Share

Statisztika, 8. tétel, pszichológia távoktatás

Adatok összehasonlítása: viszonyszámok fajtái

(számítás)

Berei Kati által kidolgozva

Viszonyszám:

–          két egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa: tárgya /alapja

Pl. GDP/fő – tárgya: GDP; alapja: az ország lakossága.

–          osztással hozzuk létre, tehát a mértékegységeket le lehet egyszerűsíteni

  1. 1. Megoszlási viszonyszám:

–          azonos típusú adatok hányadosa

–          Megmutatja, hogy egy részadat hogyan viszonyul a részadatok összegéhez: részsokaság adata/teljes sokaság adata:

Megoszlási viszonyszám(×100%)

–          Pl. férfiak aránya a népességen belül: ha egy községben 512 nő és 489 férfi él, egy városban pedig 78.220 nő és 78056  férfi, akkor a megoszlási viszonyszámok:

Falu Város Összesen
megoszlás megoszlás
Férfi 489 48,85% 78056 49,95%
512 51,15 78220 50,05%
Összesen 1001 100% 156276 100%

Pl.: Megoszlási viszonyszám…stb.

–          a szövegszerkesztők diagramkészítői a megoszlási viszonyszámhoz illő kördiagramot készítenek (nekünk csak fel kell venni az adatokat, nem is kell kiszámolni az értékeket)

  1. 2. Intenzitási (koordinációs) viszonyszám

–          eltérő típusú adatok hányadosa: egyik részsokaság adata/másik részsokaság adata  pl. ezer nőre jutó férfiak száma; 1000 szülésre jutó élveszületések száma

–          jól használhatók a társadalmi-gazdasági jelenségek színvonalának jellemzésére és eltérő nagyságú de hasonló adatok összehasonlíthatóvá tételére

–          általában ezer főre adják meg a statisztikusok (ezer lakosra jutó televíziók száma, ezer háztartásra jutó gépkocsik száma).

Pl. Falu:

ha 512 nő aránylik a 483 férfihez, akkor 1000 nő hogyan aránylik X férfihez:

Intenzitási viszonyszám

Intenzitási viszonyszám

Az egyenlet átrendezésével:

Azaz az 1000 nőre jutó férfiak száma 955.

Ugyanez a városi megoszlásra:

Városi megoszlás

Az egyenlet átrendezésével:

Városi megoszlás átrendezve

Megállapítható tehát, hogy a városban kiegyensúlyozottabb a nemek aránya.

  1. 3. Dinamikus viszonyszámok

–          azonos típusú adatok hányadosa

–          jellegzetesen az idősorok elemzésére alkalmas.

–          kétféle lehet: bázisviszonyszám és láncviszonyszám

Bázisviszonyszám:

—       tárgyidő adata/bázisidő adata (általában az idősor első évét tekintjük bázisnak, ehhez viszonyítjuk a többi év adatát)

—       Megmutatja a változás arányát, 100-zal szorozva százalékos formában:

Bázisviszonyszám(×100%)

Láncviszonyszám:

–          idősoroknál minden egyes év adatát az azt megelőző időszak adatához viszonyítjuk, megmutatja a változás dinamikáját:

Láncviszonyszám(×100%)

Figyelem: megoszlási viszonyszámot értelemszerűen csak arányskálán

(valódi 0-pontú) mért adatokból lehet számítani!

Share