Share

Általános pszichológia, 31. tétel, pszichológia távoktatás

Volf Brigitta jegyzete alapján

A gondolkodás folyamatában a következtetésekkel kapcsolatos rendszereket szillogizmusoknak nevezzük.

A szillogizmusok alkotóelemei:

– premisszák:

– fő premissza: minden ember halandó

– alpremissza: Szókrátész ember

– következtetés: Szókrátész halandó

A szillogisztikus következtetést akkor tekintjük igaznak, ha a premisszák igazak, illetve a forma korrekt. Hibás forma pl.: minden férfi ember, minden nő ember, minden nő férfi.

A klasszikus logika alapelvei:

1. az azonosság elve: az autóm azonos az autómmal

2. ellentmondás-mentesség elve: az autóm nem lehet nem az autóm

3. kizárt harmadik elve: ez az autó vagy az enyém, vagy nem, de mindkettő nem lehet igaz ->csak egy lehet igaz.

Szillogizmusokban használt mondattípusok.

A típus: Minden S az P: Minden pasi egyforma – univerzális állító

E típus: Nincs olyan S, ami P: Nincs pasi, aki becsületes – univerzális tagadó

I típus: van olyan S, ami P: Van olyan pasi, aki becsületes – részlegesen állító

O típus: Van olyan S, ami nem P: Van olyan pasi, aki nem okos – részlegesen tagadó

Következtetések

Kétfélék lehetnek

  1. indultív következtetés: amikor az egyeditől haladunk az általános felé Pl. Péter Csaló, Endre csaló… minden férfi csaló
  2. deduktív következtetés: az általánostól haladunk az egyedi felé: pl. minden férfi csaló, Péter is csak egy csaló

Deduktív következtetések esetében, ha a premisszák igazak, akkor biztos következtetést vonhatunk le. Ez nem mondható el az induktív következtetésekről, hiszen a kategória minden elemét kell ismernem ahhoz, hogy helyes következtetést vonjak le. Egyetlen kivétel is érvényteleníti a következtetést.

Azt a szabályt, ami megmondja, hogy a jellemzőknek hogyan kell kapcsolódniuk, hogy valami a fogalom példája legyen, fogalmi szabályalkotásnak nevezzük.

A fogalmi szabályalkotás típusai:

– állító: minden, ami gömbölyű (R)

– konjunktív: minden, ami gömbölyű és piros (R˄S)

– diszjunktív: minden, ami gömbölyű vagy piros (R˅S)

– kondicionálás: minden, ami piros, ha érett (R=>S (R˅S))

– bikondicionálás: alma, csak ha piros és csak ha érett (R=>S (R˅S) ˅ (R˄S))

A szabályalkotás azonban nem mindig működik helyesen. Előfordul, hogy az előzményeket megfordítjuk, a „ha p akkor q” mellett a „ha q akkor p”-t is igaznak véljük. Pl. Johnson-Loird féle kártyaprobléma.

Forrás: tanulmányi útmutató

Share