Share

Általános pszichológia, 32. tétel, pszichológia távoktatás

Volf Brigitta jegyzete alapján

Az emberi agy a problémák megoldására szakosodott. Problémákról akkor beszélünk, hogyha van egy cél, amit el akarunk érni, de nem ismerjük a hozzá vezető utat. A megoldás keresését és kidolgozását nevezzük problémamegoldásnak. A problémamegoldás mindig célirányos viselkedést jelent.

Mayer (1977) szerint: a probléma definíciójának fontos elemei, hogy: egy bizonyos állapotban jelentkeznek, kívánatos egy másik állapot, nincs vagy nem ismeretes egy közvetlen, nyilvánvaló út a létrehozására.

A cél elérése érdekében a személy úgy cselekszik, hogy minimálisra csökkenjen a különbség a jelen állapot és a kívánt célállapot között. Pl. a figyelmetlen autóvezető kizárja magát, jelenlegi állapot – kint rekedt az autóból, célállapot – bejusson az autóba, problémamegoldás – azon gondolkodik, hogy mit lehet tenni.

A probléma megoldási folyamata műveletek sorából áll, a célt apróbb részcélokra lehet osztani, lebontani. A tulajdonképpeni cselekvést értelmi cselekvés előzi meg, hasznosak lehetnek a múltbéli tapasztalatok vagy újonnan kitalált következtetések.

A problémamegoldás folyamata szakaszokra bontható le (Pólya, 1957):

– a problémahelyzet megértése

– a terv előkészítése

– a megoldás kivitelezése

– az ellenőrzés

Ha egy terv nem hatékony, újat készítünk. A megoldás néha hirtelen belátás alapján ugrik be, ez az aha-élmény. Szakaszai (Wallas, 1926):

–          előksészítés

–          inkubáció (lappangási időszak)

–          megvilágosodás

–          ellenőrzés

A problémahelyzetekben fontos, hogy lássuk a kezdeti és a célállapot közötti különbséget. Sok szakember azt állítja, hogy a helyzet megértése egyenlő a megoldással.

A kezdeti és cél állapot lehet jól és rosszul körülírt. Ennek megfelelően különböző típusai bukkanhatnak fel (Reitman, 1965):

– jól körülírt kezdeti állapot és jól körülírt célállapot, pl. hogyan készítsünk fából vaskarikát?

– jól kürölírt kezdeti állapot és rosszul körülírt célállapot, pl. hogyan készítsünk nyúlfarokból valamit?

– rosszul körülírt kezdeti állapot és jól körülírt célállapot, pl. hogyan lehet valamiből versenyautót csinálni?

– rosszul körülírt kezdeti állapot és rosszul körülírt célállapot, pl. hogyan készítsünk az izéből valamit?

A mentális reprezentáció módja segítheti vagy gátolhatja a megoldást. Az adekvát reprezentáció, a képi vagy propozicionális megjelenítés olykor nagyon megkönnyíti a megoldást. Ugyanígy az adekvát megoldás is segíthet.

Forrás: tanulmányi útmutató

Share