Az értelmi akadályozottság öröklődése

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Genetika, 31. tétel, pszichológia távoktatás

Az értelmi akadályozottság öröklődése

Hochbauer Jenőtől kaptam

A mentális retardáció DSM-IV szerinti kritériumai a következők:

1. jelentősen átlag alatti intellektuális teljesítmény,

2. az aktuális adaptiv működés egyidejű deficitje vagy károsodása a következő, legalább három területen: kommunikáció, önmaga ellátása, családi élet, társadalmi készségek, közösségi források felhasználása, önmaga irányítása, iskolai készségek, munka, szórakozás, egészség és biztonság,

3. kezdet 18 éves kor előtt.

A mentális retardáció a lakosság hozzávetőlegesen 1-2%-át érinti. A férfi-nő arány megközelítőleg 2:1. az alacsonyabb társadalmi rétegekben gyakoribb az értelmi visszamaradottság, ezzel szemben a középsúlyos, súlyos és igen súlyos mentális retardáció egyforma gyakoriságot mutat minden társadalmi osztályban.

A mentális retardáció lényegét csak akkor értelmezzük helyesen, ha a mennyiségi különbségek mellett az ép értelem és az akadályozott értelem minőségi különbségeit is figyelembe vesszük, valamint nem vonatkoztatunk el azoktól az okoktól, amelyek az intelligencia csökkenését létrehozták. Mert például egy gyermek, ha balesetben szerezte fejsérülését és emiatt vált csökkent intelligenciájúvá, úgy tekintendő, mint aki trauma által okozott demenciában szenved, de mentálisan nem retardált.

Az intelligencia jelentős szerepet játszik a magatartás szabályozásában, ezért, ha károsodás történik, a cselekvések létrejöttében könnyebben dominálnak a személyiség tudatalatti rétegei, a vágyak, az ösztönök, az indulati elemek. Az intellektuális kontroll csökkenésének, vagy elvesztésének velejárója az alkalmazkodóképesség elégtelensége.

Az intelelektuális károsodás szintjét tükröző retardáltsági fokozatok:

– enyhe mentális retardáció (a gyermek IQ-ja 50-70 közötti)

– mérsékelt (középsúlyos) retardáció (IQ: 35-40-től 50-55-ig terjed)

– súlyos retardáció (IQ: 20-40)

– igen súlyos értelmi akadályozottság (IQ: 20 alatti)

A mentális retardáció néhány súlyos és igen súlyos formája progresszív testi hanyatlással, korai elhalálozással jellemezhető. Az enyhe és közepes fokú mentálisan retardáltak várható élettartama valamivel rövidebb, mint az átlgapopulációé.(Kiss Szidónia)

A mentális retardáció szindrómái:

– Down szindróma  (21-triszómia

– Fragilis X-szindróma (XR)

– Rett-szindróma (XD) ?

– Williams-szindróma (7 mikrodeléció)

-Angelman- és Prader-Willi-szindróma (15 kr. Deléció)

– Enzimopátiák: a recesszív gén rendellenességekhez kapcsolódó értelmi fogyatékosság:

Az értelmi fogyatékosságot kialakító tényezők

A fogyatékosság létrejöttében mind a genetikai (endogén hatás), mind a környezeti hatásoknak (exogén hatás) fontos szerepe van.

Környezeti hatások

Az környezeti ártalmak szerepet játszanak az endogén ártalmak kialakításában.

A károsító tényezők időbeli megjelenését tekintve a felosztásuk:

Prenatális környezeti ártalmak: anyai betegség, drog- alkoholfogyasztás; fertőzések. Perinatális környezeti ártalmak: koraszülöttség; fulladás; szülési sérülés, fertőzés.

Posztnatális környezeti ártalmak: virális vagy bakteriális fertőzések.

Genetikai (endogén) hatások

Endogén ártalmak közé soroljuk az  örökletes tulajdonsággal rendelkező DNS gén illetve gének káros működése okozta sérüléseket. A rendellenességek a fogamzástól a születésig tartó időszakban manifesztálódnak, mind a genetikai, mind a környezeti hatások (az un. teratogének) következtében.

Az 55 feletti IQ-val rendelkező személyek értelmi fogyatékossága hátterében általában multifaktoriális, poligénes hatások vannak. Az ennél kisebb IQ-val rendelkező személyek fogyatékosságának oka jobban körülírható, pl. monogénes szindrómák vagy kromoszóma rendellenességek következményei.

A genetikai hibák szempontjából megkülönböztetünk kromoszóma rendellenességhez és gén rendellenességhez kötött értelmi fogyatékosságot.

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

2 thoughts on “Az értelmi akadályozottság öröklődése”

  1. Dr. Radványi Katalin

    Tisztelettel felhívom a honlap kidolgozóinak és használóinak figyelmét arra, hogy az „értelmi akadályozottság” kategória középsúlyos-súlyos fokú (50-es IQ alatti)értelmi fogyatékosságot takar, ellentétben a „tanulásban akadályozott” csoporttal, akik közé az enyhe fogban értelmi fogyatékos, illetve egyéb problémák miatt speciális okatatást igénylő személyek tartoznak (70-es IQ-tól felfelé).

Hozzászólás a(z) Nagy Eszter bejegyzéshez

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük