Az idegrendszer felosztása

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Neuropszichológia, 7. tétel, pszichológia távoktatás

Az idegrendszer felosztása

Anatómiai felosztás

  • Központi idegrenszer
    • agyvelő
    • gerincvelő
  • Környéki idegrendszer (perifériás): az agyat a test többi részével köti össze
    • gerincvelői idegek
    • agyidegek
    • perifériás dúcok

Élettani felosztás

  • Vegetatív idegrendszer
    • szimpatikus működés
    • paraszimpatikus működés
  • Szomatikus idegrendszer
    • mozgó működés
    • érző működés

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Az idegrendszer felosztása

Az idegrendszer két nagy részre osztható:

  1. A központi idegrendszer: – az agy és a gerincvelő idegsejtjeit foglalja magába.
  2. A perifériás idegrendszer: – az agyat és a gerincvelőt a test többi részeivel összekötő idegekből áll.

–                                 szomatikus idegrendszer: a szenzoros receptorok, az izmok és a test felülete között szállítanak oda vissza információkat

–                                             vegetatív idegrendszer: a zsigereket és a mirigyeket köti össze.

A szomatikus idegrendszer érzőidegei a bőrről, az izmokról és az ízületekről szállítják a külvilág információit a központi idegrendszerbe, pl. nyomás, fájdalom, hőmérséklet változása.  Mozgatóidegei pedig a központi idegrendszertől a test izmaihoz szállítanak impulzusokat, ahol valamilyen mozgást kezdeményeznek. Az összes izom, akár akaratlagos vagy önkéntelen mozgásban vesznek részt, a szomatikus idegrendszer mozgatóidegei szabályozása alatt állnak.

A vegetatív idegrendszer olyan folyamatokat szabályoz, mint: a légzés, szívverés és az emésztés.

A testet és az agyat összekötő idegrostok, nagy része a gerincvelőben húzódik és a csigolyák védő burkot alkotnak körülöttük. Egyszerű inger-válasz reflexek a gerincvelőben játszódnak le.

Például a térd reflex, amikor megütjük a térdkalács elülső részéhez futó ínt, a hozzá tapadó izom megnyúlik és az izomban lévő érzékelő sejtek a szenzoros neuronokon keresztül értesítik a gerincvelőt.

A szenzoros neuronok a gerincvelőben kapcsolódnak a motoros neuronokhoz. Az izom irányába azonnal visszafut a láb kiegyenesítésére a parancs. Ezt a folyamatot a gerincvelő önállóan is le bonyolíthatja, az agy közreműködése nélkül. A magasabb idegi központok azért ezt módosíthatják.

Pl. ha összekulcsoljuk a kezünket úgy ütjük meg a térdet, még nagyobbat rúgunk, vagy ha arra gondolunk, hogy nem bírjuk moccantani sem térdünket, akkor meggátolhatjuk a reflex működését.

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük