Általános pszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
A kísérleti lélektan előzményei, kezdetei
Hochbauer Jenő által kidolgozva
I.
1.–A pszichológia történetében jól megfigyelhető a spekuláció és a természettudományos gondolkodás kettőssége.
-Descartes az érzelmi állapotok sokrétűségét néhány alapformából próbálta meghatározni (szeretet, gyűlölet, öröm szomorúság stb.) Descartes óta a pszichológia sok a lelki jelenségeket a fizikához szerették volna közelebb vinni, hiszen így látták biztosítva a spekulatív gondolkodástól való eltávolodást.
-Locke a külső ingereket érzékszerveinkkel fogjuk fel(sensation)lelkünk tevékenységét egy belső érzékszerv végzi a ráeszmélés(reflexion). A pszichológia tárgya az amit ezen belső ráeszmélés révén megismerhető.
-Az angol asszociációs iskola a képzetek működésére a gravitáció törvényét próbálta alkalmazni. A képzetek atomszerű képződmények,melyek a fizika törvényei szerint kombinálódnak.
-Herbert nem az előző iskola törvényszerűségei szerint képzeli el a képzetek működését,hanem nála a képzetek között harc folyik amelynek kimenetelét matematikailag ki lehet számítani.
2.– A természettudományos gondolkodásmód nem spekulatív, hanem konkrét tényekhez ragaszkodva szaktudományos elképzeléseket alkottak az agy és a lélek kapcsolatáról.
-Frenológiai irányzat: Franz Gall volt az elindítója. Elképzelése szerint a koponyadudorok az agyban feltételezett szervekkel van kapcsolatban, minél fejlettebb a szerv az meglátszik a megfelelő koponya dudorán.
-A kísérlet, mint módszer megjelenése a pszichológiában. J. Müller nevéhez fűződik, specifikus érzékenergiák törvénye, miszerint az érzet minőségében semmi sincs az inger minőségéből. Az inger csak kiváltja az érzékszerv működését, de az érzékszerv az ami megszabja az érzetet. Az érzékszerv csak a neki megfelelő ingerre tud reagálni. Eddig csak a képzetekről spekuláltak most az érzetek kezdenek kísérletezés tárgyai lenni.
-A képzet nem más mint az érzetek összességei,külső ingerekkel nem állnak kapcsolatban. A lélek legelemibb tartalmai az érzetek. Tiszta érzetek ritkán vannak jelen, többnyire egyidejű közös forrásból származó érzeteket fogunk fel (autóbusz példa) Ezeket nevezhetjük érzékleteknek is, ahol jelen vannak a múlt tapasztalásai és a jelen. Ezt nevezi a pszichológia percepciónak, észlelésnek.
-De mi lehet a külső ingerek és az érzetek közötti kapcsolattal? Weber tekinthető a pszichofizika első művelőjének. Két kérdésre próbálnak választ adni:
(a.) Milyen ingerek szükségesek ahhoz, hogy egyforma érzetek benyomását keltsék? Ezzel kapcsolatos vizsgálatok: az ingerküszöbbel történtek. Nem minden inger kelt érzetet,csak akkor, hogyha erőssége túllép egy bizonyos határt, abszolút ingerküszöb amely az érzékszervek területén mindenhol igen kicsi. Kétpont ingerküszöb vizsgálatok. (háton, nyelven)
(b) Milyen ingerpárok szükségesek ahhoz, hogy egyforma érzetfokozatok benyomását keltse. Ez a kérdés a különbségi köszöb problémáját érinti: az inger erősségének mindig ugyanolyan arányban kell növekednie, hogy az érzet erősségének a növekedését eredményezze. Az ingertöbblet mindig az ingernek egyforma hányada. C=dI/I
-Fechner általánosította Weber összefüggéseit. Az ingereknek gyorsabban kell növekedniük ahhoz, hogy észrevegyük az érzetnövekedést E=k log I.F úgy vélte,hogy megtalálta a kapcsolatot a fizikai és a pszichológiajelenségek között. A matematikát, mint eszközt használta fel a pszichológiában
II.
A Kísérleti lélektan kezdetei. 1879-es esztendőt szokás megjelölni a pszichológia önálló tudományként való megjelenését. Wundt ekkor állította fel az első pszichológia laboratóriumot a Lipcsei Egyetem Filozófiai tanszékén. A kísérletezés új alapokat teremtett a pszichológia számára. Egy kísérlet során az engem érdeklő jelenség feltételeit magam módosíthatom, és mérhetem, hogy ennek függvényében az adott jelenség hogyan változik.
–Megtörtént a pszichológia, mint új tudomány megalapozása,a kísérletezés ténye, az önálló intézményi feltételek által. Az új tudományra három jellegzetes vonás körvonalazódik:
- 1.introspektív pszichológia Saját lelki történéseink közvetlen önmegfigyelése. pl. elképzelni a természetes számokat, elképzelni a természetes számok vizuális megjelenését, rengeteg képi alakzatot találunk. Ezek az introspektív beszámolók csak akkor lehetnek sikeresek, ha a kísérletet vezető és az önmegfigyelést végző két külön személy. A hétköznapi introspekció elsiklik a részletek fölött ezért szükséges az önmegfigyelést végző személy kiképzése(ilyen fajta kísérlet pl. a metronom kísérlet,tudatunk ritmikus természete)
- 2.elementarista pszichológia A pszichológia feladata, hogy rögzítse a lelki élet legkisebb elemeit, ezek az érzetek, ami az egyes érzeteket egymással összefűzi az asszociációk rendszere, amelyek képzeteket hoznak létre.
- 3.tudatlélektanként határozza meg a pszichológiát. A lelki élet azonos azzal, ami tudatos, a tudattalan szóban se jöhetett.
–Wund e rendszerben képzelte el a pszichológia tevékenységeket. A tudatban felmerülő képzetek lebontása elemi részeké, érzetekké, ezek asszociációira az ellenőrzött önmegfigyelés révén.
-Így vizsgálták az észlelést, a figyelmet de a gondolkodást azonban nem. A gondolkodás vizsgálata eltérő módszerekre van szükség, mivel ez ember amikor gondolkodik,nem ér rá egyszerre az introspekcióra is, a figyelem terjedelme nem teszi lehetővé. Ezért a kultúra objektivációit kell elemezni, és így visszafelé következtetni .-(kísérletek:reakcióidő,választásos reakcióidő)
III.
Würzburgi iskola. Wundt követői Würzburgban alapítottak iskolát (kísérlet a gazda szeme hizlalja a jószágot) a kísérleti személyek nem tudnak szemléletes terminusokban beszámolni az introspekció által. Bevezették a nem szemléletes lelki történések terminusát,utalva arra, hogy a pszichikum működéséhez tartoznak olyan események melyek nem az aktuális tartalomhoz tartoznak. A nyelv egyes szavai,”de”pedig”nem szemléletes jelentést hordoznak.
-Vita alakult ki a különböző iskolák között az introspektív módszert illetően,annak alkalmazásának eredményességéről. Ez a módszer nem mond semmit az állatokról,gyerekekről,elmebetegekről, hiszen ők nem képesek az önmegfigyelésre.
-Egyben kikezdték a módszer elementarista összetevőjét: az élmények mindig egészeké szerveződnek, valamint a lelki folyamatok tudatos megközelítését, mondván, hogy a lelki folyamatokat a tudattalan is befolyásolja.