Általános pszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás
A behaviorizmus
Hochbauer Jenő által kidolgozva
I. -Watson a korábbi pszichológia bírálatából kiindulva fogalmazza meg természettudományos pszichológiáját. Az introspektív módszert bírálja, szerinte ez a tudatjelenségekre szűkíti a kutatás tárgyát, lehetetlené teszi a vizsgálódásokat: gyerekek állatok, elmebetegek körében. Véleménye szerint az objektív megfigyelés egyetlen tárgya a jól körülhatárolt viselkedés lehet.
- -Léteznek egyfelől az ingerek, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek, másfelől léteznek a válaszok amelyeket az adott élőlény az ingerekre reagál. Mindkettő tetszőleges pontossággal megadhatók. A pszichológia az a feladata, hogy az ingerek és a válaszok közötti függvénykapcsolatot megállapitsa.(S-O-R). Az O jellemezhető a bemeneti hatások és a kimeneti események segítségével. A pszichológia egy adott szervezet esetén az ingerre meg kell tudni jósolnia a megfelelő választ, és fordítva is. Az inger és a válasz között egyértelmű megfelelést feltételezett. Watson későbbi követői belátták hogy valamiféleképpen az O is bele kell kalkulálni a képletbe(patkány példa).R=f(S,O) a válaszok az ingereknek és az az organizmikus tényezőknek együttes függvényei.
- -A b.szemléletben kitűntetett helyet foglal el a környezeti tényező. Például az érzelmek átterjedéses megközelítése: az érzelmek az idői egybeesés és hasonlóság alapján származnak át egyik tárgyról a másikra(pl.gyermek, magashang,nyúl, szőrme) A régebbi szubjektivista fogalmakat a b.paradigma szerint próbálták értelmezni: gondolkodás motoros elmélete.(gondolkodás közben megfigyelhető egyes izmok enyhe aktivítása,ezek maguk is ingerként szolgálnak, a gondolkodás egy körfolyamat amelyben a beszédmozgások és más mozgások egy sajátos öningerelést hoznak létre,melyek egy újabb mozgások kiindulópontjai lesznek.)
II. -A tanulás alapmechanizmusai. A tanulást mint viselkedésváltozást értelmezték. Ha egy élőlény ugyanazokra az ingerekre újfajta módon válaszol,akkor valamilyen tanulási folyamat történt. Stratégia: le kell írni az elemi tanulási módokat ,majd a bonyolult tanulási eseteket ezek kombinációjából kell rekostruálni. A bonyolult tanulási formák(autóvezetés)nem más mint az elemi tanulási formák többlépcsős változatai.
- -Klaszikus kondicionálás.
-Pavlov abból a megfigyelésből indult ki, hogy a kísérleti kutya időnként a táplálék jelenléte nélkül is elválaszt gyomornedveket. Régebb azzal magyarázták,hogy a táplálékra gondol. Pavlov a mögöttes mechanizmusokat kutatva jutott el a feltételes reflexek felfedezéséhez.
-Az állatok és az emberek rendelkeznek veleszületett feltétlen reflexekkel. Ezek automatikusan lejátszódnak ha valamilyen inger ér. Két összetevőjük van: feltétlen inger és feltétlen válasz (ráfúvás,pillacsapás)
-Egy feltételes reflex során a feltétlen ingert társítják egy semleges ingerrel. Egy új inger orientációs reakciót vált ki(hegyezi a fülét), ha ez többször megismétlődik, akkor elveszti újszerűségét,vagyis habituálódik (nem hegyezi fülét), semleges ingerré vált, alkalmas egy feltételes reflex kialakítására.(kísérlet leírása elemzése)
-A kísérlet számos alapjelenség megmutatására alkalmas:a)generalizáció: a hangot felváltva 500-600hz alakítjuk de, minden esetben táplálék követi,kialakul egy általánosítási folyamat mindkettőre. b)diszkrimináció: csak az egyik esetben kap táplálékot, a másikban nem fog nyálazni.c)kialvásos gátlás:sokszor egymás után táplálék nélkül jelenik meg,akkor megszűnik. A feltételes reflex gátlás alá helyezése égy újabb tanulási folyamatot jelent,megtanulja,hogy nem kell reagálnia.
- -Operáns kondicionálás
-Thorndike:macskákat zárt be próbaketrecbe,a ketrec a ajtaja egy kallantyú eltolásával nyithatóvá vált,az eledel a ketrecen kívülre volt elhelyezve. Az állat egyre rövidebb idő alatt talál rá a megoldásra. Az élelem egyben volt inger és megerősítés. Próba szerencse tanulásnak nevezte el, a véletlenszerű próbálkozások közül kiválnak azok amelyek sikerre vezetnek, a későbbiekben ezek uralják az állat viselkedését. Effektus törvény: jutalmazott viselkedés előfordulása nagyobb, a büntetett viselkedésé kisebb.
-Skinner: doboz amelyben el volt helyezve egy pedál,amelynek megnyomásával egy táplálék eset be a dobozba .Az állat egyre gyakrabban, az éhségtől függően fogja produkálni a pedálnyomást.
-Ha a megerősítést társítjuk egy semleges ingerrel(kattanás)akkor az állat csupán csak ennek hatására el kezd dolgozni. Ilyenkor a kattanás másodlagos megerősítő funkciót tölt be(példa az állatidomárok mutatvány végén történő jutalmazása)
-Részleges megerősítés: az állat csak minden harmadik vagy több pedálnyomásra kap megerősítést(élelem) A megtanult válasz sokkal nehezebben törlődik. Az eredeti verzió felállásában,ha többszöri alkalommal elmarad a megerősítés a patkány leszokik a pedálnyomogatásról, a részleges megerősítésnél ez sokkal lassabban megy.
-shaping:apró egységekre bontjuk le a megerősítés tervét,azáltal jutunk el a kívánt viselkedésig(fóka egyensúlyoz a labdán)
-Az operáns kondicionálás során mindig valamilyen jutalom által történik a megerősítés. Jutalomnak lehet nevezni a büntetés elmaradását, ez az averziv kondicionálás (patkány, fényvillanás, áramütés)
III. Látens tanulás. Kezdetben a b. a tanulást viselkedésváltozásként határozták meg,melynek eredményeit követni lehet. Vannak olyan esetek amikor a tanulást mint mögöttes változást megkülönböztetünk a viselkedéstől. Ezeket nevezzük látens tanulásnak. Ilyen a: a)szenzoros előkondicionálás. Egy szabályszerű klasszikus kondicionálás előtt társítsunk egymással két semleges ingert,pl. fényvillanást csengőszóval. Építsük ki a feltételes reflexet a csengőszóra,majd ha ez megtörtént látni fogjuk,hogy a másik semleges inger megjelenésénél(nem vett rész a reflex kialakításánál) a feltételes reflex is meg fog jelenni(nyálazás) Tehát valami történt akkor amikor még a tanulás legkisebb jele sem létezett.b)Perceptuális tanulás:olyan tanulási folyamat melynek viselkedéses következményei sokrétűek(pl. egy medikus aki az elején a mikroszkópon keresztül csak foltokat lát, de egy év multán már meg tudja különböztetni a különféle kötőszöveteket,vagy minden kínai egyforma)
IV. Kognitív térképek. Tolman kísérletei arra engednek következtetni,hogy az idegrendszerben kialakul egy kognitív térkép,mely magában foglalja a külvilág belső megjelenítését,a tanulás nem magyarázható a megerősítés puszta játékával.(kísérlet példa: patkány akit szabadon engednek mászkálni a labirintusban amikor még egyáltalán nincs szó élelemről. Torlaszokkal elzárni a legrövidebb utat. Patkány kénytelen különböző kerülő utakon közelíteni az élelemhez. A torlaszok eltávolítása után a legrövidebb úton jut el az élelemhez)
V. Neobehaviorizmus. Az ingerek és a válaszok közé ékelődő folyamatokra vonatkozóan igyekeztek hipotéziseket megfogalmazni.(kísérlet:ketrec,majom,két fazék) Tehát lennie kell egy közvetítő folyamatnak amely a bemeneti és a kimeneti fogalmakat összecsatolja. Ezeket A közbülső változókat fogalmilag próbálták megközelíteni,rögzíteni.