Szociálpszichológia, 6. tétel, pszichológia távoktatás
Kémeri Nagy Edit által kidolgozva
6.Tétel A szocializáció mint folyamat: a társas kapcsolatok kialakulását meghatározó korai tényezők
A gyermek kezdetektől fogva más emberektől függ. Élete, a hozzá kapcsolódó interakciókhoz, ezek által biztosított lehetőségekhez, illetve az általuk fenntartott korlátokhoz kötődik. A körülötte lévők közvetítik számára az értékeket és az információt, biztosítják számára a visszacsatolást és kihívásokat.
- Szerepük van a fejlődő személy viselkedésének kialakulásában és, hogy milyen módon képes gondolkodni a környezet minden aspektusával kapcsolatban
Szocializáció: az a folyamat, amelynek révén az egyént úgy alakítják és korlátozzák, hogy beilleszkedjen abba a társadalomba, amelyben él. (régebbi felfogás)
Schaffer (1984):a szocializáció hagyományos modelljei külső kontrollra vonatkozó feltételezéseket tükröznek és táplálnak. Gyakran egyirányú folyamatnak vélik, ahol a változás és szabályozás a szocializálandó egyénen kívülről ered.
- A gyermeket egyes elméletek, passzív tudattalan formálható lénynek tekint, akit a társadalom önt kívánatos formába.
Watson (1928): a csecsemőt,mint „izgő-mozgó húsdarab” látta, amit Skinner álláspontja is megerősített:”az operáns kondicionálás éppen úgy formálja a viselkedést, mint ahogy a szobrász formálja az agyagdarabot”.
Más elméletek: a gyermek bizonyos kiélésre vagy kielégítésekre törő ösztönökkel érkezik a társadalomba és kezdetben kevésbé törődik mások érzéseivel és vágyaival.
Freud (1933): a kisgyermekek impulzívak, érzelmeik könnyen felkelthetők, és szegényes a kielégülés visszatartására vagy késleltetésére való készségük. A szocializáció szerinte: olyan folyamat melynek révén, a gyermek ösztöneit elfojtja a társadalom (melyet kezdetben a szülők reprezentálnak), és viselkedését a nyilvánosan elfogadott konvenciók közé szorítja.
Kölcsönösségi modell (Schaffer 1984): a szülő-gyermek interakcióra vonatkozó kutatásai alapján dolgozta ki.
- A gyermekeket aktív résztvevőként mutatja be saját szociális fejlődésében. A szülő és a gyermek– szociális tranzakciók többségét tekintve- egymástól kölcsönösen függ.
- Nem állítja a szülő gyermek közötti kapcsolat konfliktusmentességét, azt sem, hogy a felnőttek ne volnának befolyással, a gyermekre.
- Hangsúlyozza, hogy a szociális fejlődés különböző folyamatait kezdettől a kölcsönös exploráció és stimuláció közvetíti.
- A kölcsönösségi modell szerint a gyermek nem tiszta lapként születik, hanem reflexeket, kapacitásokat és prediszpozíciókat hoznak magukkal. A körülöttük lévő emberek és dolgok felé annyira fordulnak felfedezőként és kezdeményezőként, mint amennyire válaszolnak rájuk. Ezekben a szociális tevékenységekben szerepe van a szülői viselkedéssel való szinkron és együttműködés.
- Az anyák és csecsemők mikroanalitikus vizsgálatai: expresszív és kommunikatív viselkedésük összehangolt. A dialógusok során a csecsemő a felnőttel felváltva produkál vokális, vizuális és gesztusbeli megnyilvánulásokat és a folyamat már felnőtt-felnőtt beszélgetésre utaló ismérvekkel rendelkezik.
- A szülő csecsemő dialógus = ma már finoman mintázott szociális viselkedésnek tekintik (mindkét fél felfedezi a másikat és kapcsolatukat).
Szociális interakció és az ismeretek kezdetei:
- az interakciók kognitív fejlődésben játszott szerepét kutatva Bruner Sherwood (1981): „az élet első másfél évében a gyermeki tevékenység nagy része rendkívüli mértékben szociális és kommunikatív.
- Ez teremti meg a feltételeket az intellektuális készségek fejlődéséhez.
- „kukucs””tapsi-tapsi mamának” stb játékok lehetővé teszik számára, hogy megtapasztalja az eszközök-célok, akciók-reakciók közötti viszonyokat
- Papousek és Papousek (1977): fontos, hogy a szülő olyan alternáló tevékenységsorokba kezdjen, amelyben a résztvevők egymás viselkedését utánozzák, mert az ilyen válaszkészség biológiai tükör a gyermek számára, mert felfedezheti a kontingencia viszonyokat a saját cselekedeteinek a szociális környezetre gyakorolt hatását illetően.
- A korai kognícióra vonatkozó kutatások: a csecsemőnek más emberek segítenek a környezet felfedezésében, meghatározásában,a környezetre irányuló műveleteket, ugyanakkor a csecsemő kapacitásai és érdeklődése korlátozza azokat a tevékenységeket és eseményfajtákat, amelyekbe gondozói megpróbálják bevonni őt.
A szociális interakció és a nyelv kezdetei: a gyermeknyelv területén végzett vizsgálatokból kiderül, hogy a részvétel az érettebb nyelvhasználókkal való párbeszédben, hozzájárul a fejlődéshez. A gyermek és gondozója intencionális kommunikációban áll egymással és a nyelv a jelentésteli szociális interakciókban közvetítődik.
Bruner: szerint a szülő-gyermek dialógus, ismétlődő rutinjai és játékai, ideális körülményeket vagy alakzatokat biztosítanak a megnevezés tanításához.
- Pl. képeskönyv nézegetés, az „egy X „alakzatot foglalja magában, ahol az új információk, amilyenek a dolgok nevei, egy ismerős struktúrába helyeződnek be: „Ez egy oroszlán”; Ez egy gorilla stb. Ha egy alakzat jól begyakorolttá válik, optimális körülmény a gyermek számára, hogy az új címkére odafigyelhessen.
- A szülő gyermek interakció olyan gyakorlatokba vonják be a gyermeket, melyek idővel az igazi nyelvi párbeszéd kialakulásához vezetnek.
- Bizonyítékok vannak arra, hogy a nyelv elsajátítása tükrözi a szociális kontextust.
- Mivel a gyermek számára a személyes névmások használata túl bonyolult, a szülők gyakran használnak helyette neveket, mely jó eszköz a figyelem felkeltésére. (Akar Julcsi egyet) Julcsi a címzett.
- A nyelvet különféle dialógusokban kell felfedeznie a gyermeknek, amelyeket a számára megadott közösséggel folytat.
Kötődés: sajátos, két személy között kialakult érzelmi kapcsolat. Kialakulását a viselkedés repertoárja tükrözi, ami azt szolgálja, hogy az ember fenntartsa a közelséget a vonatkozó személyhez (Pl. kitüntetett figyelem, érintés, ragaszkodás, a személy hívása, ill. sírás, ha nincs jelen, vagy mosoly, ha jelen van). A csecsemőknél az 1-ő életév 2-ik felénél már megfigyelhető ez a viselkedés. (Schaffer,1996)
- A fenti jelenségek egész életen át jelen vannak az embernél.
- Bolwbly: etológiai elméletekre és kutatásokra alapozva: adaptív viselkedési rendszerként értelmezte, mely azért fejlődött ki, hogy a csecsemő túlélési kilátásait maximalizálja.
- A kötődési viselkedés különféle fajtái azt a célt szolgálják, hogy a gondozó közelségét maximalizálják és válaszokat váltsanak ki belőle. (növelik az esélyét, hogy a csecsemő segítséget kapjon és biztosítják, hogy a csecsemő kifejlesszen egy biztos hátteret egy megbízható egyén a környezetéből, akinek figyelmére és érzelmeire támaszkodhat.
- Az elmélet állítja, hogy a viselkedés szerveződése, mely előmozdítja a kötődést, inkább a beépített, mint a megerősítési tartalomból (kontingenciából) állnak elő.
- Fontos: a gyermek fejlődése és kilátásai szempontjából, hogy biztos kötődése alakuljon ki. (biztos háttérhez való megbízható kötődés).
A kötődés típusai: Ainsworth és munkatársai 3 típust azonosítottak.
- 1). A típus, szorongó/elkerülő: ezeknek a gyerekeknek kevés kellemetlen feszültséget okozott anyjuk eltávozása, nem érdekelte őket a vele való interakció, amikor ismét visszatért.
- 2).B típus, biztosan kötődő: ezek a gyerekek aktívan törekedtek anyjuk közelségére és a velük való interakcióra. Feszültséget mutattak, amikor anyjuk ki ment és lelkesen üdvözölték, amikor visszatért.
- 3).C típus, szorongó/ ambivalens: az anya távozásakor kellemetlen feszültséget mutattak, de nem léptek kapcsolatba velük, amikor visszatértek. Olykor közelségre törekedtek, de dühöt is mutattak.
- A vizsgált mintából 70%-a B típusú kapcsolatot mutat, 20%-uk A-t és 10%-uk C-típusba sorolható.
A kötődés jelentősége:
- Az eredmények azt bizonyítják, hogy a B típusú biztosan kötődő gyermekek fejlődési és társas szempontból kedvezőbb helyzetben vannak. Énhatékonyságban, kognitív fejlettségben, tárgyakkal folytatott játékaikban, felfedezési készségeikben, felfedezési készségeikben és abban, hogy mennyire akarnak tanulni, előrébb vannak a többi típussal szemben.
- A biztos háttér alapvető a későbbi fejlődés szempontjából, mivel a társas kapcsolatok következményekkel járnak más társas kapcsoltokra.