Share

Általános pszichológia, 34. tétel, pszichológia távoktatás

Volf Brigitta jegyzete alapján

Az információcsere a kommunikáción keresztül valósul meg. A kommunikációs helyzetben van egy fél, aki az információt elküldi, ő az adó, és van, aki az információt befogadja, ő a vevő.

Az információs tartalom az üzenet, ami egy információs csatornán keresztül továbbítódik. Az adó az üzenetet valamilyen formában kódolja, amihez jeleket használ, olyan jeleket, amelyeket a vevő dekódolni tud, vagyis megfejti.

A kommunikáció elemeit minden olyan helyzet tartalmazza, ahol az a cél, hogy a másik tudomására hozzunk valamit. Eredete a latin communis szóhoz kapcsolódik, ami közösséget, a communication pedig közzétételt jelent.

A kommunikáció során információt közvetítünk.

Shannon megfogalmazása szerint: az információ a várhatótól való eltérés.

Az információ mértékegysége a bit. A bit jelentése: az információegység, mely két azonos valószínűséggel fennálló változat közötti döntést teszi lehetővé. A „győztünk” szó egy információnak felel meg.

Az információfelesleget redundáns információnak nevezzük.

Az információ jelekből épül fel, ezek lehetnek természetesek (mosoly, kitárt kar, ökölbe szorított kéz) és szimbolikusak (közlekedési tábla, egy kitüntetés, vagy sms végére írt smile).

Az információ megvalósulhat közvetlen interakció révén, vagy közvetett úton, pl. elektronikus levél.

Az információcsere különböző bonyolultsági szinteken zajlik

–          reflexes kommunikáció szintje: a méhek, a hangyák, termeszek kolóniáiban figyelhető meg, ebben a kommunikációban hiányzik a tudatosság, vagyis ösztönszerű.

–          Szándékos, nyelv nélküli kommunikáció szintje: az állatvilágban elterjedt, de az embereknél is jellemző. Nemcsak fajtársak, hanem különböző fajok egyedei között is működhet. Pl. kutya ha ki akar menni – itt az adónak létezik visszacsatolás igénye, jelzést vár arra vonatkozóan, hogy az üzeneteket helyesen értelmezték.

–          Nyelvi kommunikáció szintje: ez a legbonyolultabb szint, ami nyelvek vagy jelnyelvek által valósul meg. Ezen a szinten a kommunikáció szándékos, kisszámú jellel működik és a jelek kombinálhatóak.

Az emberi kommunikáció formái

Társas kapcsolatokról beszélünk, ha az emberek beszélgetnek, gesztikulálnak, mutaogatnak, nevetgélnek egymással. A kommunikációs kapcsolat kialakulásának első feltétele, hogy legyen kapcsolat. Amikor két ember egy közös nyelvet használ, amit mindketten képesek megérteni, akkor verbális kommunikációról beszélünk.

Anélkül, hogy halljuk őket, sejtjük, hogy milyen viszony van köztük. Pl. ha barátok találkoznak, akkor testhelyzetük, mimikájuk, gesztusaik, modoruk erre utal. Ez a kommunikáció nem verbális formája.

Az emberi kommunikáció harmadik formája a metakommunikáció, ami az előbbi forma mindkettőjéhez kapcsolódhat. Arra vonatkozik, hogy az információtartalmat milyen módon közvetítjük.

Forrás: tanulmányi útmutató

Share