Alaklélektan

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Alaklélektan

Hochbauer Jenő által kidolgozva

• -A korai elementarista pszichológia (amely szerint a lelki élet elemi összetevőkre bontható és ezeknek kombinációjával az egész rekonstruálható) szemben a Gestalt pszichológia az egész elsőbbségét fogalmazza meg. Szerintük a pszichológia az a feladata, hogy olyan szervező elveket feltárjon, amely az egészlegességért felelősek. A megismerő folyamatokat (észlelés, emlékezet, problémamegoldást) helyezte a vizsgálódásainak középpontjába.
• -A megismerés kezdetén az összbenyomás áll,nem pedig az elemi részecskék halmaza. Ezt az észlelő viszi bele, akkor is ha ez nem származik valamilyen ingerlésből.

I.-Szerveződési törvények:

• -Az észlelésben: Ez a Látás területén demonstrálható: A)közelség elve:az egymáshoz közelebb eső elemeket szervezzük egy egységbe. B)hasonlóság elve:az egyforma vagy hasonló elemeket is összefüggő egészként fogjuk fel.C) a jó folytatás elve:az észlelésnél hajlamosak vagyunk arra,hogy a legegyszerűbb tagolással éljünk. D)zártság elve:egésszé szerveződésben a zárt alakokat nehéz kibontani(4es) C)A közös sors törvénye:egymással összehangoltan mozgó összetevőket önkéntelenül is egybefüggőnek tekintjük. (autó és vezetőjét egynek tekintjük)
• -A megismerésben: Ha a látómezőnkben elkülönítünk valamilyen pozitív teret,elkerülhetetlenül létrejön egy azt kiegészítő negatív tér, az előbbi figura az utóbbi háttér. Ezek egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. (Rubin serleg) A figura és háttér játéka igen gyorsan lezajlik, nincs átmenet, egyszer serleg,egyszer arc. E játék megfigyelhető a zenében is, pl. dallam  akkord, vagy a fogalomalkotásban: pl. az hogy milyen ismertetőjegyekkel jellemezzük magunkat függ a kontextustól.

II. Tanulás – alaklélektani felfogásba.

Ezen a területen is az egészleges struktúrákat keresik. Köhler ezt már az alacsonyrendű állatoknál is kimutatta. (tyúk példa: világosszürke sötétszürke felület búzaszem, fehér világosszürke,fekete sötétszürke)az állat nem az elszigetelt ingerekre, nem az egyes színekre reagál, hanem  a világosságok viszonyaira, a struktúrára mint egészre.

• -Belátásos tanulás: ugyanez az egészleges irányultság kimutatható a magasabb rendű emlősöknél. A csimpánzzal végzett kísérlete is ezt mutatja. A ketrecbe zárt csimpánznak kartávolságon kívül elhelyeztek egy banánt. A ketrecen belül volt egy bot. Nyújtózkodik a banánért sikertelenül. Amikor a banán és a bot egy látómezőbe kerül, a csimpánz bekotorja a banánt. E jelenség a belátásos tanulás,egyik pillanatról a másikra megy végbe, az észlelési mező hirtelen átszerveződik, úgy kezdi látni a botot meg a banánt mint amelyek összetartoznak. (más kísérlet:ketrec és a banán között akadály van)

III. Viselkedés-alaklélektani felfogásban.

• -Lewin megkísérelt kidolgozni egy olyan integratív gondolatrendszert amely átfogná a viselkedés egészét. A „mező”egymással kölcsönös függőségben álló elemek rendszere. A cselekvések dinamikájából is származhatnak olyan igények, amelyek a viselkedés hajtóerővé válhatnak.(keresztrejtvény megfejtése éppoly kínzó igényt jelenthet mint a szomjúság) ezek a kvázisükségletek.
• -a mező egyes elemei  az indítékok tükrében más-más felszólító jelleget kapnak. (kancsó víz az iszákos ember és a szomjas ember számára mást jelent)
• -A mezőben jelen lévő tárgyak felszólító jellegeinek játéka adja meg azokat az erőket amelyek a viselkedést együttesen fogják meghatározni.
• -Zeigarnik-jelenség: A kísérleti személyeknek egyszerű feladatokat kellet elvégezniük. Egyik felét valamilyen ürüggyel megszakították, a másik felét nem. A felidézés során a félbeszakított csoport jobban emlékeztek. A befejezés önálló kváziszükségletté vált.
• -Telítődés: kísérlet: a kísérleti személyeknek egy végeláthatatlan egyszerű feladatot kellet végrehajtaniuk. Eleinte derűsen,majd kiegészítő elemekkel tarkítva,végül dühkitörés következet. Az idő elteltével a kísérleti személyek telítődtek, és egy pozitív felszólító feladatból negatív lett.
• -Egyik nevezetes kísérlete a frusztráció volt. Óvodás gyerekeket engedtek játszani a szokásos játékaikkal, és egy izgalmas tárgyal. Egy idő után az izgalmas tárgyat egy ráccsal különítették el. Játékuk nívója visszaesett,gyakori lett náluk az ujjszopás és a sírás. Működésbe lépett a regresszió. Lewin elmélete szerint(ellentétbe az eddigi behaviorista frusztráció=agresszió felfogással szemben) a frusztráció eredménye a regresszió,vagyis egy korábbi fejlődési szintre való visszaesés. Ennek többféle megnyilvánulási formája tapasztalható,az agresszió csupán ezek egyike.
• -Lewin féle pszichikus helyzetek:

1)akadály nélküli helyzet: (SZ-C) a mező egyéb tartományai semlegesek,a céltárgy pozitív felszólító jellegű. Meg kell közelíteni a céltárgyat.

2)problémahelyzetben: (SZ-i C) ,a személy és a céltárgy közé valamilyen akadály merül fel,de nem zárja el teljesen az utat.A személy a belátásos tanulás által megoldja a céltárgy elérését.

3)Frusztrációs helyzet:(SZ-I-C)az akadály áthághatatlan,regresszió történik.

4)Konfliktushelyzet:C1-SZ-C2, Ha több egymással ellentétes de egyenlő erő egyidejűleg hat.- Ha mindkét erő pozitív , ha közeledünk az egyikhez ,annak felszólító jellege nagyobb lesz,és a kezdeti egyensúly elbillen annak javára.(Buridán szamara)ez a pozitív felszólító jellegű konf.-Ha az erők két negatív jellegű tárgyhoz kötődnek, bármely tárgyhoz való közeledés,mindinkább ellenszenvesé teszi azt.ez a negatív felszólító jelleg.- ambivalencia konfliktus:egyazon tárgynak egyidőben negatív és pozitív felszólító jellege van. Ez megoldathatatlan,a megoldás az egész elhagyása

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.