Share

A beszédhibák osztályozása

Logopédia, 16. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A beszédhibák osztályozása a logopédia egyik legvitatottabb témaköre mind a mai napig. Nincsen még egy egységesen elfogadott osztályozási, felosztási rendszer. Ez többek között a Gutu M. (1975) által felsorolt tényezőkkel, okokkal indokolható :

Ø

A beszéd anatómiai-működési mechanizmusai rendkívül bonyolultak, és a beszédhibákat ennek különböző szintjein jelentkező rendellenességek idézhetik elő. Érintettek lehetnek periférikus vagy központi, érzékelő vagy motorikus, anatómiai vagy funkcionális komponensek, tehát a sérülés helye és foka számtalan variációban okozhat beszédhibákat.

Ø

A környezet (elsősorban a szociális környezet) nem megfelelő hatásai következtében is többféle beszédhiba alakulhat ki. A szociális (főleg verbális) ingerek mennyisége és minősége, a nevelési hatások, a szociális mikrokörnyezetben (család, bölcsőde, óvoda) kapott beszédmodellek jelentős szerepet játszanak a beszédhibák megjelenésében és evolúciójában. Ezeket gyakran nehezen lehet azonosítani, egymástól szétválasztani, hogy etiológiai osztályozást végezhessünk.

Ø

A különböző beszédhibák között sokféle kapcsolódási lehetőség létezik, s ezekből a kombinációkból nem könnyű feladat kihámozni, hogy melyik az elsődleges és hova sorolható. (pl. hadaró-dadogó, pösze-dadogó-diszlexiás, stb.)

Ø

Az általános fizikai és lelki fejlődési szint is kapcsolatban áll a beszédhibákkal. Ki kell deríteni például, hogy konkrét esetben a pszeudodebilitás okozza-e a beszédhibát, vagy a beszédhiba is hozzájárul a pszeudodebilitás megnyilvánulásához. Ahhoz, hogy pontos diagnózist tudjunk megállapítani, ezt mindenképpen tisztázandó.

Ø

Egy egységes osztályozási rendszer kialakítását formai természetű nehézségek is akadályozzák :

A használt terminológia nem egységes, az orvosi-etiológiai (pl. afázia, disarhtria), fonetikai-lingvisztikai (pl. fonetikai, vagy szemantikai zavarok), hétköznapi-empirikus (pl. raccsolás) és latinosított (pl. balbuties) fogalmak keveredése zavart okoz és erősen megnehezíti a beszédhibákkal kapcsolatos rendszerezési törekvéseket.

A szakkifejezéseket sokszor különböző szerzők más-más értelemben használják. Például az agyvérzés következtében beálló beszédkészség vesztést Frank eleinte „aláliának” nevezte, Broca később átkeresztelte „afémiának”, majd Trousseau „afáziának”

Ugyanazt a beszédhibát párhuzamosan több elnevezéssel is illetik (pl. alália – audiomutizmus – fejlődési afázia – megkésett beszédfejlődés).

A szakirodalomban előforduló etiológiai, lingvisztikai, morfológiai és tünettani osztályozásokat szintetizálva Gutu M.(1975) egy átfogó, több szempontot (anatómiai-működési szempont, a sérült lingvisztikai struktúra, a beszédhiba megjelenésének időpontja, pszichológiai szempont) figyelembe vevő logopédiai osztályozást dolgozott ki.

Ez a következő beszédhiba kategóriákat különíti el :

Ø

I. Kiejtési zavarok

  • Pöszeség (Diszlália) :

motorikus és szenzoriális

organikus (szervi) és funkcionális (működési)

  • Orrhangzósság (a periférikus organikus pöszeség egyik sajátos formája)

organikus és funkcionális

nyílt és zárt

  • Disarhtria (legtöbbször súlyos beszédhiba, amely az idegpályák sérülése következtében jön létre). Többféle szempontrendszer szerinti többféle osztályozása ismeretes.

Ø

II. Ritmuszavarok :

  • Hadarás

  • Lassú, vontatott beszéd (bradilália)
  • Dadogás elsődleges és másodlagos

klónusos, klono-tónusos,

tono-klónusos és tónusos

  • Szelektív mutizmus

Ø

III. Hangképzési zavarok :

  • Afónia – diszfónia (központi vagy periférikus, organikus vagy funkcionális meghatározottságú hangszalag-működési rendellenességek)
  • Fonaszténia (a hangszalagok túlerőltetése, szakmai ártalom okozza)

Ø

IV. Az írott beszéd zavarai :

  • Alexia – diszlexia (olvasási nehézségekben megnyilvánuló részképesség zavar)
  • Agráfia – diszgráfia (írási, helyesírási rendellenességekben megnyilvánuló részképesség zavar)
  • Akalkulia – diszkalkulia (számolási nehézségekben megnyilvánuló részképesség zavar)

Ø

V. Általános, többszörös (polimorf) beszédzavarok :

o

  • Megkésett beszédfejlődés – Fejlődési diszfázia (időszakos, enyhébb vagy súlyosabb beszédfejlődési elmaradás)
  • Afázia (részleges vagy teljes beszédképesség vesztés)

A további fejezetekben részletesen bemutatjuk az osztályozásban említett legtöbb beszédhiba okait, tüneteit és terápiáját.

Share