A beszédhibák osztályozása
Logopédia, 16. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Halápi Zsolt
A beszédhibák osztályozása a logopédia egyik legvitatottabb témaköre mind a mai napig. Nincsen még egy egységesen elfogadott osztályozási, felosztási rendszer. Ez többek között a Gutu M. (1975) által felsorolt tényezőkkel, okokkal indokolható :
Ø
A beszéd anatómiai-működési mechanizmusai rendkívül bonyolultak, és a beszédhibákat ennek különböző szintjein jelentkező rendellenességek idézhetik elő. Érintettek lehetnek periférikus vagy központi, érzékelő vagy motorikus, anatómiai vagy funkcionális komponensek, tehát a sérülés helye és foka számtalan variációban okozhat beszédhibákat.
Ø
A környezet (elsősorban a szociális környezet) nem megfelelő hatásai következtében is többféle beszédhiba alakulhat ki. A szociális (főleg verbális) ingerek mennyisége és minősége, a nevelési hatások, a szociális mikrokörnyezetben (család, bölcsőde, óvoda) kapott beszédmodellek jelentős szerepet játszanak a beszédhibák megjelenésében és evolúciójában. Ezeket gyakran nehezen lehet azonosítani, egymástól szétválasztani, hogy etiológiai osztályozást végezhessünk.
Ø
A különböző beszédhibák között sokféle kapcsolódási lehetőség létezik, s ezekből a kombinációkból nem könnyű feladat kihámozni, hogy melyik az elsődleges és hova sorolható. (pl. hadaró-dadogó, pösze-dadogó-diszlexiás, stb.)
Ø
Az általános fizikai és lelki fejlődési szint is kapcsolatban áll a beszédhibákkal. Ki kell deríteni például, hogy konkrét esetben a pszeudodebilitás okozza-e a beszédhibát, vagy a beszédhiba is hozzájárul a pszeudodebilitás megnyilvánulásához. Ahhoz, hogy pontos diagnózist tudjunk megállapítani, ezt mindenképpen tisztázandó.
Ø
Egy egységes osztályozási rendszer kialakítását formai természetű nehézségek is akadályozzák :
A használt terminológia nem egységes, az orvosi-etiológiai (pl. afázia, disarhtria), fonetikai-lingvisztikai (pl. fonetikai, vagy szemantikai zavarok), hétköznapi-empirikus (pl. raccsolás) és latinosított (pl. balbuties) fogalmak keveredése zavart okoz és erősen megnehezíti a beszédhibákkal kapcsolatos rendszerezési törekvéseket.
A szakkifejezéseket sokszor különböző szerzők más-más értelemben használják. Például az agyvérzés következtében beálló beszédkészség vesztést Frank eleinte „aláliának” nevezte, Broca később átkeresztelte „afémiának”, majd Trousseau „afáziának”
Ugyanazt a beszédhibát párhuzamosan több elnevezéssel is illetik (pl. alália – audiomutizmus – fejlődési afázia – megkésett beszédfejlődés).
A szakirodalomban előforduló etiológiai, lingvisztikai, morfológiai és tünettani osztályozásokat szintetizálva Gutu M.(1975) egy átfogó, több szempontot (anatómiai-működési szempont, a sérült lingvisztikai struktúra, a beszédhiba megjelenésének időpontja, pszichológiai szempont) figyelembe vevő logopédiai osztályozást dolgozott ki.
Ez a következő beszédhiba kategóriákat különíti el :
Ø
I. Kiejtési zavarok
- Pöszeség (Diszlália) :
motorikus és szenzoriális
organikus (szervi) és funkcionális (működési)
- Orrhangzósság (a periférikus organikus pöszeség egyik sajátos formája)
organikus és funkcionális
nyílt és zárt
- Disarhtria (legtöbbször súlyos beszédhiba, amely az idegpályák sérülése következtében jön létre). Többféle szempontrendszer szerinti többféle osztályozása ismeretes.
Ø
II. Ritmuszavarok :
- Hadarás
- Lassú, vontatott beszéd (bradilália)
- Dadogás elsődleges és másodlagos
klónusos, klono-tónusos,
tono-klónusos és tónusos
- Szelektív mutizmus
Ø
III. Hangképzési zavarok :
- Afónia – diszfónia (központi vagy periférikus, organikus vagy funkcionális meghatározottságú hangszalag-működési rendellenességek)
- Fonaszténia (a hangszalagok túlerőltetése, szakmai ártalom okozza)
Ø
IV. Az írott beszéd zavarai :
- Alexia – diszlexia (olvasási nehézségekben megnyilvánuló részképesség zavar)
- Agráfia – diszgráfia (írási, helyesírási rendellenességekben megnyilvánuló részképesség zavar)
- Akalkulia – diszkalkulia (számolási nehézségekben megnyilvánuló részképesség zavar)
Ø
V. Általános, többszörös (polimorf) beszédzavarok :
o
- Megkésett beszédfejlődés – Fejlődési diszfázia (időszakos, enyhébb vagy súlyosabb beszédfejlődési elmaradás)
- Afázia (részleges vagy teljes beszédképesség vesztés)
A további fejezetekben részletesen bemutatjuk az osztályozásban említett legtöbb beszédhiba okait, tüneteit és terápiáját.