Szociálpszichológia, 32. tétel, pszichológia távoktatás
Kémeri Nagy Edit által kidolgozva
32.Tétel Attitűdmódosítás: az érzelmi meggyőzést elősegítő tényezők.
Klasszikus kondicionálás: révén valamilyen semleges inger, amely kezdetben nem tudott kiváltani egy adott választ, fokozatosan képes lesz erre, azáltal, hogy ismételten kapcsolódik egy olyan ingerhez, amely már kiváltotta a kérdéses reakciót.
- Ilyen kezdetben semleges inger a hang, amit Pavlov kutyái hallottak, mielőtt ételt kaptak.
- A két inger többszöri párosításával, a hang hatására beindult a nyálelválasztás, ami előzőleg az étel hatására történt. A hang pozitív értéket is kapott.
- Az attitűdök klasszikus kondicionálásával végzett kísérletek, azt bizonyítják, hogy az ítéletek próbáról próbára pozitívabbak, a kezdetben semleges ingert illetően. (hang).
Saats és Saats (1958): feltétlen ingerként pozitív érzelmeket kiváltó szavakat (pl.adomány, szent, boldog), vagy (-) é. Kiv. Szavakat (keserű, rút, kudarc) hang útján adták, közvetlenül, hogy egy nemzetiség nevét vizuálisan bemutatták. Arra voltak kíváncsiak, hogy képesek-e a kís. Szem. megtanulni a két különböző ingert.
- A hollandot (+) a svédet (-) melléknévvel párosították, a többit pedig semlegessel.
- Szemantikus differenciál skálán a pozitív szavakkal párosított nemzetiségeket pozitívabban ítélték meg, mint a (-) szavakkal párosítottat.
Berkowitz és Knurek (1969): bizonyította, hogy a klasszikus kondicionálás révén szerzett attitűdök befolyással vannak a magatartásra. Egy kritikus névre negatív attitűdöt alakítottak ki Saats és Saats eljárását alkalmazva.
- A klasszikus kondicionálással kapcsolatos kutatások eredményei, arra utalnak, hogy attitűdjeinket befolyásolja a kontextus, amelyben egy tárgyat megtapasztalunk
- Ez a folyamat hasznos, amikor az inger és a kontextus közötti kapcsolat stabil.
A vonzerő-heurisztika: azzal értünk egyet, akit kedvelünk.
- A hirdetők gyakran párosítanak egy attitűdtárgyat egy népszerű és vonzó személlyel, arra alapozva, hogy aki után megfordulunk, az a véleményünket is megváltoztathatja.
- A vonzó emberek rokonszenvesek és gyakran érünk egyet, azokkal, akiket kedvelünk.
- Azt hisszük, hogy akit kedvelünk, annak igaza van.
- A kutatások azt igazolják, hogy a vonzó emberek gyakran elérik céljukat.
- Egy kísérlet alátámasztja, hogy a vonzó emberek meggyőzőbbek, mint a kevésbé vonzóak.
- Amikor a reklámokban vonzó kommunikátorokat alkalmaznak, őket teszik a hirdetés legfeltűnőbb részévé, mivel ha ráirányítják a figyelmet, jobban támaszkodunk a vonzerő heurisztikára.
Érzések, mint heurisztikus utasítások: „Ha jól érzem magam, akkor biztosan szeretem is.”
- Amikor az emberek felületesen ítélnek meg egy felhívást, gyakran összekeverik saját érzéseiket az attitűdtárggyal. Vagyis, bármit szeretnek, amikor jól érzik magukat, és semmit sem szeretnek, amit olyankor ítélnek meg, amikor rosszul érzik magukat.
- Norbert SCHwarz és Jerry Clore azzal magyarázták ezeket az eredményeket, hogy amikor a felületes feldolgozásra hagyatkoznak az emberek, „a hogyan érzek ezzel kapcsolatban” heurisztikára bízzák magukat.
- Amikor alaposan átgondoljuk a helyzetet, a „hogyan érzek, ezzel kapcsolatban heurisztika elveszíti erősségét.
Operáns ( instrumentális)kondicionálás: az állatok véletlenszerű viselkedései közül a környezet egyeseket megerősít (jutalmaz vagy büntet), ami megváltoztatja ezen viselkedések gyakoriságát.
- Skinner galambjai addig csipegettek a ketrecükben, amíg a csőrükkel véletlenül ráütöttek egy gombra. Ennek hatására egy kis adag étel pottyant eléjük. A jutalom arra ösztönözte a galambokat, hogy megismételjék ezt a viselkedést.
- Az operáns kondicionálást instrumentális kondicionálásnak is nevezik, mert a viselkedés következménye válik a viselkedés (instrumentális) okává. A viselkedést az élőlény azért ismétli meg, hogy jutalmat szerezzen, vagy elkerülje,a büntetést ezt nevezzük megerősítésnek.
- Az attitűdök operáns kondicionálására jó példák az olyan vizsgálatok, ahol telefonos interjú során a kérdező minden alkalommal azt mondja „jó” amikor a megkérdezett a megfelelő módon válaszol.
- Eagly és Chaiken, (1993): kutatások nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a tudatosságra valószínűleg nincs szükség az attitűdök operáns kondicionálásához.
Érzés mint információ: amikor egy ingerrel való találkozás túlmegy a puszta észlelésen, a tárgy vagy a személy jellemzőiről kapott információ attitűdünk meghatározójává válik. Ez az információ csak akkor vezet attitűdváltozáshoz, ha eltér,a tárgyal kapcsolatos várakozásainktól.
- Strobe,Lenkert és Jonas (1988):diákcsere vizsgálataiban (a diákcsere milyen hatással van a házigazda ország iránti attitűdökre?)→ azok,az amerikai diákok, akik már 1 éve német o-ban voltak a németeknek tulajdonított vonások pozitív jellegében nem tértek el az éppen akkor érkezőkétől. Akik Francia országban voltak már 1 éve, több negatív vonást tulajdonítottak a franciáknak, mint akik rövid ideje voltak ott.
- A francia o.i diákok csalódtak a várakozásaikban és romlott a franciák iránti attitűd. A csere program végén, több dimenzió mentén több információval rendelkeznek a vendéglátó országról. Ezért ezek a diákok ellenállóbbak lesznek az illető nemzetet negatívan beállító propagandával szemben, mint a csereprogram során szerzett tapasztalatok nélkül lennének.