Share

Általános pszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

A behaviorizmus

Fő képviselői: John B. Watson, Thorndyke, Pavlov, Edward Tolman és Skinner.

A behaviorizmus születésének Watson 1913-ban írt cikkét tekintjük, címe “Hogyan látja egy behaviorista a pszichológiát?”

A behaviorizmus mottója “foglalkozzunk a viselkedéssel” – ez az objektív megfigyelés egyetlen tárgya.

A tudat privát, a viselkedés nyilvános.

S -> R

Inger -> Válasz

A viselkedés behaviorista meghatározása szerint az inger és a válsz közötti függvény meghatározása a pszichológia feladata. Nem vették figyelembe a belső lelki történéseket, illetve tagadták azok létezését.

Inger: olyan hatások, fizikai paraméterek, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek és abban változást idéznek elő és mindig leírhatók.

A válaszok olyan események, amelyekkel az adott élőlény a hozzá eljutó ingerekre reagál.

A szervezet fekete doboz, ami benne van az nem fontos.

Watson elképzelése: a pszichológiának minden adott szervezet esetén, bármely ingerre meg kell tudnia jósolni a bekövetkező választ és képesnek kell lennie minden tapasztalt válaszból visszakövetkeztetni az azt kiváltó ingerre.

Környezetelvűség: a viselkedés formálásában a külvilágnak kitüntetett szerepe van.

Watson elméletei

A gondolkodás motoros elmélete:

gondolkodás ->beszéd -> izmok -> küszöb alatti izomtevékenység

A tanulás alapmechanizmusai

Van kisszámú elemi tanulási mód, amelyek minden gerincesben egyformán fordulnak elő és a tanulás bonyolultabb eseteit ezek kombinációjaként lehet rekonstruálni.

Klasszikus kondicionálás

Pavlov, 1901 kutyákkal kísérletezett

feltétlen reflex: feltétlen inger + feltétlen válasz

feltétlen inger + semleges inger -> orientációs reakció -> habituáció

habituáció = semleges inger -> feltételes inger

feltételes inger + feltételes válasz -> feltételes reflex

generalizáció: hasonló feltételes inger = hasonló feltételes válasz

diszkrimináció: hasonló feltételes reflexek idővel megkülönböztethetővé válnak

feltételes inger – feltétlen inger = kialvásos gátlás

Operáns kondicionálás

Thorndike – macskákkal kísérletezett

Thorndike ketrec

Az operáns kondicionálás a “próba-szerencse” tanulás, ami azt jelenti, hogy gyakorlással egyre jobb eredmény érhető el.

effektus törvény – a jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége nagyobb egy következő próbában, a büntetett viselkedésé pedig kisebb.

Skinner, patkányokkal kísérletezett

Skinner doboz – pedál – kaja – inger – megerősítés

megerősítés + semleges inger -> másodlagos megerősítés

megerősítés + semleges inger nem minden alkalommal -> részleges megerősítés

részleges megerősítés -> kondicionált válasz -> lassabbanb oltható ki

Megerősítés: azok a hatások, amelyek növelik az őket megelőző válaszol előfordulási valószínűségét.

Ez fokozatos viselkedésalakítást eredményez – Shaping – állatidomárok.

Averzív kondicionálás – elkerülő kondicionálás, amikor a jutalom a büntetés elmaradása.

Pavlovi klasszikus kondicionálás – S típusú (inger típusú): ugyanaz a válasz, különböző inger

Skinneri operáns kondicionálás – R típusú (választ típusú): új válasz, megerősítés

Látens tanulás

Behaviorista szempontból a tanulás viselkedésváltozás.

Szenzoros előkondicionálás két semleges inger + feltételes reflex az egyikre -> másik ingerre feltáteles válasz

Perceptuális tanulás – az észlelés újraszerveződés – nem tartozik hozzá specifikus viselkedés.

Kognitív térkép – tanulás az útvesztőben – Tolman, 1930 – a külvilág térbeli elrendezésének egy belső reprezentációja.

Neobehaviorizmus

figyelembe veszi a belső történéseket is a viselkedéskutatásban.

Késleltetett válasz – ha az inger és a válasz között hosszabb idő telik el, akkor is jól reagál – >közvetítő folyamat (közbülső változó)

Clark Hull – a különböző változók formálisan rögzíthető rendszere

  • szokáserősség – az előző megerősítések számától függő változó
  • hajtóerő (drive) – a megvonás idejétől függő változó
  • válaszpotenciál – a megjelenő válasz lappangási idehe és intenzitása

Tolman és Osgood “motoros mediációs elmélete”

A tanuás alapfogalmának alakváltozásai

Donald O. Hebb – a tanulás a viselkedés megváltoztatásának hátterében zajló idegrendszeri módosulás – a látens tanulás eredménye – túl tág megfogalmazás

Tolman kísérletei alapján az ’50-es évektől a tanulás maradandó modellje meghatározás – a tanulás a környezet idegrendszeren belüli modellezése.

A mentális panaszok behaviorista szemszögből

Kísérleti neurózis: a környezet bejósolhatatanná válik és a szervezet alkalmazkodási rezdszerei felmondják a szolgálatot.

Tanult gyámoltalanság: először nincs kiút – aztán van. Viselkedésterápia: pl. fóbiák esetén eredményes.

John B. Watson, Wikipedia

Behaviorizmzus, Wikipedia

Pavlov, Wikipedia

Donald O. Hebb, Wikipedia

Forrás: Bernáth László – Révész György A pszichológia alapjai

Share