Share

Szociálpszichológia, 8. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

8.Tétel A szociálpszichológiában alkalmazott kutatási stratégiák és kísérleti tervek

Egyszeri esettanulmány: Olyan vizsgálat, mely látszhat kísérletnek, de valójában nem írható le kísérleti elrendezésként.

Cook és Campbell (1979): X=független változó (manipuláció); O= függő változó (megfigyelés) Egyszeri esettanulmány terve: X     O Oktatáskutató azt vizsgálja, hogy

Idő

  • Milyen hatással van egy új tanítási módszert a tanulásra. Bemegy egy iskolai osztályba, bevezeti az új módszert (X) és megméri, hogy a tanulók mennyire képesek felmérni az oktatott anyagot (O). Nem tudunk következtetéseket levonni, mert (O) semmivel sem tudjuk összevetni. (nem tudja, hogy a megfigyelés jó, gyenge vagy közömbös)
  • Ha az egyszeri esettanulmányt ki bővítjük, megkapjuk a kísérleti elrendezés minimális feltételeit, amit: csak teszt utáni kontrollcsoport elrendezésnek nevezünk. R= a kísérleti személyeknek az egyes feltételekhez való rendelését, amely véletlenszerű, és X-el és O-al a manipulációt és a megfigyelést jelöljük. Ezt az elrendezést kapjuk: R           X          O1

R                         O2

Idő

  • Két fontos változás:1. a kísérleti szem. ki vannak téve a manipulációnak (ezt nevezzük,  kísérleti feltételnek, a kís.személyeket kís.csop-nak), és a manipuláció lehetséges hatásait mérjük.
  • 2. A másik esetben nincs manipuláció (kontrollhelyzetnek nevezzük és az ebben résztvevő kísérleti személyeket kontrollcsoportnak nevezzük), de ezeket a kísérleti személyeket ugyanazon függő változó szempontjából vizsgáljuk meg és ugyanabban az időpontban, mint a kísérleti csoportot.
  • A megfigyelés most már összehasonlítható (O1) a kontroll helyzetben tett megfigyeléssel (O2)- el.
  • Az elrendezésben a kís.szem.véletlenszerűen rendeljük az egyik vagy másik feltétel alá, ezzel ki zárjuk azt a lehetőséget, hogy a O1 és O2 közti különbségek  az X bevezetése előtt már meglévő csoportok közti különbségeknek tulajdoníthatók.→ ha O1és O2 számottevően eltér, a különbséget X okozza.
  • A „csak teszt utáni elrendezés „az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a szociálpszichológiában. A kísérleti elrendezés célja, hogy növelje a következtetés érvényességét, miszerint a függő változóban tapasztalt különbségek a független változó módosításának eredményeként álltak elő.
  • A megalapozott kísérleti elrendezés, lehetővé teszi a különböző helyzetekben tett megfigyelések összehasonlítását, ezáltal következtetéseket lehet levonni az oksági összefüggésekről.

Leíró kutatás: célja:

  • hogy a kutató a kérdéses jelenségről pontos leírást kapjon. Pl. kíváncsi lehet, hogy egy átlagos felnőtt engedelmeskedik-e egy tekintélyes figurának, amikor arról van szó, hogy fájdalmas esetleg halálos áramütést adjon, embertársának.
  • A kutató megfigyeli és rögzíti, hogy a felnőttek milyen arányban engedelmeskednek az utasításoknak. Ha azt látja mint Milgram, hogy a felnőttek 65%-a engedelmeskedik, felmerül a kérdés, hogy „ miért van így?”

Korrelációs kutatás: részben választ ad a fenti kérdésre. Cél: hogy leírjuk: valamilyen viselkedés változásának mértéke szabályos viszonyban áll-e valamilyen más tényező változásával ( összefügg A B-vel?)

  • Pl. akik engedelmeskednek, egy bizonyos személyiségtípushoz tartoznak? (gyakrabban férfiak, mint nők, introvertáltak vagy extrovertáltak) stb. korrelációkat keresnek az összegyűjtött információkban.
  • Milgram engedelmesség vizsgálatából: az engedelmesebb emberek fokozottabb feszültségről számoltak be a vizsgálat során. A korreláció értelmezése: Vajon a feszültség az engedetlenség következményeitől való félelem jele→ az engedelmesség oka, hogy az egyének félnek, mi történne, ha nem engedelmeskednének?
  • Vagy lehet, hogy a feszültség az aggodalomra utal, hogy fájdalmat okoznak?
  • Az első esetben az engedelmeskedés (A), feszültség (B) közti összefüggés magyarázata:”B A-hoz vezet”.
  • A második esetben A vezet B-hez. További információ hiányában bármelyik információ kézenfekvő. Ez indokolja, hogy szinte sohasem lehet következtetni oksági összefüggésekre a korrelációs kutatásokból.

Kísérleti kutatás: Azért tervezzük, hogy oksági adatokhoz jussunk. A kísérlet célja: annak kimutatása, hogy mi történik egy jelenséggel Pl. az engedelmeskedéssel, amikor a kutató szándékosan megváltoztatja, a környezet valamilyen tulajdonságát, amelyben a jelenség előfordul. (Ha megváltoztatom B vajon eredményez- e változást A-ban.

  • B változásának ellenőrzés alatt tartásával megalapozottabb kauzális következtetéseket lehet le vonni. A és B összefügg.
  • Nem csak azt tudja, hogy több A több B-vel jár együtt, hanem azt is, hogy A fokozódik-e amikor B fokozódik és csökken-e amikor B csökken, változatlan marad-e stb. Az eredm. Ilyen mintázata arra utal, hogy B manipulált változása okozza.

Terepkutatás: Def.A jelenségek módszeres megfigyelése valóságos élethelyzetekben.

  • Ha a valóságos élethelyzet valamelyik tulajdonságát szándékosan módosítjuk. Pl amikor különböző fajtához tartozó emberek lakáshoz juttatásának politikáját egy telepen megvalósítjuk, és az előítéletek szintjén összehasonlítjuk, olyan ezzel, egyenértékű teleppel, ahol ilyen politikát nem vezettek be, akkor az ilyen stratégiát terepkísérletneknevezzük. (Bickman és Henchey, 1972).

Laboratóriumi kísérlet:

  • Ha az élethelyzet környezete behatárolt, mint pl. az egyetemi laboratóriumban, és ennek a környezetnek sajátos tulajdonságait szándékosan módisítjuk, akkor laboratóriumi kísérletről beszélünk. (Aronson, Brewer és Carlsmith 1985).

Kísérleti szimuláció:

  • Az a stratégia, amikor a kutató olyan szituációt tervez, amely egy természetes körülmények között előforduló helyzet kulcsfontosságú tulajdonságait utánozza (pl. válsághelyzet).

Mintavételes vizsgálat:

  • Az információgyűjtés másik stratégiája, a közvéleménykutatás, vagy interjú, akár kérdőív segítségével. Itt nem számít, hogy milyen helyzetben történik az adatgyűjtés.
  • Ami fontos ebben az esetben, hogy a válaszadók milyen mértékben reprezentálják az adott népességet (pl. egy adott közösségben, régióban vagy országban élő összes felnőttet).

Kísérleti csoport:

  • Az egyik kísérleti feltétel esetében a személyek ki vannak téve manipulációnak, az ebben a helyzetben szereplő kísérleti személyeket kísérleti csoportnak nevezzük, és a manipuláció lehetséges hatásait mérjük.
  • A másik esetben nincs manipuláció (ezt nevezzük kontroll helyzetnek), és az ebben résztvevő kísérleti személyeket kontrollcsoportnak nevezzük.

Kontrollcsoport: A kísérleti személyek azon csoportja, amelyet nem tettek ki a független változó hatásainak.

Főhatás: A két független változót is tartalmazó elrendezés lehetővé teszi a kutatók számára, hogy külön – külön vizsgálják a két független változó főhatását, azt hogy milyen hatása van egy- egy változónak önmagában a másik szintjétől függetlenül.

Interakciós hatás: két független változó kölcsönhatásának (interakciójának) a vizsgálata.

 

Share