Share

Szociálpszichológia, 35. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

35.Tétel Az attitűd hatása a viselkedésre

Az attitűdök két módon kapcsolódnak a viselkedéshez: 1). közvetlen módon váltják ki a konzisztens viselkedést. 2). A szándékok alapos megfontolása után gyakorolnak befolyást a viselkedésre.

  • Fazio (1992): a kísérletben, akiknek kialakult attitűdjeik voltak az ételekről, gyorsabban választottak attitűdjeikkel összhangban, mint akik bizonytalanok voltak abban, hogy mit kedvelnek és mit nem. Az attitűdök közvetlen úton irányították a cselekvést:a preferált ételeket kiválasztották, a többi az asztalon maradt. Az attitűdök azért tudják automatikusan irányítani a viselkedést, mert:

Az attitűdök fókuszálják a figyelmet: megmondják, merre nézzünk.

  • Az 1973-ban az USA-ban kirobbant Watergate ügyben Nixon elnök ellen vizsgálat indult, az újraválasztásának időszakában, illegális tevékenység ügyében. Ezt követően le is mondott. A kutatók megvizsgálták a közvéleményt: akik ellene szavaztak, azok érdeklődéssel figyelték a fejleményeket a médiában, akik pedig mellette szavaztak, nem követték a híradásokat.
  • Ez gyakori jelenség ilyen szituációkban: az attitűdök hajlamosak beszűkíteni az emberek figyelmi fókuszát, olyan információk felé orientálva őket, amelyek leginkább összhangban vannak véleményükkel és elfordítva őket a cáfoló bizonyítékoktól (Fazio; Frey 1986)

Az attitűdök elfogulttá teszik az értelmezést: megmondják, mit kell látnunk.

  • Nem csak a figyelmet fókuszálják szelektíven, hanem az információ értelmezését is befolyásolják.
  • Asszimiláció= egy megalapozott attitűdhöz közel eső információ, úgy tűnik, mintha teljesen megegyezne azzal. Pl. egy újságcikk az egyetemünket a legtekintélyesebbek közé sorolja, a nézetünk megerősítéseként fogjuk fel, hogy a mi egyetemünk a legjobb a környéken.
  • Szembeállítás (kontraszt)= a nézetünkkel ellentétes információ. (Pl. ha a mi intézményünk a rangsorban utolsó.) a nézetünkkel ellentétes információ azonnali elutasításra talál, mint ami teljesen hamis.
  • Az attitűdök másik befolyása az értelmezésre: az emberek meggyökeresedett nézetei a kétértelmű bizonyítékok eltorzítására késztetik őket oly módon, hogy azok az ő eredeti attitűdjeiket támogassák. (Charles Lord és munkatársai 1979) két fiktív tanulmányt mutattak be:
  • Az egyik tanulmány bizonyította, hogy a halálbüntetés elrettenti a bűnözőket – ez az elképzelés egyezik a halálbüntetést támogató attitűddel.
  • A másik tanulmány cáfolta az elsőt és a halálbüntetést támogatók nézeteivel egyezett.
  • Mind az ellenzők, mind az egyetértők, a saját nézeteikkel azonos tanulmány mellett álltak ki, és még erősebben hittek benne.
  • A vegyes vagy kétértelmű információ, még szélsőségesebbé teszi a meggyökeresedett nézeteket.
  • Amikor a kialakult attitűdök felszínre kerülnek a gondolkodásunkban, befolyásolják, hogy mire figyelünk, és hogyan értelmezzük azt, amire figyelünk. Ennek következtében sok bizonyítékot találunk nézeteink alátámasztására.
  • Attitűdjeink olykor elfogulttá teszik észlelésünket (Fazio). Amikor ez megtörténik, az attitűdök elfogulttá teszik az attitűdtárgyak észlelését, a tárgy pozitív tulajdonságait.
  • Ha egy negatív attitűd idéződik fel, a tárgy kedvezőtlen attribútumai vállnak kiugróvá. (Akik szeretik a fagyit, annak látványa aromát és sima krémes ízt idéz fel. Akik nem szeretik, azoknak a magas kalória és zsírtartalma jut eszükbe).
  • Amikor az emberek a tárgy legkiugróbb tulajdonságaira reagálnak, ezt követi az attitűddel összhangban álló viselkedés (Eagly és Chaiken) Így elfogadjuk, vagy elutasítjuk a fagyit.
  • A tárgyakkal kapcsolatos attitűdök, közvetlenül befolyásolják a tetteket. Egy tárgy sajátos tulajdonságaira irányítják a figyelmet és befolyásolják az arról kialakított értelmezésünket, így az attitűddel megegyező viselkedés valószínűbbé válik. Más esetekben az attitűdök, összetettebb, módon váltanak ki viselkedéseket.

Indokolt cselekvéselméletek: az attitűdök a szociális normákkal együtt, fontos forrásai a szándékoknak, amelyek a viselkedést kialakítják. Amint a tényleges szándékok létrejönnek, ezek válnak a tényleges viselkedés legfontosabb előrejelzőivé.

  • Sternberg,(1990): a szándékok úgy segítik az attitűdök viselkedésben való megnyilvánulását, hogy felidézik bennünk a szándékolt viselkedésről szóló tudásunkat.
  • Wegner és Vallacher,(1986): a szándékok a nagyon általánostól a nagyon specifikusig változhatnak, az a szint pedig amelyen szándékainkról gondolkodunk, meghatározza azt a potenciális viselkedésünkről szóló információ fajtát, amely aktiválódik.
  • Sternber(1990): a szándékok oly módon segítik az attitűdök viselkedésben való megnyilvánulását, hogy felidézik bennünk a szándékolt viselkedésről szóló tudásunkat.
  • Miller: Ahogy létre jön a szándék, és a releváns viselkedéssel kapcsolatos információk aktiválódnak, a következő lépés a tervezés.
  • A szándékok kialakítása, a viselkedésről való tudás aktiválása és a tervek kiválasztása után készen állunk az eltervezett viselkedés kivitelezésére. Amint elkezdünk cselekedni, tetteink vagy megfelelnek attitűdjeinknek vagy nem.
  • Carver és Scheier (1990): Az emberek szándékaik fényében ellenőrzik a viselkedésüket: ha a viselkedés csökkenteni látszik a jelenlegi és a vágyott állapot közötti eltérést, a cselekvés a cél eléréséig folytatódik. Ha, a cselekvés hatástalan, növelhetjük intenzitását, újra cserélhetjük, vagy elhagyhatjuk.
  • Ajzen és Fishbein(1980): A szándékok befolyásolásával az attitűdök figyelmesebb és megfontoltabb módon irányítják, az attitűddel konzisztens viselkedést Ez nem jelenti azt, hogy az attitűdök, a szándékok és a tervek szándékosan újraalakulnak minden alkalommal, amikor új helyzetbe kerülünk.
  • Az attitűdöknek a szándékok vonatkozásában és a szándékoknak a viselkedéssel kapcsolatban történő átgondolása, nagyobb erőfeszítést és összpontosítást kíván, mint egy attitűdtárgy kiugró tulajdonságaira történő reflexszerű reakció. Az ilyen jellegű gondolkodásra késztető motiváció és alkalom határozza meg azt a módot, ahogy az attitűdök befolyásolják a viselkedést.
  • Amikor azonnal cselekedni kell és a döntésnek nincs komoly következménye, a viselkedés közvetlenül az attitűdtárgy észleléséből létrejöhet. Amikor a kockázat nagy és alapos megfontolásra van lehetőség, az attitűdök, a szándékokra gyakorolt hatásuk révén irányíthatják a viselkedést.

Share