Neuropszichológia, 18. tétel, pszichológia távoktatás
A vegetatív idegrendszer
A vegetatív idegrendszer szabályozza a mirigyeket és a símaizmokat, köztük a szívet, a vérereket, a gyomor és a bél működéseit.
– síma, mert a mikroszkópon símának látszódnak
– más néven autonóm idegrendszer – önszabályozó funkciók – emésztés, vérkeringés – alvás vagy más tudattalan állapotokban is működik.
A vegetatív idegrendszer két részből áll:
- szimpatikus idegrendszer: egységként működik (izgatott)
- paraszimpatikus idegrendszer: csak egy szervre hat (nyugalom)
a kettő antagonisztikus tevékenységet folytat – egymással ellentétes hatásokat vált ki.
A test normál állapotát – az extrém izgalom és a vegetatív placiditás között – a két rendszer egyensúlya tartja fenn.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Vegetatív idegrendszer
A perifériás idegrendszer 2 részből áll:
1. Szomatikus idegrendszer: – vezérli a vázizmokat
– a bőrből, izmokból, és a különböző szenzoros receptorokból is
kap információt.
2. Vegetatív idegrendszer: – szabályozza a mirigyeket és simaizmokat (sima, mert mikroszkóp alatt simának látszanak, míg a vázizmok csíkosnak) köztük a szívet, vérereket, gyomor-béltraktust.
A vegetatív idegrendszert még autonóm idegrendszernek is nevezik mivel több általa vezérelt funkció önszabályzó (autonóm) pl. emésztés, vérkeringés, mely alvásközben vagy tudaton kívül is folyamatosan működik.
A vegetatív idegrendszer két részből áll:
a). szimpatikus idegrendszer– magas arousal idején lép működésbe:
– emocionális izgalom során, egyszerre gyorsítja fel a szívverést,
– kitágítja az ereket a vázizmokban és a szívben, a bőr és emésztőszervek artériáit
– verejtékezést okoz
– azokra a belső elválasztású mirigyekre hat, amelyek arousal növelő hormonokat termelnek
b). paraszimpatikus idegrendszer– nyugalmi állapotban domináns:
– elsősorban az emésztésben vesz részt, és olyan folyamatokban, amelyek a testi erőforrásokat próbálják felhalmozni és tartalékolni. (légzés, szívverés lassúb, kevesebb energia felhasználással jár.)
Bár a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer egymással ellentétesen működik, előfordul, hogy szimpatikus dominancia alatt paraszimpatikus tünet is megjelenik. Pl. erős félelem hatására vizelés, vagy székletürítés. Ami azt igazolja, hogy bár ellentétesen, de kölcsönhatásban működnek.