Share

Személyiségpszichológia, 22. tétel, pszichológia távoktatás

Nagy Eszter jegyzete alapján kidolgozta Pölczman Ildikó

Gordon Allport vonáselmélete

n      elméletét a viselkedéscentrikusság,(de nem behaviorista szemlélet) jellemzi

n      személyiségkoncepciójának alappillérei a humanisztikus irányzat szemléletével vannak  összhangban: az ember proaktív, alkotó, autonóm lény, aki folytonosan fejlődik, növekedik. Az ember egyediségét és teljességét próbálta megérteni.

n      A nagy mű: Personality: A psychological interpretation. (1937) New York: Holt, Rinehart, & Winston

Alapfeltevések

  1. Az emberek diszpozícióik, vonásaik függvényében reagálnak a különböző helyzetekre, a rájuk jellemző módon.
  2. Nincs két azonos ember; a személyiségvonások jellege, egyéni erőssége, szerveződése is eltér.
  3. Személyiség alapfogalmai: TRAIT- vonás, STATE- állapot

A személyiség…

n      A pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amely meghatározza a viselkedést és gondolkodást.

Þ     változó, dinamikus

Þ     pszichofizika (test/lélek), determinizmus

Þ     az ember egyediségét sugallja

  • A személyiség hipotetikus entitás a személy pszichikumában
  • nemcsak halmaza a vonásoknak, hanem egysége, integrációja.

A vonás (trait), mint a személyiség állandója

n      Prediszpozíció, amely alapján az egyén helyzetek egész sorában hasonlóan viselkedik

Þ    többféle inger vált ki hasonló választ

Þ     többféle válasz alkotja a vonást

  • A személyiségvonások és a helyzet együttesen határozzák meg a viselkedést.
  • Az egyén aktívan keresi a “személyiségéhez illő” szituációkat.

n      3 fő jellegzetessége: gyakoriság, erősség, szituációra való kiterjedtség

A vonások hierarchiája

n      Egyes vonások szélesebb körben hatnak, mások kevésbé.

  1. Kardinális vonás – szinte minden tettünket befolyásolja, nem rejthető el. (pl. narcisztikus, soviniszta)
  2. Centrális vonás – szűkebb körben hat, de jelentős. A személyiség építőkövei, számuk 5-10 között változik (pl. őszinte, barátságos, humoros, higgadt, stb.)
  3. Másodlagos vonás – kevésbé átfogó és releváns,  speciális attitűdök, egyedi viselkedésminták egyedi helyzetekben (pl. ételek kedvelése)

A proprium

n      rendező elv a – viszonylag független – vonások közt, amely összerendezi az attitűdöket, értékeket, motívumokat és diszpozíciókat = a proprium.

n      A proprium az emberi természet pozitív, kreatív, növekedésre törekvő, „előremutató” része. Nem különálló a személytől, nem „homunculus”.

n      Ide tartozik az én-élmény, valamint minden olyan személyiségrész, amelynek egyéni szempontból hasznossága, értelme van.

n      Allport tudatosan választott más kifejezést a self, ego helyett.

Az én aspektusai

A proprium fejlődésében, „propriális funkciók”, énrészek bontakoznak ki.

Korai én, az élet első három éve

  1. Testi én-érzés: csecsemőkortól létezik, az élet folyamán az éntudat egyik magva.
  2. Én-identitás érzés: alapja a nyelv, az egyén állandó referenciapont. Fejlődése kétéves kortól folyamatos.
  3. Önbecsülés: alapja a kompetenciaélmény, óvodáskortól beszélhetünk róla.
  4. Én-kiterjesztés: „saját” tárgyakhoz való speciális viszony, óvodáskortól vagy már előtte (4-5. év)
  1. Énkép: mások elvárásainak belsővé válásától az 5.-6. évtől. Jó és rossz megkülönböztetését jelenti; együtt jár a lelkiismeret, jövőkép fejlődésével.
  2. Az én mint racionális megküzdő –önálló problémamegoldási módok 6-12 éves kortól. Reflektív gondolkodás, családi morális mércék tudatos követése, szociális konformitás.
  3. Törekvő én: hosszú távú célok kitűzése és megvalósítása, törekvés, küzdelem készsége – serdülőkortól.
  4. (+1: Az én mint „tudó”)

Allport motivációelmélete

n      A. szerint a motívumok a személyiség azon mozgatói, amelyek nem tekinthetők állandónak, hanem fejlődésen, változáson mennek keresztül

¨     A motívumok jelen idejűek: a motivációk közül mindig csak azok érdekesek számunkra, amelyek a jelenben aktuálisak. A múlt csak akkor meghatározó, ha be tudjuk bizonyítani a hatását a jelenre.

¨     Pluralisztikus az elképzelése, hiszen sokféle eltérő motívumot feltételez: szerinte nem élhetünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy valamennyi motívumot egy típusra vezetjük vissza (pl. hatalomvágy, tudattalan, önmegvalósítás, örömvágy).

¨     Az egyén kognitív folyamatai dinamikus erővel rendelkeznek: az egyén céljai, hosszú távú tervei meghatározó erőt gyakorolnak a személyiség alakulására, mivel  ezeken keresztül lehet csak folytonos a fejlődés, a növekedés és a kibontakozás.

¨     A motívumok egyediek: minden személy más-más motívumokkal rendelkezik és ezek egyedisége folytán ismerhetjük meg igazán az egyént.

Motiváció és funkcionális autonómia

n      Allport szerint a jó motivációelmélet felismeri a motívumok folyamatos hatását, sokféleségét, a kognitív folyamatok dinamikus jellegét, és a motívumok egyediségét.

n      A funkcionális autonómia lényege, hogy a jelenlegi motívumok nem azonosak a múltbeliekkel, azokkal csak történeti szempontból kapcsolódnak össze.

  1. Perszeveratív f.a. – Egyszerű neurológiai alapon működő feedback mechanizmus, idővel önfenntartóvá váló motívum.
  2. Propriális f.a. – Tudatos törekvés a célok, értékek felé, a saját élet tudatos kontrollja.

Forrás: Gordon Allport Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/Gordon_Allport

Share