Állatpszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás
Minden inger valamilyen jelet képvisel, valamit szignalizál. Vannak azonban olyan speciális jelek, melyek egyedek közti közlést, kommunikációt szolgálnak, és szigorúbb értelemben csak ezeket nevezzük jeleknek. A jelek, amennyiben számukra az állatnak receptora van, meghatározott magatartási reakciót váltanak ki.
A kommunikáció általában ugyanazon faj két egyede között zajlik. Néha azonban különböző fajok kommunikálnak egymással, és ilyenkor gyakran a zsákmányállat az, amelyik elhagyja a rejtekhelyét és közvetlenül a ragadozóval kommunikál.
A kommunikáció aktusa mindig legalább két résztvevő közreműködését feltételezi, a leadójét és a vevőjét. A kommunikációs aktus egy jelből vagy jelek sorozatából áll, a jel tulajdonképpen a kommunikáció fizikai formája vagy e formák sorozata. Ugyanaz a jel különféle kontextusban és különféle vevők számára egészen más értelmezést nyerhet, és adott esetben a túlélés szempontjából pozitív vagy negatív lehet.
Az állati kommunikációban a jelek a legkülönfélébbek lehetnek, a leggyakrabban pozitúrák, magatartási mintázatok, hangok, speciális vegyületek, stb. Ennek alapján a hírközlés formáit négy nagy csoportba osztjuk:
- nyomási tapintási hírközlés
- vegyi hírközlés
- optikai hírközlés
- akusztikus hírközlés
Akusztikus hírközlés
A hangokkal történő hírközlés az állatvilágban igen elterjedt, egyaránt megtalálhatóak a hívó jelek, riasztó, szerelmi jelek. A hangjelzések sokféleképp segítik elő a társas érintkezést, főleg olyan esetekben, amikor a látási vagy szaglási ingerek nem érvényesülhetnek. Elsősorban a fajtársak – különösen az ivari párok – egymásra találásában, a fiókák nevelésében, a tájékozódásban játszanak fontos szerepet.
A hang előnye a látvánnyal szemben, hogy bármikor, éjjel-nappal, bárhol, akármilyen akadályokkal megtűzdelt terepen alkalmazható, minden irányban terjed, viszonylag messzire eljut, s rövid idő alatt sok információ továbbítására alkalmas, mert frekvenciája sokkal gyorsabban változtatható, mint a mozgásformák, s kisebb energia-befektetést igényel.
A hangnak vannak előnyei a látható jelekkel szemben:
- a hangok sötétben is érzékelhetők.
- az üzenetek vételekor nem kell a feladó felé fordulni.
- a hallható jelek kibocsátása mindenfajta más tevékenység közben végezhető.
Példa:
Az akusztikus jelzések igazi mesterei az énekesmadarak. Dallamaik annyira egyediek, sajátosak – nincs két azonos módon éneklő madár -, hogy a közölni kívánt információval egyúttal mindig „be is mutatkoznak”, s az egymástól távol élő populációk sokszor nem is értik egymást.
Forrás: tanulmányi útmutató (CD)
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kommall.html