Genetika, 20. tétel, pszichológia távoktatás
A betegségek kóreredeti osztályozása
Hochbauer Jenő, Antal Erika , Garda Ildikó, Pölczman Ildi, Máthé Kata jóvoltából
– Betegség fogalmának tágabb és szűkebb értelmezése:
– tágabb: minden fajta kóros folyamatot magába foglal, így a fejlődési rendellenességeket is
– szűkebb: a felődési rendellenességeket nem öleli fel, ugyanis ezek a magzati fejlődés során alakultak ki, nincs mód a spontán helyreállításra, gyógyulásra, mint a betegségek többségében
– A betegségek (illetve okaik) 3 nagy csoportra különíthetők: Genetikai,Környezeti,Komplex betegségek:
– 1.Genetikai: gén és kromoszómahibákra visszavezethető betegségek. Jellemzői
-viszonylag ritkák
-korai kezdetűek, sokszor már magzati élettől kezdve éreztetik a hatásukat, veleszületett rendellenességként vagy csecsemőkori betegségként jelennek meg
-súlyosnak tekinthetők: maradandó fogyatékossághoz, halálhoz vezetnek
-a génhibák általában ugyanazon fehérje kóros szerkezetében vagy működésén keresztül érvényesítik hatásukat . Az adott fehérje általában sok helyen található, emiatt a genetikai betegségek ún. többszörös megnyilvánulásúak (álatlános fejlődési zavar lesz a következmény)
-létrejöttüket kizárólag az örökletesség határozza meg és jellemzően családi halmozódást mutatnak
-orvosi gyógyítás lehetőségei korlátozottak (a gén és kromoszómahibák a test minden sejtjében érvényesítik hatásukat, emiatt általában nincs mód hatékony terápiára)
– 2.Környezeti (külső vagy szerzett) betegségek: ártalmas külső hatás a felelős a betegségért (pl közlekedési baleset, táplálkozási hiányállapot, fertőző kórokozó)
– előfordulása leghatékonyabban csökkenthető: csak a külső okot kell kiküszöbölni
-döntő többsége életmóddal kapcsolatos (helytelen táplálkozás, cigaretta, alkohol). Az emberek nehezen tudnak (hajlandók) változtatni
-nem zárható ki a genetikai hajlamosság
-egyéniség és személyiség kialakulását genetikai tényezők is befolyásolják
– 3.Komplex (genetikai és környezeti) betegségek: multifaktoriális (soktényezős) kóreredet:örökletes hajlam talaján a provokáló környezeti hatásokra alakulnak ki (ide sorolható: daganatok, cukorbetegség, elhízás, szkizofrénia, szklerózis multiplex, epilepszia, zöldhályog, magasvérnyomás, szívinfarktus, érelmeszesedés, fekélybetegségek)
-provokáló hatások: örökletes hajlamot, betegséggé változtató külső tényező
-védő külső hatás: a genetikai hajlamot elnyomják, megakadályozzák az érvényesülését
-genetikai hajlam: az egyéni érzékenység különbözősége (Churchill jelenség). A szüleinktől kapott családi gének határozzák meg. Megelőzés szempontjából érdemes a vérrokonaink betegség alakulását figyelemmel követése, illetve a provokáló külső hatások feltárása és kiszűrése.