Általános pszichológia, 31. tétel, pszichológia távoktatás
Volf Brigitta jegyzete alapján
A gondolkodás folyamatában a következtetésekkel kapcsolatos rendszereket szillogizmusoknak nevezzük.
A szillogizmusok alkotóelemei:
– premisszák:
– fő premissza: minden ember halandó
– alpremissza: Szókrátész ember
– következtetés: Szókrátész halandó
A szillogisztikus következtetést akkor tekintjük igaznak, ha a premisszák igazak, illetve a forma korrekt. Hibás forma pl.: minden férfi ember, minden nő ember, minden nő férfi.
A klasszikus logika alapelvei:
1. az azonosság elve: az autóm azonos az autómmal
2. ellentmondás-mentesség elve: az autóm nem lehet nem az autóm
3. kizárt harmadik elve: ez az autó vagy az enyém, vagy nem, de mindkettő nem lehet igaz ->csak egy lehet igaz.
Szillogizmusokban használt mondattípusok.
A típus: Minden S az P: Minden pasi egyforma – univerzális állító
E típus: Nincs olyan S, ami P: Nincs pasi, aki becsületes – univerzális tagadó
I típus: van olyan S, ami P: Van olyan pasi, aki becsületes – részlegesen állító
O típus: Van olyan S, ami nem P: Van olyan pasi, aki nem okos – részlegesen tagadó
Következtetések
Kétfélék lehetnek
- indultív következtetés: amikor az egyeditől haladunk az általános felé Pl. Péter Csaló, Endre csaló… minden férfi csaló
- deduktív következtetés: az általánostól haladunk az egyedi felé: pl. minden férfi csaló, Péter is csak egy csaló
Deduktív következtetések esetében, ha a premisszák igazak, akkor biztos következtetést vonhatunk le. Ez nem mondható el az induktív következtetésekről, hiszen a kategória minden elemét kell ismernem ahhoz, hogy helyes következtetést vonjak le. Egyetlen kivétel is érvényteleníti a következtetést.
Azt a szabályt, ami megmondja, hogy a jellemzőknek hogyan kell kapcsolódniuk, hogy valami a fogalom példája legyen, fogalmi szabályalkotásnak nevezzük.
A fogalmi szabályalkotás típusai:
– állító: minden, ami gömbölyű (R)
– konjunktív: minden, ami gömbölyű és piros (R˄S)
– diszjunktív: minden, ami gömbölyű vagy piros (R˅S)
– kondicionálás: minden, ami piros, ha érett (R=>S (R˅S))
– bikondicionálás: alma, csak ha piros és csak ha érett (R=>S (R˅S) ˅ (R˄S))
A szabályalkotás azonban nem mindig működik helyesen. Előfordul, hogy az előzményeket megfordítjuk, a „ha p akkor q” mellett a „ha q akkor p”-t is igaznak véljük. Pl. Johnson-Loird féle kártyaprobléma.
Forrás: tanulmányi útmutató