Share

Személyiségpszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

Berei Kati által kidolgozva

Mottó: „Minden ember személyiség, minden ember más és más személyiség.”

2. A SZEMÉLYISÉG DEFINĺCIÓI ÉS MEGKÖZELĺTÉSI IRÁNYAI

A személyiségnek a pszichológia történetében nagyon sok meghatározása van de nincs egységesen elfogadott.

A személyiség definíciós szempontjai:

–         öröklött és szerzett tulajdonságok integrációja

–         alapvető kritérium (alapállapot) a tudat = szükséges a személyiség tudatos megélése

–         az egyén lelki életének sajátos összjellege

–         az „én-élmény” birtokában (részben tudatosan, részben tudattalanul) képes megvalósítani önmaga egységét, autonómiáját

–         ide tartozik a testkép, a tudás magamról (önismeret)

Meghatározások

  1. BURNHAM – „Azt, hogy mi a személyiség, mindenki tudja, de senki nem képes pontosan meghatározni.”
  1. EYSENCK (1952) – a személyiség a pszichológia legáltalánosabb de legkevésbbé körülhatárolt fogalma
  1. JENSEN (1958) – a személyiség fogalma az emberi viselkedés különbségeinek megfigyeléséből származik
  1. GUILFORD – „bármely ember személyisége saját egyéni vonásainak, viselkedési sémáinak összesége”
  1. WESTEN (2002) – „eltérő körülmények között megnyilvánuló gondolat-, érzés-, motiváció- és viselkedésmintázat”

 

  1. PERVIN – a személyiség kogníciók, érzések és viselkedések komplex szerveződése, mely irányt szab és mintát ad a személy életének. Mint a test, a személyiség is struktúrákból és folyamatokból áll –  mind az öröklődés, mind a környezet tükröződik benne. Magába foglalja a múlt hatásait és a jövő konstrukcióit is
  1. ALLPORT (1961, 1985) – a személyiség munkadefiníciója:

„A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely a személyre jellegzetes viselkedés-, gondolat- és érzésmintázatokat létrehozza.”

 

 

Ebből következő megállapítások:

–         a személyiség szerveződés, nem elemek halmaza

–         a személyiség aktív folyamat, nem csak „ott van”

–         a személyiség pszichológiai fogalom, de testhez kötődik

–          személyiség oki tényező – meghatározza a személy viszonyát a külvilággal

–         a személyiség mintázatokban (ismétlődésekben, állandóságokban) mutatkozik meg

–         a személyiség sokféleképpen (viselkedés, gondolkodás, érzések) jelenik meg

A személyiség megközelítési irányai

A személyiségpszichológia két alapkérdése:

  1. egyéni különbségek – nincs két egyforma személyiség
  2. személyen belüli (intraperszonális) folyamatok – olyan belső mechanizmusok, melyek hatására sajátos módon viselkedünk

A személyiség különböző megközelítései eltérő hangsúlyt helyeznek erre a két kérdésre → sokféle elméleti megközelítés

A személyiség megközelítési irányai:

–   idiografikus – Kelly, Maslow, Rogers (idiosz – saját, magánjellegű)

–   morfogenikus

–   nomotetikus – Eysenck, Cattel (nomosz – törvény)

A személyiség kialakulásának elméletei

  1. környezet – elméletek:

–   J. Locke – XVII sz – „tabula rasa” – üres lappal születünk, mindent a külső tényezők (társadalmi, kulturális, nevelési) határoznak meg

–   behaviorizmus – Watson, Skinner – az emberi természet tökéletesen hajlítható, csaknem minden viselkedés kondicionálás eredménye

–   inger – válasz pszichológia

  1. genetikus determinizmus – minden velünk születik, be vagyunk programozva génjeinkben, pl Bolyai Farkas fia, Bolyai János: Appendix (a nem euklidészi geometria alapjai)
  1. mértéktartó (kompromisszum) elméletek – a biológiai és környezeti tényezők egyaránt meghatározzák a személyiség fejlődését

Személyiségelméletek – általánosságok

Elmélet – olyan összefoglaló általános elv (elvek), amely események vagy jelenségek egy-egy osztályára vonatkozik

Tudományosság kritériumai – kell legyen: tárgya, módszere, fogalomtára

Mitől jó egy elmélet?

  1. magyarázatot ad a jelenségre
  2. új információkat jelez előre
  3. az elmélet mögött széleskörű információtartomány avan
  4. a parszimónia elvét követi – lex parsimoniae – a takarékosság elve:

„Egy jelenség magyarázatának minél kevesebb feltételezést kell magába foglalnia – kizárva azokat melyek nem változtatnak a végkimenetelen”. (Ockham borotvája)

vagyis

– ha egy jelenségre két magyarázat lehetséges, akkor az egyszerűbbet fogadjuk el.

  1. ösztönzőleg hat – a kutatóból reakciót kell kiváltson (lelkesedés, felháborodás, érdeklődés)
  2. szubjektív – illik a kutatóhoz – beleillik a személyes világképébe, összhangban van az esztétikai, érzelmi és aktív szükségleteivel

A személyiséglélektan főbb elméletei ( megközelítési irányai)

  1. diszpozicionális
  2. pszichoanalitikus
  3. neoanalitikus
  4. kognitív
  5. fenomenológiai
  6. tanuláselméleti
  1. DISZPOZICIONÁLIS – trait

–   azon a feltételezésen alapul, hogy az emberek stabil hajlamokkal (diszpozíciókkal) rendelkeznek, ezek mélyen beágyazódnak a személyiségbe, lekülönbfélébb helyzetekben nyilvánulnak meg

–   az emberi természet a személyiségre épült tartós jellemzők rendszere

–   2 irányzata van: egyik csak a diszpozíciókat írja le, a másik szerint a diszpozíciók a motivációs erőkön keresztül nyilvánulnak meg

  1. PSZICHOANALITIKUS

–   a személyiség a bennünk lévő erők egymással folytatott küzdelme, versengése

–   a (tudattalan) erők dinamikája és a viselkedésre gyakorolt hatásuk, van a középpontban

  1. NEOANALITIKUS

–   központi gondolatai: az ego és annak fejlődése, a társas kapcsolatok fontossága a személyiségfejlődésben

  1. KOGNITĺV ÖNSZABÁLYOZÁSI

–   a kognitív folyamatok a személyiség építőkövei

–   az emberek önálló információfeldozó és önszabályozó rendszerek, célokat állítanak fel és haladnak feléjük – ez bizonyítja a szervezettség, mintázatok létét

  1. FENOMENOLÓGIAI

–  két alapvető gondolat:

–   az emberek szubjektív élményvilága fontos, érdekes és egyedi

–   az emberek képesek önmaguk tökéletesítésére, fejlődésre

–  központi elem az önmeghatározás (self-determination) – fontos az egyediség, fejlődőképesség

  1. TANULÁSELMÉLETI

–   az ember viselkedése változó, nem konzisztens, a tapasztalatok hatására alakul

–   a személyiség mindannak az összessége, amit az ember élete során elsajátított

Forrás

Carver, Scheier – Személyiségpszichológia

Dósa – egyetemi jegyzet (ppt)

Share