Share

Pszichodiagnosztika, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Hochbauer Jenő által kidolgozva

A validitás meghatározása, típusai és mérésének eljárásai

– A tesztek validitása (érvényessége)  azt mutatja meg, hogy az adott mérőeszköz valóban azt méri-e, amire létrehozták

– Azt, hogy egy teszt vagy skála ténylegesen az adott mérendő tulajdonságot méri-e, nem tekinthetjük eleve adottnak, és csak érvényességvizsgálatok fényében állíthatjuk.

  • Látszatérvényesség vagy felszíni érvényesség

– Arra utal, hogy a mérőeszköz ránézésre, látszatra azt a konstruktumot méri-e, aminek a mérésére szánták, vagyis jónak tűnik-e .

– A látszatérvényesség tesztelése során, egy kisebb mintán történik a mérő eszköz kipróbálása, abból a célból ,hogy feltérképezzék, mennyire találják a résztvevők az eljárást világosnak,érthetőnek, a feladatokra nézve valósághűnek.

– Ennek haszna: hogy az emberek  könnyebben válaszolnak a ránézésre is érvényes tételekre, növeli a tesztkitöltési motivációt  együttműködési hajlandóságát.

– Nem tűnik jónak a teszt amennyiben irrelevánsnak, helytelennek vagy a kontextus szempontjából nem felel meg a vizsgálati személyek hátterének, ilyenkor a vizsgálati személyek hajlandóságát csökkenti, ellenállást vagy legalábbis ellenérzést fog tanúsítani a teszt kitöltésével kapcsolatban.

-A látszatérvényesség és a mér eszköz valódi érvényessége között ugyanakkor nem feltétlenül kell pozitív kapcsolatnak lennie. Bizonyos esetekben kifejezetten a látszatérvényesség minimalizálása lehet a célravezető . Pl. munkahelyi kiválasztási helyzetekben vagy felvételi szituációkban, ahol éppen az a cél, hogy elrejtsük a kérdőívet kitöltők elől a tesztelés igazi célját.

  • Tartalmi érvényesség

-Az  érvényesség legátfogóbb szintje. Ez az egyetlen elméletorientált érvényesítési eljárás, a többi validálási módszer empirikus megalapozottságú és korrelációs elemzésen alapul.

– a fogalmi érvényesség vizsgálata során a mérés tárgyát képező pszichológiai fogalmat definiálva teszünk kísérletet a teszt vagy skála tartalmi vonatkozásainak tisztázására. Vagyis a fogalmi konstruktum mérése során a legfontosabb az, hogy magának a konstruktumnak a tartalmi univerzumát, illetve annak határait definiáljuk, és ezzel meghatározzuk, hogy mi is tartozik bele ebbe a fogalmi keretbe.

– tág értelemben a tartalmi validitás a mindent magába foglaló fogalom.

– szűk értelemben arra utal, hogy a kérdések lefedik-e a vizsgált konstrukumot. Erre csak akkor lehet választ kapni, ha meghatároztuk a konstruktum tartalmának univerzumát. ( 4 osztályos matematikai képesség felmérés – meghatározni, hogy milyen matematikai műveleteket kell ismernie egy 4-ik osztályosnak)

  • Prediktív érvényesség

– A teszteredmény alapján előrejelzünk valamely más, a mért tulajdonsággal összefüggő egyéb teljesítményt vagy tulajdonságot, ami jövőbeni kriteriumként szolgál.

– Pl. ha a tesztteljesítmény alapján egy speciális  munkakörre kiválasztott személy ténylegesen beválik, akkor a kiválasztásnál alkalmazott teszt predikatív validitása alátámasztást nyert.

  • Egyezéses érvényesség

– Olyan kritériumot alkalmaz amely egy másik ugyanazt a konstruktumot mérő, már igazolt mérőeszközzel való korreláció. ( Pl. akik magas pontszámot érnek el egy újonnan kifejlesztett depresszió skálán, ugyan csak magas pontszámot érnek el, egy régebbi depi skálán is)

– külső kritérium lehet Pl. egy szakértői vélemény(intelligenciateszten a legmagasabb pontszámot elért gyereket a tanár is annak tartja) vagy valamilyen viselkedés(kresz teszten magas pontot elért eredményt a forgalomban is kiváló)

  • Konvergens érvényesség

– kapcsolatot keresünk egy más eljárás keretében használt, a szóban forgó  konstruktummal asszociálható jellemzőt mér.

– azt vizsgálja, hogy az új mérőeszközön nyert eredmények, milyen mértékben egyeznek meg egy már érvényesített mérőeszközön nyert eredménnyel.

– Külső kritériumként egy olyan tesztet is használhatunk, ami nem teljesen ugyanannak a dolognak a mérésére fejlesztettek ki, de ahhoz valami módon kapcsolódó jellemző mérését célozza. Amennyiben egyidejűleg mindkét tesztet vagy skálát felvesszük a vizsgálati személyekkel, akkor a két mérés együtt járását a konvergens validitás bizonyítékának tekintjük.

  • Diszkriminációs érvényesség

–  a konvergens validitás párja, itt azt vizsgáljuk, hogy a szóban forgó mérési dimenzió valóban jól elkülönül-e minden más, nem rokon teszt és skála mérési értékeitől.

–  itt  az szolgál az érvényesség igazolása melletti bizonyítékként, ha egyáltalán nem vagy csak kifejezetten alacsony szint együttjárást tapasztalunk a tesztek pontszámai között. Ezáltal igazoljuk a skála függetlenségét olyan jellemzőktől vagy tulajdonságoktól, amiknek nem lehet köze az általunk mért dimenzióhoz.

– Pl. ha azt találjuk, hogy az önbecsülést vizsgáló teszt szorosan korrelál az iskolai teljesítménnyel, akkor felmerülhet hogy egy másik tulajdonság áll a háttérbe: pl. az intelligencia Ha nem akkor fennáll a diszkriminációs érvényesség.

Share