A hosszú távú memória szerveződései (HTM)

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 26. tétel, pszichológia távoktatás

Garda Ildikó által kidolgozva

A hosszú távú memória feladata az információk tartós megőrzése.

Minden olyan információ itt tárolódik, ami potenciálisan elérhető, ha használnunk kell. A teljesség igénye nélkül, példaként:

–          A körülvevő világ téri modellje, kognitív térképek

–          A világ dolgainak listája

–          A fizikai törvényekkel kapcsolatos tudás

–          Problémamegoldó képességünk

–          Motoros készségeink

–          Önmagunkkal és másokkal kapcsolatos hiedelmeink

–          Önéletrajzi emlékek sorozata

Amíg James szerint az elsődleges memória a pszichológiai jelennek, addig a hosszú távú memóriával analóg másodlagos memória a pszichológiai múltnak felel meg, mert olyan információkat tartalmaz, ami már elhagyta a tudatot.

A HTM kapacitását tekintve, korlátlan mennyiségű információ tárolására és azok korlátlan ideig történő megőrzésére képes. A HTM-ben az információk legnagyobb mértékben szemantikusan, azaz jelentés alapján, értelem szerint kódolódnak. Természetesen akusztikus (pl. valakinek vagy valaminek a hangja) és vizuális kódolás (pl. egy könyv borítója) is előfordulhat a HTM-ben. Minél mélyebb és jobb a kódolás, annál jobb megőrzésre számíthatunk.

Működésében fontos szerepe van az információk szervezésének, melynek alapját az információk csoportosítása, kategóriákba sorolása jellemzi (pl.előadás vázlata).

A hosszú távú memória nem egységes rendszer. Felosztása:

1. deklaratív  vagy explicit emlékezet = tudatos, elmondható emlékek- tényekre, eseményekre vonatkozó emlékezés

– gyors, flexibilis és nem mindig megbízható

Részei

– az epizódikus memória (a velünk történt események tárháza)

– szemantikus memória ( a jelentés mentén szerveződik )

2. nem deklaratív vagy implicit emlékezet = nyelvileg nehezen, vagy egyáltalán nem kifejezhető

– készségekre vonatkozó emlékezés – működés

-a memória tartalmát a jórészt instrumentális -, kondicionálás révén elsajátított, a legkülönbözőbb mozgásokban megnyilvánuló- készségek (hangszeren való játék, szerszámokkal történő műveletek, stb.) alkotják.

– megbízható, nem flexibilis (az információ nem nyilvánul meg olyan válaszrendszerben, ami az eredeti tanulási rendszerben nem volt használatos.

Az itt tárolt információk a tudat számára nem közvetlenül hozzáférhetőek.

Több emlékezeti funkció sorolható ide:

procedurális memória. Mozgással összefüggő automatikus készségek tárolása. Pl: írás, járás, kerékpározás

automatikus memória. A kondicionált válaszok tára (kisagy) Pl. abc, szorzótábla, olvasás

o érzelmi memória. A tapasztalatokhoz kapcsolódó érzelmi töltések tára, (amygdala).

Az érzelmi memóriának elsőbbsége van minden más emlékezeti folyosóval szemben.

A memóriatípusok együttműködése:  a HTM különböző folyosói egymásba nyílnak, átjárás van közöttük, az itt tárolt infók együttesen lépnek működésbe, mint sémák.

Az előhívási folyamatok a rögzített anyag előkeresését jelentik. Ha a kódolási folyamat pontatlan volt, az előhívás meghiúsulhat. (Ezért van a HTM-ben is felejtés). Míg a RTM-ban a felejtést az emléknyom kiszorulása hozza létre, itt hozzáférési képtelenségről, előhívási hibáról beszélhetünk.

–          Előhívási támpontok = a szerveződés csomópontjai

–          Ha túl sok dolog kapcsolódik ugyan ahhoz az előhívási támponthoz – interferencia miatt romlani fog a felidézés teljesítménye.

–          Proaktív és retroaktív interferencia (az elsőnél a régebbi míg a másodiknál az újabb info akadályozza a másik előhozását). Pl. munkahelyváltás – előhívási támpont ” munkahely”

Az információk felidézését befolyásolja a kontextus. Ha a tanulás és az előhívás külső és belső ingerkörnyezete azonos az emlékezeti teljesítményre pozítív hatással van.

Az információk a HTM-be való kerülését és rögzülését konszolidációnak nevezzük. A konszolidációhoz időre van szükség, amely pár perctől akár egy évig is eltarthat. Ha bármi megzavarja az agyban az emléknyomok megszilárdulását (pl. agyrázkódás, elektrosokk), akkor az információ elvész.

Az emléknyomok megszilárdulásáért felelős agyi képletek, a hippokampusz és az amygdala. Ezek sérülése esetén zavart szenved az új információk hosszú távú memóriában való megszilárdulása, ekkor csak rövid ideig vagyunk képesek azokra emlékezni. A régi információk továbbra is felidézhetőek, de az új információk hosszú távú tárolása azonban a hippokampusz működése nélkül lehetetlenné válik.

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük