Share

Gyógypedagógia, 38. tétel, pszichológia távoktatás

Az autizmus fogalma

Tóth Judit jegyzete alapján

A nem beszélő, saját belső világukba zárkózott gyermekek: autisták.

Az autista problémájának lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja és általában fogyatékos állapothoz vezet.

‘autisztikus spektrumzavarként’, ‘pervazív fejlődési zavarok’

Genetikusan erősen meghatározott, 100-ból kb. 5 válik önálló felnőtté, 25-30 jelentős fejlődést mutat, de támaszt, ellenőrzést igényel, a súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak.

Nem elmebetegség (pszichózis), hanem a fejlődészavar.

Igen súlyos fogyatékossághoz vezet,/ jelentős mértékű fejlődést lehet elérni /

Az autizmus diagnózisa: minőségi károsodás:

  • a szociális interakciók ( nem igényli a testi kontaktust)
  • a kommunikáció terén (echolália, v a beszéd hiánya),
  • korlátolt tevékenység (sztereotíp mozgások, az állandósághoz való rögeszmés ragaszkodás),

„én” személyes névmás használata

70%-uk értelmi fogyatékos

egyetlen területen kiemelkedő teljesítményűek (zene, rajz ) „idiot savant”

a viselkedés jellegzetes tüneteivel leírható szindróma, különböző, agyi diszfunkciót okozó tényezők

Lorna Wing szerint:

  1. Izolált típus: kapcsolatot nem tűr, nincs szemkontaktus, nem beszél bizzarrériák, mechanikus sztereotípiák jellemzik, prognózisa a legrosszabb.
  2. Passzív típus: viszonylag jó értelmű,de passzív, bizarr viselkedés jellemzi, nem kezdeményező, de közeledést eltűr, jól fejleszthetők
  3. Bizarr típus: jó verbalitás és értelem, nem veszi figyelembe a partnert, közeledésük sztereotip jellegű,
Share