Share

Neuropszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás

A belső elválasztású mirigyek rendszere

Endokrin rendszer – a test sejtcsoportjait közvetve, hormonok révén szabályozza.

A hormon egy vegyület.

Az idegrendszer aktiválja az izmokat és a mirigyeket.

A hormonokat a belső elválasztósú mirigyek közvetlenülk a véráramba választják ki.

A hormonok a véráram által szétáramlanak a testben és különböző sejtekre más-más módon hatnak.

A sejtek olyan receptorokkal vannak felszerelve, amelyek csak azokat a hormonokat ismerik fel, amelyeket az adott sejt befolyásolására szántak.

A receptorok a hormonokat a sejtbe juttatják.

mirigy -> hormon -> vér -> receptor -> sejtek

A hormon és a neurotranszmitter közötti különbség

Hormon: nagy távolságot megtehet a testben és számos különböző sejttípusra hat.

Neurotranszmitter: szomszédos neuronok között hat.

Egyes vegyületek mindkét funkciót ellátják.

Agyalapi mirigy (hipofízis)

  • a hipotalamusz alatt található
  • a legnagyobb számú hormont termeli
  • szabályozza a többi belső elválasztású mirigy szekrécióját
  • funkciói: növekedés, idegrendszer, nemi aktivitás
  • kortikotropin elválasztó faktor (CRF)
  • adenokortikotrop hormon (ACTH)

stressz -> CRF -> agyalapi mirigy -> ACTH -> vér -> szervek -> 30 féle más hormon -> vészhelyzethez való alkalmazkodás

Mellékvesék

  • hangulat, energiaszint, stresszel való megküzdés – hozható kapcsolatba
  • adrenalin (epinefrin) választ ki
  • noradrenalin (norepinefrin) választ ki

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A belső elválasztású mirigyek rendszere

(endokrin rendszer)

Az idegrendszer, az izmok és mirigyek gyors aktiválásán keresztül szabályozzák a szervezet gyorsan változó eseményeit.

Mirigyek: a test különböző pontjain található szervek, amelyek nedveket (verejték, tej, hormonok) válsztanak ki.

Az endokrin rendszer a test különböző sejtcsoportjait a hormonokon keresztül szabályozza.

A hormonok-at a belsőelválasztású mirigyek közvetlenül a véráramba juttatják, így a testben szétáramolva a különböző sejtekre más-más hatást gyakorolnak.

A megcélzott sejtek olyan receptorokkal rendelkeznek, amelyek csak a saját működésükhöz szükséges hormonmolekulákat ismerik fel és a véráramból a sejtbe, juttatják.

A belső elválasztású mirigyek egy részét az idegrendszer aktiválja, a másik részét pedig a test belső vegyi állapotának változásai hozzák működésbe.

Agyalapi mirigy (hipofízis)

Az egyik legnagyobb belső elválasztású mirigy. A hipotalamusz alatt az agy egyfajta kinövése.

„főmirigynek is nevezik”

A legtöbb hormont termeli a mirigyek közül és szabályozza a többi mirigy működését is.

A növekedési hormontermelésért is felelős-alul termelés következménye: törpenövés

– túl termelés> óriásnövés

Az agyalapi mirigy által kibocsátott hormonok serkentik a :- pajzsmirigy

– nemi mirigyek

– mellékvese kéregállományának működését.

A belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer az aktivitási sebességben különböznek egymástól, mert míg egy ideg impulzus végig halad a testen a másodperc néhány századrésze alatt, addig a belső elválasztású mirigynek néhány másodpercre, vagy órákra van szüksége, hogy hasson.

Itt a hormon egyszer kibocsátásra kerül, majd a véráramon át a célponthoz, ami egy időigényesebb – folyamat.

Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz együttműködése jól példázza az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek komplex kölcsönhatását:

Stresszre a hipotalamusz kortikotropin (CRF) termeléssel válaszol, ami egy csatornán keresztül az agyalapi mirigyhez kerül. Ennek hatására az agyalapi mirigy az adrenokorticotrop (ACTH) hormont termeli, ami a véráramon keresztül a mellékvesékhez és a test egyéb szerveihez jut, melynek eredményeképpen kb. 30 féle  hormon kiválasztása, történik Segítve a szervezetet a vészhelyzetekhez való alkalmazkodásba.

A kortizol, a kognitív működést is befolyásolja. Kis mennyiségben javítja az emlékezetet, nagy mennyiségben bénítja, és a neuronok elhalását eredményezi.

A mellékveséknek fontos szerepük van a : hangulat, energiaszint és a stresszel való megküzdés beállításában. A mellékvesék belső velőállománya epinefrint és norepinefrint (adrenalin és noradrenalin) választ ki.

Epinefrin – vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágával a simaizmokra, a verejtékmirigyekre hat, szűkíti a gyomor és a belek ereit, gyorsítja a szívverést.

Norepinefrin – szintén vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. Az agyalapi mirigyet olyan hormonkiválasztásra készteti, amely a mellékvese kéregállományára hat. Az így kiválasztott hormon pedig a májat serkenti, hogy a vércukorszint emelésével biztosítsa a megfelelő mennyiségű energiát a szervezet számára a gyors cselekvéshez.

A belsőelválasztású rendszer hormonjai és a neurotranszmitterek a test sejtjei között hozzák-viszik az üzeneteket.

A neurotranszmitterek a szomszédos neuronok között közvetítenek, helyben hatnak.

A hormonok nagy távolságon hatnak és különböző típusú sejtekre eltérően hatnak.

A köztük lévő különbségek ellenére, némelyik mindkét funkciót ellátja. Pl., amikor neuronok választják ki az epinefrint és a norepinefrint, akkor neurotransmitterként működnek.

Amikor a mellékvesék választják ki, akkor hormonként működnek.

Share