Share

Kognitív pszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

4.Tétel: A tudás hasznosítása a problémamegoldásban

A gondolatok legfontosabb tulajdonsága, hogy tudatosak. Tudatunkban a gondolatok terméke jelenik meg, nem a gondolkodási folyamatok. Sokan, még a tudatos termékeket sem tudják felidézni.

  • A gondolkodási feladatok különböznek, aszerint, hogy mekkora bennük a felhasznált tudás mennyisége. Eszerint lehet: tudásszegény, vagy tudásintenzív. A kutatások a tudásszegény helyzeteket vizsgálja.

Századunk elején a Gestalt-iskolát követő kutatók, az észlelés elméletet kiterjesztették a problémamegoldás területére is.

Az asszociánista pszichológusokkal szemben, azt állították, hogy: a gondolkodás az állatoknál és az embereknél egyaránt produktív összetevőket tartalmaz. Azt állították, hogy az emberek képesek átlátni a problémák szerkezetét és a megoldás érdekében újrastrukturálni őket.

Gestalt-elmélet (Ohlsson,1984; Wertheimer,1954):

  • A problémamegoldó viselkedés egyaránt produktív és reproduktív.
  • A reproduktív problémamegoldás során, korábbi tapasztalatokat újrahasznosítunk, de visszavetheti a sikeres problémamegoldást.
  • A produktív problémamegoldást a probléma szerkezetének belátása és a probléma produktív újrarendezése jellemzi.
  • A belátás gyakran hírtelen történik, és „aha” élmény kíséri.

A perceptuális metafora segítségével- a belátás, újrastrukturálás és a beállítódás fogalmaival- megmutatták, az emberi gondolkodásnak olyan dinamikus vonásai vannak, melyek többek, a reproduktív gondolkodásnál. Legnevesebb képviselői: Hull, Malttzmann, Thorndike és Köhler.

Az iskola hagyatéka ma is fontos szerepet játszik az információfeldolgozási elméletekben.

Probléma-tér elmélet (Newell és Simon, 1972)

A megismerés kutatásának legsikeresebb elmélete, az információfeldolgozási forradalom terméke.

  • A problémamegoldást úgy jellemzi, mint alternatív lehetőségek egész terének irányított letapogatását.
  • A keresést heurisztikus vagy gyakorlati szabályok irányítják, melyek mentális operátorok alkalmazását koordinálják, amikor a problémamegoldása az egyik állapotból a másikba jut.
  • Az elméletet sikeresen alkalmazták rejtvényszerű problémák megoldásával kapcsolatos viselkedés előrejelzésére, mint a Hanoi torony, a misszionáriusok-kannibálok, vagy a vizeskancsó problémája.
  • A legtöbb problémára komputációs modelleket készítetek, melyek szoros párhuzamot mutatnak a kísérleti személyek viselkedésével.
  • A megközelítés prediktivitásánál fogva sikeres, gyengéje:a problémák nagyon szűk körére alkalmazták.

Szakértők és kezdők: az emberi kognitív teljesítmény standard jellemzője, hogy tapasztalat alapján egyre jobban tudnak dolgokat megcsinálni, szakértők lesznek.

  • Kísérletek: arra, hogy a problémamegoldás és a memória (szemantikai memória, sémaelméletek) uralkodó kognitív elméleteit (problématér elméleteket) kiterjesszék az emberi szakértelemre is. Különbségeket mutattak ki a kezdők és szakértők tudás mennyisége és természete között, pl. a sakkozás, fizikai problémák megoldása, és a számítógépes programozás területén.
  • J. R. Anderson egy általános elméletet alkotott a készségek elsajátítására, mely a GAV kognitív architektúrájának része és a szakértelem sok területén alkalmazható.

Anderson készségelsajátítás-elmélete: GAV (Gondolkodás Adaptív Vezérlés)

3 fő feldolgozási összetevő:

  • Deklaratív memória= aktivációs szintekkel összekapcsolt fogalmak szemantikai hálózat.(a dekleratív tudás olyan, melyről be tudunk számolni és nem kötődik a szituációhoz, amelyben alkalmazzuk).
  • Procedurális memória= produkciós rendszer (a procedurális tudást automatikusan alkalmazzuk, sokszor nem tudjuk leírni és specifikus helyzetekhez igazítjuk).
  • Munkamemória= az éppen aktív információt tárolja (az állandó vagy időleges része a deklaratív memóriának, mely aktív állapotban van.

Kódolási folyamatok→eredményeképpen az információ→munkamemóriába és a végrehajtási folyamatok a munkamemória parancsait viselkedéssé alakítják.

  • Anderson: a készségek elsajátítása átmenet a deklaratív tudás használatából a procedurális tudásba.

A készségek tanulásakor 3 szakaszon megyünk át: deklaratív, procedurális, és beállítási.

  • Deklaratív szakasz: a deklaratív tudást, tartomány független gyenge módszerekkel együtt használja fel a probléma megoldására pl. hegymászás, eszköz-cél-elemzés.
  • Procedurális szakasz:a deklaratív tudás nyomán sikeres cselekvések tartomány specifikus produkciókba fordítódnak le.
  • Az így szerzett ismeretek lefordítása: gyakorlati proceduralizáció és szerkesztés által történik.
  • Proceduralizáció=amikor deklaratív ismeretet többször felhasználunk egy adott szabály kontextusában,így új produkciós szabály jön létre, mely a deklaratív információt, mint mintázatot (a szabály HA része), a végrehajtott cselekvést, pedig mint cselekvést (a szabály AKKOR része)tartalmazza.
  • Szerkesztés: olyan tanulási mechanizmus mely kivágja a szükségtelen produkciókat a produkciók sorozatából.
  • Beállítási szakasz: a meglévő procedurális tudást megerősítjük, általánosítjuk, vagy megkülönböztetjük.
  • A produkciók minden alkalommal megerősödnek aktivációs szintjükben, amikor sikeresen alkalmazzák őket

Share