Share

Általános pszichológia, 13. tétel, pszichológia távoktatás

Antal Erika által kidolgozva

Ha a figyelmi ráirányulás mentális erőfeszítés eredményes akkor akaratlagos vagy kontrollált figyelemről beszélünk.
Az automatikus (tanulás közben képes vagyok enni is) és a kontrollált figyelmi forma egymásra épül, az új dolgok tanulása folyamán a kontrollált folyamat leköti a figyelmi kapacitást, de a gyakorlás oda vezet, hogy egyre kevésbé kell szándékosan odafigyelnünk, azaz automatizálódik a folyamat és a figyelmi kapacitás felszabadul.

Automatikus feldolgozás

Bizonyos feldolgozási tevékenységek a hosszas gyakorlás eredményeképpen többé már nem veszik igénybe a központi feldolgozót, vagyis a figyelmet, azaz automatikussá válnak.

  • Az automatikus folyamatok gyorsak.
  • Nem csökkentik a kapacitást más feladatok számára, vagyis nulla figyelmet igényelnek.
  • Nem hozzáférhetőek a tudat számára.
  • Elkerülhetetlenek, azaz mindig megtörténnek, amikor a megfelelő inger megjelenik.

Shiffrin és Schneider elmélete (1977): Megkülönböztetik a szabályozott és az automatikus folyamatokat.
Szabályozott folyamatok: Korlátozott kapacitással rendelkeznek, figyelmet igényelnek, rugalmasan alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Automatikus folyamatok: Nincsenek kapacitás korlátai, nem igényelnek figyelmet, nehezen módosíthatóak, ha már egyszer megtanultuk őket.
Norman és Shallice elmélete (1980): Figyelembe veszi az automatikus és a részlegesen automatikus folyamatok közötti különbséget. A működés három szintje:
Teljesen automatikus feldolgozás, melyet a sémák szabályoznak.
Részlegesen automatikus feldolgozás, mely akaratlagos irányítás és tudatos szabályozás nélküli versengési tervet tartalmaz. A versengési terv arra szolgál, hogy a sémák között fellépő konfliktusokat feloldjuk.
Ellenőrző figyelmi rendszer akaratlagos szabályozása.


Ez az elmélet ellentétben az előző elmélettel egyetlen szabályozó rendszer helyett, két különálló szabályozó rendszert feltételez (versengési terv, ellenőrző figyelmi rendszer).

Share