Share

Személyiségpszichológia, 17. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Garda Ildikó

A szenzoros élménykeresés fogalma Marvin Zuckerman (1971) nevéhez fűződik, aki az emberek új és szokatlan, izgalmas, kihívást vagy kalandot jelentő élmények keresésére irányuló hajlamát értette alatta. Ezen dimenzió egyik végén vannak azok, akik jobban szeretik, ha mindig a megszokott környezetükben lehetnek, nem érik őket váratlan események, míg a másik végén a szenzoros élménykeresők, akik állandóan változatos és gyakran arousalszintet emelő élményeket keresnek.

 

A szenzoros élménykeresők általában hedonisták, akik örömet keresnek. Gyógyíthatatlan optimizmusuk hiteti el velük, hogy a kockázatos aktivitás több örömöt, mint fájdalmat fog hozni, és emiatt emlékeztetnek Gray impulzív (extravertált) személyeire, akik a jutalom jelzéseire érzékenyek és a büntetés jelzéseit nem veszik komolyan.” (Marvin Zuckerman)

 

Eysenck extraverzió – és pszichotikuság dimenzióival is összefüggésbe hozható a Marvin Zuckerman által leírt szenzoros élménykeresés dimenziója. A szenzoros élménykeresés impulzusa a személy új, izgalmas, változatos ingerek iránti igényét mutatja. Az új és új ingerek állandó, aktív keresése és átélése az arousal szint megemelkedésével jár együtt (például kockázatos sporttevékenység, szabadidős időtöltések mint  pl. budgee  jumping, stb. esetében), mely viselkedés az eysencki extraverzió dimenziójának oki magyarázatához fűzhető. Zuckerman szerint azonban az élménykeresésnek ez a fajtája inkább a pszichoticizmushoz, pontosabban a pszichopátiához köthető, mivel a személy ebben az esetben nem képes a saját viselkedés gátlására (impulzív késztetéseinek csökkentésére) a szociális beilleszkedés érdekében. Zuckerman a személyiség-dimenzió pontosabb meghatározására ezért az impulzív szocializálatlan élménykeresés kifejezést vezette be. Zuckerman az élménykeresés biológiai magyarázatában az orientációs reakcióra épít, ami a váratlan inger megjelenésekor megnöveli a szenzoros (érzékelési) bemenetet és az inger feldolgozásának lehetőségét, szemben a védekező válaszreakcióval, ami az inger elutasítására irányul. A szenzoros élménykereső személyre az orientációs reakció lesz a jellemző. Biokémiai megközelítésben a szenzáció-kereső viselkedés az agyban megtalálható két biokémiai anyag – az un. monoamino-oxidaze nevű enzim és az endorfinok – szintjével fordított összefüggésben van, mivel mindkét anyag csökkenti a központi idegrendszer aktivitását, vagyis a viselkedéses szinten az új ingerek keresését.

Zuckerman kutatásai a modern temperamentum elméletekhez vezetnek el bennünket, melyek a temperamentum létrejöttének oki hátterében valamilyen biológiai, biokémiai folyamatot feltételeznek.

Forrás: pszichologia.btk.pte.hu/letolt/temperamentum.doc

17. tétel: A szenzoros élménykeresés elmélete (Zuckerman)

n      A szenzoros depriváció és az arousal

n      A szenzoros élménykeresés impulzusa a személy új, izgalmas, változatos ingerek iránti igényét mutatja. Az új és új ingerek állandó, aktív keresése és átélése az arousal szint megemelkedésével jár együtt

n      szenzoros élménykeresők: gyorsabban vezetnek autót, kockázatkeresés, gyakrabban nyúlnak alkoholhoz és drogokhoz, extrém sportok, szexuálisan aktívabbak és tapasztaltabbak ==> a szokatlant keresik, nem az intenzitást

n      a szenzoros élménykeresők: augmentátorok, válasznövelők

n      alacsony szenzoros élménykeresés: reduktorok

n      a szenzoros élménykeresők jól működnek túlingerléses helyzetben, kevésbé megterhelő helyzetekben mánia vagy antiszociális viselkedés

n      alacsony élménykeresők jól működnek stabil élethelyzetekben, extrém szituációkban blokkolnak

Forrás: szpszi_eloadas05_2008.ppt

Share