Általános pszichológia, 21. tétel, pszichológia távoktatás
A tudat fogalma és funkciói. Módosult tudatállapotok
Kidolgozta Garda Ildikó
Mi a Tudat?
Kezdetben, úgy vélték, hogya tudat = lélek
Introspekciós módszer (egyéni élmények felmérése) ó behaviorizmus (objektív mérések)
Figyelmen kívül hagyták a Pl.: az álmokat, meditációt, hipnózist
A tudat állapotai személyesek, szubjektívek. A tudatnak annyi elmélete van, ahányan megpróbáltak foglalkozni vele, így a definicióját illetően egységes megegyezés nincs.
Az ember tudatát alkotják az észleletei, gondolatai, érzései egy adott pillanatban
Módosult tudatállapotról akkor beszélünk, mikor a mentális működés megváltozik v. eltér a szokásosan átélt élményektől. Pl.: alvás, meditáció, hipnózis
A TUDAT FUNKCIÓI :
1.) Önmagunk és környezetünk folyamatos követése (monitorozás)
„A test érzékleti rendszerének elsődleges feladata, azaz a környezeti információk feldolgozása segít tudatosítani a környezetünkben és saját testünkben végbemenő eseményeket. Mivel az információtúlterhelés veszélye nélkül valószínűleg képtelenek lennénk az összes, érzékszerveinket ostromló ingerre egyformán odafigyelni, tudatunk bizonyos ingereket kiemel, más ingereket pedig figyelmen kívül hagy. A kiválasztott információ legtöbbször a környezeti vagy a belső világban bekövetkezett változásokat jelzi.” (Atkinson)
2.) Cselekedeteink kontrollja azért, hogy azokat összhangba tudjuk hozni a környezet eseményeivel
„A tudat másik funkciója cselekedeteink megtervezése, elindítása és vezérlése. Legyen a terv akár egyszerű és azonnal végrehajtandó (mondjuk barátaink megvendégelése), akár bonyolult és jövőre vonatkozó (a hivatásunkra való felkészülés), cselekedeteinket a bennünket körülvevő eseményekkel összhangban kell lebonyolítanunk és megszerveznünk. A tervezés során tudatunkban a még meg nem történt eseményeket majdan bekövetkezőkkel kell leképeznünk, azaz el kell képzelnünk a lehetséges forgatókönyveket, választanunk kell közülük, és meg kell tennünk a megvalósításukhoz szükséges lépéseket.” (Atkinson)
Tudatelőttes emlékek
Olyan emlékek, tudás, ismereteket, készségek, amelyek a tudatos figyelem körén kívül vannak, de a tudat számára hozzáférhetőek
Példa: a koktélparti jelenség
Szociálpszichológiai jelentőségük: pl. automatikus döntés és ítéletalkotás
Pszichoanalitikus elmélet
A fájdalmas emlékek nem hozzáférhetőek a tudat számára, mert az elfojtás révén a tudattalanba kerülnek. Ezek befolyásolják a viselkedésünket.
Megosztott tudat : gondolatok és emlékek lehasadnak (disszaszociálódnak) a tudatról. Általában gyerekkori traumák hatására.(Konfliktus leválasztása)
Többszörös személyiség: Előzőek hatására több személyiség váltakozik egyetlen személyben
Alvás mint módosult tudatállapot
Az alvás és az ébrenlét periodikusan ismétlődő életfolyamatok. Az alvás a központi idegrendszer pihenő állapota, amikor a külvilággal való folyamatos információs kapcsolat ideiglenesen megszűnik. Azt a felismerést, hogy az alvásnak több szakasza van, az agyi elektromos tevékenység megjeleníthetősége, az EEG tette kézzelfoghatóvá.
Alvás fázisai (REM)
Az alvásnak két fõ típusát különböztetjük meg: az egyik a gyors szemmozgással járó típus (Rapid Eye Movement = R.E.M.), a másik az ezzel nem járó típus (R.E.M. nélküli típus).
A REM nélküli típus 4 mélységi szintből áll, amit
1 –alfa hullámom megjelenése
2- alvási orsók
3-4 delta hullámok jellemeznek, ezek után következik a REM szakasz
Az álmok jellegzetesen az utóbbiban figyelhetők meg.
Az alvás kezdõ szakasza szinte mindig R.E.M. nélküli típusú. Ebben a szakaszban nem alszunk mélyen, ezért könnyen felébredhetünk zajokra, vagy egyéb zavaró körülményekre. Ekkor mind a szemmozgás, mind pedig az izmok tevékenysége lelassul. Aztán belépünk az R.E.M. nélküli alvás második szakaszába, amikor a szemmozgás teljesen megáll. Ekkor az agyhullámok jellegzetes lassú mintát mutatnak, alkalmankénti gyorsabb hullámrészletekkel.
A R.E.M. alvás közben a szem gyorsan mozog különféle irányokba. A légzés és a szívverés a vérnyomás megemelkedik. Az álmok jellegzetesen ebben a szakaszban figyelhetők meg. Az izmok átmenetileg „megbénulnak”.
A R.E.M. elsõ szakasza általában az elalvást követő egy – másfél óra után veszi kezdetét. Ezután az alvási szakaszok már ismétlődve követik egymást. Az éjszaka folyamán az R.E.M. szakasz egyre hosszabb lesz, míg az R.E.M. nélküli szakaszok időtartama akár 3-4-szer rövidebb. Reggelre már szinte kizárólag az R.E.M. nélküli első és második szakaszok valamint a R.E.M. szakasz marad meg. Összességében általában az alvásidőnk felét töltjük az R.E.M. nélküli alvás 1. és a 2. szakaszban, és az egyötödét a 3. és a 4. szakaszban, valamint ugyanennyit az R.E.M.-ben. (http://www.alvasportal.hu/index.jsp?target=alszunk)
Alvászavarok
Inszomnia: az alvás mennyiségével vagy minőségével való elégedetlenség
Narkolepszia: kóros aluszékonyság, REM-periódusok rohamszerű betörése az ébrenlétbe
Apnoé: légzéskimaradás alvás közben, ami vészhelyzeti rövid ébredést vált ki
Álomelméletek
Freud (1900) különbséget tesz az álmok látens és manifeszt tartalma között. Szerinte az álmaink a vágyainkat jelenítik meg.
Freud álomelméletének fő elemei:
-Vágyteljesítés: az elfojtott vágyak rejtett feldolgozása
– Látens álomtartalmak: az elfojtott vágyak szimbolikus formái
– Álommunka: a cenzor a látens tartalmat felismerhetetlenné alakítva hozza létre a manifeszt álomtartalmat
Tudatunk és hangulatunk módosítása
– Pszichoaktív szerek: azok a kémiai anyagok (drogok), amelyek a viselkedést, a tudatot és a hangulatot befolyásolják (depresszánsok, ópiátok, stimulánsok, halucinogének, cannabis)
E szerek rendszeres használata fizikai függőség (addikció) vezethet.
A függőség formái:
Tolerancia: egyre nagyobb mennyiségű szer szükséges ugyanakkora hatás kiváltásához
Elvonási tünetek: a szer elhagyását kellemetlen testi tünetek kísérik
Pszichológiai függőség: tanulás révén alakul ki
– Meditáció (jóga, zen)
A tudatállapot megváltoztatása rituálék és gyakorlat segítségével
Megnyíló meditáció: új élmények felé fordulás
Koncentrációs meditáció: aktív odafigyelés tárgyakra, szavakra vagy gondolatokra
– Hipnózis
Olyan reaktív állapot, amelyben a figyelem a hipnotizőrre és annak szuggesztióira irányul.
Egy társas interakció, amelyben az egyik ember (a hipnotizált) egy másik ember (a hipnotizőr) szuggesztióira megváltozott érzékeléssel, emlékezettel és akarati cselekvéssel reagál. Klasszikus esetben ez az élmény és a vele társuló viselkedés érzékcsalódással határos szubjektív meggyőződéssel és kényszerrel határos akaratvesztéssel társul. (Kihlstrom, 1985, 385-386.o.)
A hipnotikus állapot jellemzői :
-A viselkedésszervezés megszűnése
– A figyelem szokásosnál szelektívebbé válása
– Könnyen kiváltható gazdag fantáziatevékenység
-A realitásvizsgálat csökkenése és a valóság bizonyos fokú torzulásának elfogadása
– Fokozott szuggesztibilitás
– Gyakori poszthipnotikus amnézia
Forrás: Atkinson: Pszichológia