Általános pszichológia, 32. tétel, pszichológia távoktatás
Volf Brigitta jegyzete alapján
Az emberi agy a problémák megoldására szakosodott. Problémákról akkor beszélünk, hogyha van egy cél, amit el akarunk érni, de nem ismerjük a hozzá vezető utat. A megoldás keresését és kidolgozását nevezzük problémamegoldásnak. A problémamegoldás mindig célirányos viselkedést jelent.
Mayer (1977) szerint: a probléma definíciójának fontos elemei, hogy: egy bizonyos állapotban jelentkeznek, kívánatos egy másik állapot, nincs vagy nem ismeretes egy közvetlen, nyilvánvaló út a létrehozására.
A cél elérése érdekében a személy úgy cselekszik, hogy minimálisra csökkenjen a különbség a jelen állapot és a kívánt célállapot között. Pl. a figyelmetlen autóvezető kizárja magát, jelenlegi állapot – kint rekedt az autóból, célállapot – bejusson az autóba, problémamegoldás – azon gondolkodik, hogy mit lehet tenni.
A probléma megoldási folyamata műveletek sorából áll, a célt apróbb részcélokra lehet osztani, lebontani. A tulajdonképpeni cselekvést értelmi cselekvés előzi meg, hasznosak lehetnek a múltbéli tapasztalatok vagy újonnan kitalált következtetések.
A problémamegoldás folyamata szakaszokra bontható le (Pólya, 1957):
– a problémahelyzet megértése
– a terv előkészítése
– a megoldás kivitelezése
– az ellenőrzés
Ha egy terv nem hatékony, újat készítünk. A megoldás néha hirtelen belátás alapján ugrik be, ez az aha-élmény. Szakaszai (Wallas, 1926):
– előksészítés
– inkubáció (lappangási időszak)
– megvilágosodás
– ellenőrzés
A problémahelyzetekben fontos, hogy lássuk a kezdeti és a célállapot közötti különbséget. Sok szakember azt állítja, hogy a helyzet megértése egyenlő a megoldással.
A kezdeti és cél állapot lehet jól és rosszul körülírt. Ennek megfelelően különböző típusai bukkanhatnak fel (Reitman, 1965):
– jól körülírt kezdeti állapot és jól körülírt célállapot, pl. hogyan készítsünk fából vaskarikát?
– jól kürölírt kezdeti állapot és rosszul körülírt célállapot, pl. hogyan készítsünk nyúlfarokból valamit?
– rosszul körülírt kezdeti állapot és jól körülírt célállapot, pl. hogyan lehet valamiből versenyautót csinálni?
– rosszul körülírt kezdeti állapot és rosszul körülírt célállapot, pl. hogyan készítsünk az izéből valamit?
A mentális reprezentáció módja segítheti vagy gátolhatja a megoldást. Az adekvát reprezentáció, a képi vagy propozicionális megjelenítés olykor nagyon megkönnyíti a megoldást. Ugyanígy az adekvát megoldás is segíthet.
Forrás: tanulmányi útmutató