Share

Személyiségpszichológia, 16. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Garda Ildikó

Eysenck lényegesen kevesebb figyelmet szentelt az általa a személyiség harmadik dimenziójaként megnevezett pszichoticizmusidegrendszeri háttérfolyamatainak leírására, mint a másik 2 dimenzióra.

Úgy gondolta, hogy ennek a kifejezetten patológiás folyamatnak a hátterében szintén öröklött biológiai tényezők húzódnak meg, amelyek azonban még feltáratlanok. A pszichoticizmus dimenziójához modelljében olyan tulajdonságok tartoznak mint például a mások iránti érzéketlenség, a szociális elvárásokkal való szembehelyezkedés, az egocentrikusság, az impulzivitás, az agresszivitás és az érzelmi hidegség.

Mindenesetre a két szupervonás – a neuroticizmus és extraverzió-introverzió – mellett a személyiség harmadik fő vonásának – a pszichoticizmus – leírásával vált teljessé Eysenck személyiségteóriája (rövidítése: PEN), amit a személyiség háromfaktoros elméletének is neveznek (Three Giants)

Az Eysenck által leírt pszichotikusság dimenziójának vizsgálatát a későbbiekben Gordon Claridge (1967-től) folytatta kutatásaiban. Claridge a pszichotikusság oki hátterében az agyi, idegrendszeri folyamatok szerveződésének hibáját tételezte fel. Elsősorban a skizofrénia és a kreativitás kérdését vizsgálta, az általa leírt un. „laza gondolkodást” ugyanis a skizoid személyeknél és a kreatív művészeknél találta meg. Két-tényezős rendszerében szerepel az 1. alap-arousal (TAS) – és 2. egy kontrolláló, szűrő és integráló rendszer (AMR), melyek között normál esetben egy homeosztatikus (egyensúlyt fenntartó) kölcsönös szabályozás áll fenn. (Így például az aktivációs szint túlzott növekedésekor a szűrőrendszer fokozott működése lép életbe, ami visszahat az aktivációs szint normalizálódása felé.) Aktív pszichózisoknál a 2. kontrolláló rendszer (AMR) hatékonysága gyengül, aminek következtében az alap-aktivációs szint megnövekedik, és a viselkedésben irrelevancia jelentkezik figyelmi és gondolkodási zavarokkal. A retardált pszichózis esetében éppen a túlzott szabályozás hibája jelenik meg, a szelektív szűrő erősödésével perceptuális beszűkülés és rigiditás (a gondolkodás merevsége) jön létre.

pszichologia.btk.pte.hu/letolt/temperamentum.doc

16. tétel: A pszichotikusság két-tényezős elmélete (Claridge)

n      az Eysenck által leírt pszichotikusság dimenziójának vizsgálatát a későbbiekben Gordon Claridge (1967-től) folytatta kutatásaiban

n      oki hátterében az agyi, idegrendszeri folyamatok szerveződésének hibáját tételezte fel

n      a skizofrénia és a kreativitás kérdését vizsgálta, az általa leírt un. „laza gondolkodást” ugyanis a szkizoid személyeknél és a kreatív művészeknél találta meg

n      Két-tényezős rendszerében szerepel:

¨     1. alap-arousal (TAS)

¨     2. egy kontrolláló, szűrő és integráló rendszer (AMR)

¨     ezek között normál esetben egy homeosztatikus (egyensúlyt fenntartó) kölcsönös szabályozás áll fenn

n      az aktivációs szint túlzott növekedésekor a szűrőrendszer fokozott működése lép életbe, ami visszahat az aktivációs szint normalizálódása felé

n      Aktív pszichózisoknál a 2. kontrolláló rendszer (AMR) hatékonysága gyengül, aminek következtében az alap-aktivációs szint megnövekedik, és a viselkedésben irrelevancia jelentkezik figyelmi és gondolkodási zavarokkal

n      A retardált pszichózis esetében éppen a túlzott szabályozás hibája jelenik meg, a szelektív szűrő erősödésével perceptuális beszűkülés és rigiditás (a gondolkodás merevsége) jön létre

Forrás:  szpszi_eloadas05_2008.ppt

http://en.wikipedia.org/wiki/Gordon_Claridge

 

Share