Genetika, 5. tétel, pszichológia távoktatás
A kromoszómák szerkezete és funkciója
Hochbauer Jenő, Antal Erika , Garda Ildikó, Pölczman Ildi, Máthé Kata jóvoltából
– Haploidok (ivarsejtek):minden kromoszómából csak egy példányt tartalmaznak
– Diploidok (szomatikus sejtek): 2 példányt)
– Emberi test sejtjeiben 46 kromoszóma (23 kromoszómapár) található
– Az emberi test összes DNS hossza 50szerese a Nap Föld távolságnak
– Különböző kromoszómák: pl mérete, alakja szerint illetve: Cetromeron helyzete szerint (centromeron (befűződési pont) az a hely a kromoszómán ahová a sejtosztódás során az osztódási orsó rostjai tapadnak)-
– metacentrikus: ha a centromeron középponthoz közel található
– akrocentrikus (szubmetacentrikus): ha a centromeron a vége felé tolódik
– telocentrikus: ha a centromeron a végénél helyezkedik el (az ember kromoszómái között ilyenek nincsenek)
– a centromeron két karra osztja a kromoszómát: hosszú kar, rövid kar.
– A kromoszómák (jelentése: színes testecske) speciálisan festődő régiók alapján, különféle vegyszerek segítségével azonosíthatók
– heterokromatikus rész: sötéten festődő rész (azaz heterokromatin)
– eukromatikus rész: gyengén festődő rész (azaz eukromatin). A gének legnagyobb részét az eukromatin tartalmazza
– mivel ezek a részek egy faj egyedeinél és különböző sejtjeinél állandók ezért alkalmasak az egyes kromoszómák azonosítására.
– Konstruktív heterokromatin: a genom és a sejt állandó része és nem alakul át eukromatinná. Genetikailag inaktív.
– Fakultatív heterokromatin: eukromatinból áll, amely a fejlődés bizonyos fázisaiban felveszi a heterokromatin festődési és tömörödési jellemzőit
– Emberi test 46 kromoszóma közül: 44 autoszóma, 2 nemi kromoszóma
– A kromoszómákat (autoszómákat) 1től 22ig számozzuk (1 a legnagyobb)
– A nemi kromoszómákat betűkkel jelöljük (férfiakban XY, nőkben XX): Y kizárólag az apától, X kizárólag az anyától
– A kromoszómák funkciója tehát: a DNS csomagolása és transzportképessé tétele vagyis a replikáció után a megkettőzött DNS tartalom kromoszóma alakba pakolásával könnyebben érhető el az örökítőanyag utódsejtek közötti 1:1 arányú megoszlása