A szociálpszichológiában alkalmazott módszerek és eszközök

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Szociálpszichológia, 9. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

9.Tétel A szociálpszichológiában alkalmazott módszerek és eszközök

Mérési módszer megválasztása: Szempontok:

• Sokfajta kutatás van, amikor a több mérési típust együttesen alkalmazhatjuk, ami növeli a következtetés megbízhatóságát. (Pl. Ha a megfigyelési módszer mellett az önbeszámolási módszert is használjuk)
• Az önbeszámolásból nyert adatok, a folyamat végeredményét rögzítik. Ha megfigyelési módszert is alkalmazunk, rálátásunk lehet arra, ahogyan kialakul ez az eredmény. Tehát a két módszer különbözik az általuk szolgált információ. jellegében
• Pl. Ha két ember egymás közti vonzalmát vizsgáljuk: laboratóriumi vagy terephelyzetben: bemutatjuk őket egymásnak, megkérjük, hogy 15 perc alatt ismerkedjenek meg beszélgetéssel. Ha azt akarjuk mérni, hogy mennyire kedvelik egymást: önbeszámolási módszer (kérdéseket tehetünk fel ezzel kapcsolatban, mennyire hajlandók együtt dolgozni stb.)
• Alkalmazhatunk megfigyelési módszereket, anélkül, hogy beavatkoznánk az interakcióba: videofelvételt készíthetünk a beszélgetésükről→ mind a verbális viselkedést (milyen mértékben mutatnak kölcsönös érdeklődést, és közös attitűdöket), mind a nem verbális viselkedésüket (mennyire mosolyognak egymásra, vagy milyen gyakran néznek egymásra).

A módszerek előnyei:

• 1). A megfigyelési adatok próbái lehetnek az önbeszámolási adatok érvényességének, és viszont.
• 2)Ahogy a kérdőív adatokat torzíthatják a válaszolók motívumai, a megfigyelők észlelését torzíthatja az általuk használt kódolási rendszer.
• 3) Ha mindkét típusú adat, ugyanarra a következtetésre utal, akkor ez megnövelheti bizalmunkat érvényességükben.
• 4) Míg a beszámolókból tapasztalt vonzalom az interakció eredménye lehet, addig a megfigyelési adatok, megmutatják, hogy milyen folyamatok hozták létre ezt az eredményt.

Megfigyeléses módszer: a kutatáshoz szükséges társas viselkedésről történő adatgyűjtés módja, mivel sokféle viselkedés észlelhető és nyilvános helyzetekben zajlik, megfigyelhető.

• Típusai sokfélék: a kötetlentől, a nagymértékben kötöttig és strukturáltig. Célja: kivonni a társas viselkedésből azokat az akciókat, amelyeknek jelentőségük van a kutatott kérdés szempontjából, és egy adott ideig rögzíteni az ilyen viselkedések előfordulásait. (Weick,1985).
• Festinger, Reicken és Schachter (1956): néha a megfigyelés kötetlenül és strukturálatlanul történik, úgy hogy a kutató beépül csoporttagként. Ara voltak kíváncsiak: milyen következményekkel jár az erőteljesen vallott viselkedések megcáfolása.
• Azonosítottak egy vallásos szektát, amely azt jósolta, hogy az északi féltekét egy bizonyos időpontban árvíz fogja elpusztítani. Csatlakoztak a kutatók a szektához, és így megtudták, figyelni mi történt, amikor a jósolt esemény nem következett be. Ilyenkor a megfigyelés rejtett és kötetlen. Ha a tagok gyanítják ezt, a megfigyelés elvész. A megfigyelésnek ezt a fajtáját nevezzük: résztvevő megfigyelésnek. (részt vesz a megfigyelt csop. tevékenységében).
• Carey (1978) vizsgálat sorozata: formális megfigyelési módszereket alkalmazott. Ez akkor lehetséges, amikor a lényeges akciók rögzítése megoldható anélkül, hogy megzavarnánk a viselkedés megjelenését. Azt a hipotézist ellenőrizte, hogy: amikor egy gyalogos egy másikhoz közelít az utcán életbe lé a „polgári félrenézés” szabálya (mindketten egymásra néznek addig, míg kb.8 lábnyi távolságra közelítenek egymáshoz, azután elfordítják a tekintetüket. Titokban fényképeket készített, amelyeket különféle változók szerint kódolt pl: a pár egymástól való távolsága; a fejük és szemhéjuk helyzete; tekintetük iránya.
• Célpontjai nem tudták, hogy figyelik őket, mert önmagában az a tudat, hogy figyelnek bennünket, hatással van a viselkedésünkre. PL:Roethlisberger és Dickson, 1939) munkatermelékenységi vizsgálata, ahol azt tapasztalták: a megfigyelés önmagában növelte a munkások motivációját, ezáltal termelékenységüket. Az ilyen hatásokat Hawthorne-effektusnak nevezik
• Interakciós folyamatelemzés: amikor a kutató kategóriarendszert alkalmaz a társas viselkedés rögzítésére. Pl. Bales (1950): a kiscsoportokban zajló interakció vizsgálatára dolgozott ki. A megfigyelő feladata: a csoportban zajló szóbeli interakcióra összpontosít.
• Az egyedi kijelentéseket vagy gondolategységeket a 12 kategória valamelyikébe besorolja, megjegyezve, hogy ki tette a kijelentést kire. A módszer előnye: gyakran alkalmazható, anélkül, hogy zavarná a viselkedést; még ha a kís.szem. tudják is, hogy figyelik őket, viselkedésük annyira lefoglalja őket, hogy kevesebb alkalmuk van a viselkedésük módosítására.

Önbeszámolós módszerek: fő tulajdonsága, hogy a kísérleti személy viselkedéseire, attitűdjeire, vélekedéseire, vagy bármi egyébre vonatkozó kérdéseket, közvetlenül nekik teszünk föl. Az ő válaszai alkotják az adatokat. Gyorsabb, olcsó, és könnyű megfigyelési módszer.

• A kutatónak nem kell kitalálni laboratóriumi elrendezést, vagy találni valamilyen természetes helyzetet, amelyben megfigyelheti a viselkedési reakciót, nincs szükség megfigyelhető kiképzésre, vagy rögzítő berendezésekre, mert az önbeszámolókat a vizsgálati személy produkálja írott válaszok formájában.
• 2 fő módszere: a kérdőív és az interjú.
• Kérdőíves módszer: a vizsgálati személyeknek egy sor, kérdést adunk amelyekhez csatolunk utasításokat, hogy miként rögzítsék a válaszaikat. A gyakorlatban gyakran egy előadóteremben, vagy laboratóriumban töltetik ki a kérdőíveket, mivel a véletlenszerűen kiválasztott nevekre és címekre kiküldött kérdőívek megválaszolási aránya 10-50% közötti.
• Folkman és Lazarus (1985) kérdőíves technikát használtak annak tanulmányozására: az emberek miként ítélnek meg egy feszültséggel járó eseményt (egyeteni vizsga), milyen érzelmeket élnek át, amikor az esemény közeledik, illetve amikor túl vannak, rajta és hogyan birkóznak meg az esemény által kiváltott feszültséggel. Egy ilyen vizsgálatot nem lehetett volna elvégezni kérdőívek nélkül.
• A jó kérdőív feltételei: 1 ). Megbízhatóság: olyan kérdéseket kell ,melyek megbízhatóak, amelyek ugyanazokat a válaszokat váltják ki az egyénből, ha hasonló körülmények között többször megkérdezzük. 2). Érvényesség: ha pontosan azt mérik, amit a kutató mérni szándékozik.
• Veszélyek: 1). Kétértelműség: eltérő adatokhoz vezethet, ha a válaszoló alkalmanként másként értelmezi a kérdést. 2) a validitást fenyegető: ha a kutató nem tud konkrét célt rendelni minden egyes kérdéshez. Ajánlatos előzetes vizsgálatokat végezni a kérdőív prototípusával.
• Saw és Wrigh t ( 1967) és Robinson és Shaver (1969) által szerkesztett gyűjtemények rendelkezésre állnak.
• Oppenheim (1966) és Payne (1951) kérőívszerkesztésről szóló kézikönyvek.
• Interjús módszer: a kérdéseket az interjú készítője teszi föl a vizsgálati személyeknek, majd azután rögzíti a vizsgálati személy válaszait. Hasznos módszer, amikor a kérdéseket pontosítás nélkül nehéz megérteni. Hátrányai: nem olcsó eljárás, sem idő sem költségek tekintetében. Egy rosszul felkészült interjúkészítő befolyásolhatja a válaszadót, úgy, hogy kívánatos, vagy társadalmilag elfogadott válaszok felé tereli
• Az önbeszámolók hátrányai:1). a vizsgálati személyek mindig tudják, hogy vizsgálat alatt vannak, és ez módosíthatja válaszaikat. 2). a válaszadók reakcióit motivációs tényezők befolyásolhatják. 3). A mennyiben az ilyen motívumok torzítják a vizsgálati személyek válaszait, az önbeszámolók annyira adnak torzított képet véleményeikről, magatartásukról vagy bármi egyébről. Tehetünk lépéseket, amelyekkel ezeket a hatásokat csökkenthetjük, Pl. hangsúlyozhatjuk, hogy válaszaikat névtelenül kezeljük; nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Fokozhatjuk a vizsgálati személyek motivációját, valóságos válaszokra, ha a kutatásban együttműködő partnerként kezeljük őket.

Adatgyűjtési technikák: bármilyen kutatási technikát alkalmaz a tudós egy vagy több változót mindenképpen mérnie kell.

• Korrelációs elrendezés esetén: minden olyan változót mérni kell, amelyek korrelációjára számít.
• Kísérleti elrendezés esetén: a függőváltozót kell mérni.
• Minden esetben: a fogalmi változót (agresszió, vonzalom) át kell alakítani egy mérhető változóvá (pl. hajlandóság foka, hogy valakinek ártsunk vagy segítsünk).
• Elsődleges cél: meghatározni, mit akar rögzíteni, annak érdekében, hogy a fogalmi változót értelmes jelentésteli módon reprezentálja. Pl. a viselkedéssel kifejezett hajlandóság arra, hogy fájdalmas áramütést adjunk valaki másnak, reprezentatív mutatója-e a kutató által elképzelt agressziónak, vagy másféle mutatót alkalmazzon, Pl. a szóbeli sértések számát, az illetővel szemben.
• A szociálpszichológiai kutatásokban jellegzetesen: vagy megfigyelési módszereket alkalmaznak vagy önbeszámoló módszereket, a változó rögzítésére.

 

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.