Share

Általános pszichológia, 9. tétel, pszichológia távoktatás

Antal Erika által kidolgozva

A FIGYELEM azon folyamatok összessége, amelynek révén a szervezet a környezetnek azokat a mozzanatait dolgozza fel, amelyek az éppen folyó viselkedés, vagy egy új viselkedés megindítása szempontjából lényegesek.

Ingergazdag környezetben a szelektív figyelmi folyamatok biztosítják az információfelvétel hatékonyságát: a lényeges mozzanatokra megnő az észlelés érzékenysége, a viselkedést szervező rendszerekhez pedig e lényeges mozzanatok idegrendszeri reprezentációi kapcsolódnak. A figyelem hatékony működését idegrendszeri aktiváló rendszerek biztosítják. Ha egyszerre több tevékenységet kell végezni, a figyelem megosztásáról beszélünk. Erre akkor van lehetőség, ha az egyes tevékenységek automatikusan folynak, vagy akkor ha a tevékenységek együttes informácófeldolgozási igénye nem haladja meg a megismerő és válaszszervező rendszer kapacitását. Ha a figyelem a környezetben megjelenő új objektumokra irányul, önkéntelen figyelemről beszélünk. Ilyenkor az aktiváció időleges emelkedését számos belső folyamat (például szívműködés, légzés, verejtékmirigyek működésének) változása kíséri. A figyelem kutatásában a pszichológia módszerei (elsősorban a kiváltott potenciálok és a képalkotó eljárások) meghatározóak, mivel rámutatnak e folyamatok idegrendszeri szerveződésére. Leggyakrabban a hosszan fenntartott figyelem teljesítményét vizsgálják, mivel ennek számos területén (gépkocsivezetés, iskolai tanulás) nagy jelentősége van.

A FIGYELEM – alernatív cselekvő magatartás a fontos ingerek kiemelésére, amelyben elkülönítjük a feldolgozásra kerülőt a feldolgozásra nem kerülőtől. (Vagyis eldöntjük, hogy mi a fontos és mi nem.) A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összepontosítása, amelynek következtében az ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul.

A FIGYELEM FAJTÁI:

Spontán (önkéntelen) figyelem: – újszerű inger hatására, reflex-szerű (nyílik az ajtó és a helységben levők odanéznek) tájékozódási reakció. (Pavlov- „mi az?” reflex). A spontán figyelmet kiváltó ingerek jellemzői: erős, szokatlan, mozgó, hirtelen változó, biológiailag jelentős

Szándékos (akaratlagos) figyelem: – kontrollált – iskolában, munkahelyen – akaratlagosan figyelünk a feladatra. Szándékos figyelem, akaratlagos odafordulás, tudatos választás

Szelektív figyelem:- kiemelet figyelem – több ingerből egyre koncentrálok (bizonyos, számunkra lényegtelen dolgokra nem terjed ki a figyelmünk). Ez lehet akaratlagos is és figyelmetlenség is.

Koncentráció: – tartós figyelem (vigilencia) – egy bizonyos dologra összpontosítunk – a többi ingerhatást figyelmen kívül hagyjuk, ha valamilyen tevékenységet még nem, vagy ritkán végzünk. Valójában igen rövid ideig, 1-2 mp-ig vagyunk képesek a teljes koncentrálásra.(Hosszan tartó koncentrálás miatt elfáradunk, figyelmetlenné válunk.) A koncentráció fejleszthető!

Megosztott figyelem: Tudunk-e egyszerre több tevékenységet végezni? Figyelmi kapacitás modellje: mindig egy adott fogyelmi kapacitással rendelkezünk. (ennek mennyisége például függ aktuális állapotunktól is), ezt tudjuk megosztani tevékenységek között.

Automatikus és kontrollált cselekvések: vannak olyan tevékenységek, amelyeket automatikusan tudunk végezni, nem igényelnek tudatos figyelmi erőfeszítést (automatikus cselekvések), illetve vannak olyan tevékenységek, amelyek nagy figyelmi erőfeszítést, odafordulást igényelnek (kontrollált cselekvések). A gyakorlás, tapasztalás révén a kontrollált cselekvések automatikussá válhatnak (például autóvezetés, gépírás – annak megtanulása révén).

A figyelem függ az inger erősségétől (csökkenő inger hatására a figyelmünk is csökken)

A figyelem ideje, tartóssága (fluktuációja) függ:

– érdeklődéstől

– a figyelem tárgyától

– mennyire vagyunk pihentek

– életkortól

Figyelmünk megosztott – vagyis több dolgot is figyelünk egyszerre, még akaratunkon kívül is.

Share