Share

Szociálpszichológia, 11. tétel, pszichológia távoktatás

Koponyás Rita által kidolgozva

11. A hozzáférhetőség és az asszociációk szerepe a jelek értelmezésében

Asszociációk és jelek, hozzáférhetőség elve, elvárások, motívumok, hangulatok, kontextus, újdonság, szellemi egészség, előhangolás (Smith és Mackie, 142-150)

A jeleknek nincs jelentésük önmagukban. Mások viselkedését figyelve, az észlelt jeleknek az alapján adunk jelentést, amit a társas helyzetekről, a viselkedésmódokról,a jellemvonásokról tárolunk emlékeinkben. Az észlelt jelhez kapcsolódó, már elsajátított asszociációk, vagy az aktuálisan fejünkben levő, könnyen felidézhető tudattartalmunkat használjuk az értelmezéshez.

Az asszociáció az a folyamat, melynek során két fogalom kognitív reprezentációja összekapcsolódik, s így az egyik fogalom felbukkanása rögvest tudatunkba hívja a másikat. Pl. ha a lopásra gondolunk, a becstelenség fogalma rögtön aktiválódik, jelen példában a jelentések hasonlósága alapján. De asszociáció jöhet lére olyankor is, mikor két szó, két dolog sokszor egyszerre bukkan fel, s így végül már együtt gondolunk rájuk. Pl. Lennon és McCartney, rabló és pandúr. Ha egyszer létrejön egy összekapcsolódás, mindkét jel előhívhatja a másikat. Ez könnyebbé teszi számunkra egyes jelek értelmezését, meggyorsítva a döntéshozatalt.

A hozzáférhetőség olyan folyamatot jelent, mely során könnyeden és gyorsan hozzáférünk egy jel jelentéséhez. Ami legfrissebben, legutoljára eszünkben volt azzal a jellel kapcsolatosan, az erős befolyást gyakorol, és az adott pillanatban is a legkönnyedebben hozzáférhető jelentést adja. Minél hozzáférhetőbb egy ismeret, annál valószínűbb, hogy automatikusan eszünkbe jut. A hozzáférhetőséget befolyásoló tényezők: elvárások, motívumok, hangulatok, kontextus, valamint előhívásuk újkeletűsége, gyakorisága.

1.      Elvárások: gyakran az alapján ítélünk meg egy helyzetet, vagy személt, hogy milyen helyzetre készítettek fel minket, milyen az elvárásunk az illetővel kapcsolatosan. Ha különböző személyeknek más-más háttér-információkat közvetítenek ugyanarról az emberről, akkor valószínűleg az előzetes várakozásoknak megfelelően más-más módon fogjuk megítélni viselkedését, s tulajdonságait. (Az elvárások hatása kiterjedhet társadalmi jelenségekre is, pl. az elnökválasztás utáni megítélés.)

2.      Motívumok: Ha érzelmileg érintettek vagyunk egy helyzetben, hajlamosak vagyunk saját érzelmeink mintájára értékelni a másik ember cselekedetét. Vágyott céljaink nem mindig a valóságot láttatják velünk, hanem azt, amit látni szeretnénk. Pl. olyan emberek, akik együtt szeretnének egy helyzetben működni, a mások megnyilvánulásait is együttműködőnek értelmezik.

3.      Hangulatok: a pozitív, vagy a negatív hangulat egyértelműen kimutatható hatással van mások magatartásának értelmezésére. Boldog, vidám ember mindent pozitívabban értékel, mert pozitív gondolatokat tesznek hozzáférhetővé. Negatív hangulat hatása nem ilyen egyértelműen erős, valószínűleg azért, mert abból kifelé kívánkozunk, nem szeretünk benne „lubickolni”.

4.      Kontextus: A kétértelmű viselkedést a szituáció, melyben a viselkedéssel találkozunk, segít értelmezni.

5.      Új keletű előhívás: egy nemrégiben felidéződött kognitív reprezentáció még friss emlék, még hatással bír, s egy ideig még könnyen hozzáférhető marad. Ezért könnyen előbukkan egy jel feldolgozásánál, hatással lehet pl. egy másik ember magatartásának értelmezésére, torzíthatja azt.

6.      Gyakori előhívás: tartós hozzáférhetőség: Egy kognitív reprezentáció gyakori használata napokon, hónapokon át tartósan hozzáférhetővé válik, így mindig ahhoz nyúlunk mikor értelmezni kívánunk egy helyzetet. Pl. van, akinek a barátságosság, vagy az értelmi képességek jutnak fontos szerephez az ítéletalkotás alatt, mert ezek a „kedvenc vonások” folyamatosan előkerülnek a napi kogníciók alkalmával. Minél gyakrabban használunk bizonyos fogalmakat, annál valószínűbb, hogy azok újra és újra eszünkbe jutnak. Ez elérhet azonban egy beteges szintet, és a szellemi egészség rovására mehet. Ha pl. valakit hosszú időn keresztül bántalmaztak, a fenyegetettség hosszú időn keresztül hozzáférhetővé válik a számára, s így a felé irányuló legártalmatlanabb viselkedést is fenyegetőnek értékelheti.

Előhangolás: abból a célból, hogy növekedjék egy mentális reprezentáció hozzáférhetősége, előhívhatósága, bizonyos képekkel, szavakkal tudatunkba csempészik, figyelmünket felé fordítják. Bizonyítható, hogy ha az előhangolásul szolgáló szavak felmutatása csak villanásnyi rövidségű, tehát nem tudatosítható, akkor is hozzáférhetővé tehet az ingerrel való találkozás olyan kognitív reprezentációkat, melyek befolyásolják a későbbi információk értelmezését.

Share