Általános pszichológia, 27. tétel, pszichológia távoktatás
Henter Gábor által kidolgozva
A 60-as evek egyik legkorvonalazottabb modellje, ami hasonlit a Broadbent(1958) koncepciojahoz, viszont sokkal reszletesebb.
A modell alapfeltetelezese az, hogy a kornyezetből beerkező informaciot előszor az erzekelő tarak (szenzoros regiszterek) fogadjak, az informacio eloszor parhuzamosan egyszerre tobb kulonboző pufferben kerul feldolgozasra. Ezert modalitas specifikusak, minden egyes erzekelő modalitasnak egy kulon tar felel meg (vizualis, auditorikus, haptikus). Az informacio csak rovid ideig marad az erzekelő tarakban, ennek bizonyos resze a figyelem kozeppontjaba kerul es tovabbi feldolgozasra atkerul a korlatozott kapacitasu rovid tavu tarba (RTT, RTM), ami majd kapcsolatba kerul a hosszu tavu tarral (HTT, HTM).
A modellben a RTT dontő szerepet jatszik, nelkule az informacio sem bekerulni nem tudna a HTT-ba sem kikerulni onnan. Szerintuk a RTT a kodolasban is szerepet jatszik, ezt kontrollfolyamatoknak neveztek el (ismetles, kodolas, dontes, előhivasi strategiak). Az ismetles az amit reszletesen targyalnak, vagyis az a mechanizmus, amely fenntartja az informaciot a RTT-ban. Szerintuk minnel tovabb tartozkodik egy elem a rovid tavu tarban, annal nagyobb a valoszinusege, hogy atkerul vagy etmesolodik a hosszu tavu tarba. Vizsgalataikban az egyszerű verbalis ismetlessel foglalkoztak, szabad felidezessel ismeteltettek fennhangon a megtanulando szavakat a kiserleti szemelyekkel.
Tehat: minnel gyakrabban szerepelt egy elem, annal nagyobb volt a valoszinusege, hogy kesobb felideztek (a lista utolso szavat akkor is felideztek, ha kevesebbszer ismeteltek, ami azt jelenti, hogy a recenciahatas azoknak az elemeknek a felidezeset tukrozi, amelyek meg a rovid tavu tarban vannak, mig a lista első szavai mar atkerultek a hosszu tavu tarba). Atkinson es Shifrrin modellje tetőpontja volt a ketkomponensű emlekezeti elmeleteknek, matematikai formaban kifejezett, szamszerű osszefoglalasat adta a kiserleti adatoknak, de sullyos korlatokkal is rendelkezik.
Korlatai:
· Neuropszichologiai bizonyitekok: Shallice es Warrington vizsgalataban olyan betegek vettek reszt, akik ep hosszu tavu memoriaval rendellkeztek, de keptelenek voltak rovid ideig kodolni az informaciot. A modalis modell ertelmeben a leszukult rovid tavu tar kapacitasa, a hosszu tavu tar karosodasat befolyasolna, tehat a betegek mentalis folyamatai karosodast kellene szenvedjen. A valosagban azomban nyoma sem volt az ilyen jellegű karosodasnak. Igy feltevődik a kerdes: a betegek hogyan kepesek hosszu időre kodolni az informaciokat es rovid időre mar nem, amikor a rovid tavu memoria biztositja az informaciokat a hosszu tavu tarnak? …
Igy tehat Shallice es Warrington megcafolja a modell egysegesseget, azt, hogy a RTT es a HTT egyseges modon mukodik.
· Rovid tavu es hosszu tavu tanulas:ebben az esetben cafolat eri Atkinson es Shifrrin azt a feltetelezeset miszerint ahhoz hogy egy elem a hosszu tavu emlekezetbe keruljon, annak a fuggvenye, hogy mennyi ideig volt fentartva a rovid tavu tarban. Tobben kimutattak, hogy ez nem igy műkodik: Tulving(1966) vizsgalata: ujra meg ujra olvastatta a szavakat a kiserleti szemelyekkel , majd kesobb egy listaba epitve meg is kellett tanulniuk. A korabbi ismetlesnek nem volt hatasa a tanulasra. Morton (1967) kiserleteben az alanyok a telefonfulke szemait kellett reprodukaljak, ami ismert kellett volna legyen szemukra, de 50 szemely kozul egyik sem idezte fel hibatlanul. Feltehető az a kerdes is, hogy mi van akkor, amikor az emberek novellakat olvasnak, es valamennyi informaciot megtartanak a hosszu tavu emlekezetben, anelkul, hogy ismeteljek a tartalmat?…
Kovetkezteteskeppen elmondhato, hogy: nem igazolodott be az az elkepzeles miszerint a rovid tavu tar az ut a hosszu tavu tar fele.
· Recencia es RTT: a modalis modell feltetelezi, hogy a recenciahatas meg a rovid tavu tarban levo elemek kozvetlen felidezesenek eredmenye. Bedeley es Hitch vizsgalatainak az eredmenyei azok, amit a modell nehezen magyarazna. Kiserletukben a kiserleti szemelyek perhuzamosan kellett vegezzenek egy szamterjedelmi feladatot, egy szolista szabad felidezesevel. Arra az eredmenyre jutottak, hogy a szamterjedelni feladat lerontotta a lista hosszu tavu komponensevel kapcsolatos teljesitmenyt. A hosszu tavu recencia onmagaban meg nem mond ellent a modalis modellnek, de elkepzelhető, hogy elterő tipusu recenciahatas műkodik a rovid es a hosszu tavu tarakban.
· Kodolas: idővel vilagosabba valt, hogy leegyszerusitett az az elkepzeles miszerint a rovid tavu tar csak fonologiai koddal, a hosszu tavu tar pedig, csak szemantikai koddal lehet kapcsolatban. a kutatasok arra muatatnak, hogy a feladat termeszete befolyasolja, hogy a szemely hasznal-e szemantikai kodot vagy sem, egymassal ossze nem fuggő szavak rovid ideig taro bemutattasa esetennehez megfelelő szemantikai kodot hasznalni, de ha a szavak szemantikailag osszetartoznak es ertelmes egessze szerveződnek akkor a kiserleti szemelyek inkabb szemantikai mint akusztikai kodot hasznalnak. Tehat valoszinutlen, hogy a az informaciok eltérő formai mind pontosan ugyanolyan modon tarolodnak egyetlen hosszu tavu memoriatarban.
Ahogy halmozodtak a bizonyitekok a modalis modell ellen, ugy veszett el az erdeklődes a RTT irant, a kutatok is mas teruleten kezdtek el dolgozni, atkinson vezető tisztviselő lett, Shiffrin inkabb a figyelem, es a hosszu tavű memoria matematikai modelljei irant erdeklődott.