Az intelligencia és az iskolai, illetve szakmai siker összefüggései

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 12. tétel, pszichológia távoktatás

Az intelligencia és az iskolai, illetve szakmai siker összefüggései

Berei Kati jegyzete

AZ ISKOLA MINT „INTELLIGENCIA-FORMATERVEZŐ”

Az iskola:       – egy egyetemes szocializációs rendszer

–         célja a modern államokban: az értelmesség érvényes formájának az elsajátítása, a gondolkodási és problémamegoldási módszereket egységesíti

–          a követelményrendszer, ismeretanyag heterogénebb, mint amit a tesztek mérnek (azért van, hogy minden egyén a saját hajlamainak megfelelő viszonyokat alakíthasson ki, ami meghatározza a későbbi boldogulásukat).

–         egyik végterméke az a fajta intelligencia, amit a tesztek mérnek.

Az iskola szerepét az IQ fejlődésében több kutatási eredmény mutatja:

  • a gyenge színvonalú iskolákban a gyerekek alacsony IQ – sokszor az idősebb gyerekek gyengébbek a fiataloknál
  • azok a gyerekek akik időlegesen nem járnak iskolába, rosszabbul teljesítenek az IQ teszteken, mint a rendszeresen járók (pl. 1960 – Virginia állam – a fekete gyerekek kimaradtak a fekete-fehér integráció miatt bezárt iskolákból)
  • az iskolában töltött idő szorosabb korrelációt mutat az intelligenciával, mint az életkor. Ez igaz a Raven féle tesztekre is, amelyek megoldását nem tanulták.
  • a meghosszabbodott tanulási idő fejlett országokban már nem jár együtt az intelligencia átlagának a növekedésével.

1. Iskolai teljesítmény

– az első intelligencia teszteket A. Binet szerkesztette, hogy előre felmérhesse a gyerekek iskolai eredményességét – az IQ pontszámok – iskolai teljesítmény között 0,5 a korreláció, a teszteken magas pontszámot elért gyerekek többet tanultak az iskolai anyagból. De ez csak a teljes variancia egy részét magyarázza meg.

– Az iskolai tanulmányok sikere az intelligencián kivül még függ a személyes jellemzőktől is:

  • kitartás
  • iskola iránti érdeklődés
  • tanulásra való hajlandóság
  • a teljesítményre sarkalló társak, tanárok, szülők
  • egyéb kultúrális faktorok.

– Hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában nem csak a saját képességeiktől, hanem függ:

  • az anyag tartalmától
  • az oktatási rendszertől
  • iskolával kapcsolatos kulturális attitűdtől.

2. A tanulmányi idő hossza (az iskolázottság)

Az iskolázottság döntő hatással van az intelligenciára:

–  az információ átadással

–  szisztematikus problémamegoldással

–  absztrakt gondolkodás kialakításával

–  kategorizáció elsajátításával

–  figyelem fenntartása még érdektelen dolgokban is

–  alapvető szimbólumok és mechanizmusok használata

NEISSER – mivel a fejlett ipari országokban egy adott életkor után a gyerekek iskolába járnak, az intelligencia és az iskola hatása elválaszthatatlan egymástól.

– az iskolázottsággal korrelál a gyerekek tesztpontszáma és a társadalmi osztályhátterük (szülők iskolázottsága és foglalkozása).

– Miért tanulnak tovább a nagy IQ-s gyerekek? A tanulmányi előmenetel jutalmazás szerepét tölti be (jó jegyek, tanárai buzdítása)

– Ma a tanulmányi idő hossza mutatja a valószínű társadalmi státuszt – az IQ tesztpontszámok jó előrejelzői a tanulmányi évek számának, így a foglalkozási státuszt is előrejelzik.

TÁRSADALMI STÁTUSZ ÉS JÖVEDELEM

Az IQ és a szülők társadalmi-gazdasági státusza ( szülői SES) alapján előre lehet jelezni a későbbi teljesítménymérőket (társadalmi státusz, jövedelem):

  • a szülői SES a gyerek IQ – ját is előre jelzi és a fiatalok társadalmi státuszvarianciájának 1/3-át megmagyarázza – JENCKS (1979)
  • az IQ csak egy a számos faktor közül amely meghatározza a társadalmi eredményeket:

–        előrejelzi a munkahelyi teljesítményt (kb. 29%-ban)

–        társadalmi következményekkel negatívan korrelál – magas IQ-jú gyerekek ritkábban követnek el bűncselekményeket

Tehát az IQ pontszámok változó eredménnyel jelzik előre a társadalmi eredményességet, csak néhányat mérnek a személyiségjellemzőkből, amire a mindennapi életben szükség van.

FOGLALKOZÁS ÉS INTELLIGENCIA KORRELÁCIÓJA

Egy társadalmon belül az intelligencia és a foglalkozás között belső kapcsolat van.

A nevelési rendszer a társdadalom egyik leghatékonyabb szűrő mechanizmusa. A rendszer osztályozza a gyereket, előre meghatározva milyen foglalkozása lesz.

Foglalkozási presztízsen alapuló hierarchia (megbízhatóan fejezi ki a társadalmon belüli valóságot):

  1. BARR FOGLALKOZÁSI SKÁLA – 1920-as évek elejéről – 120 foglalkozás
  2. NORC SKÁLA (National Opinion Research Center) – közvéleménykutatás
  3. SES SKÁLA – 20-as évek – foglakozások társadalmi-gazdasági státusza – 100 foglalkozás

NORC és SES közötti korreláció 0,9

BARR és  NORC korrelációja 0,9

BARR és SES 0,8                             →      vagyis a pszichológusok, közvélemény és a                                                                                               felmérések eredményei nagyon hasonlók a                                                                                              foglalkozások és a műveltség, anyagi helyzet között

AZ INTELLIGENCIA ÉS SZAKMAI ELŐMENETEL

– Az intelligencia – tesztpontok a munkateljesítmény számos mércéjét jelzik előre: főnöki ítélet, munkadarabok minősége, stb.

-Magas (0,55) a korreláció a foglalkozáson belül elért szint és az IQ között (közeli érték az IQ és az iskolai teljesítmény közötti értékhez)

– Az IQ az egyes foglalkozásokon belül meglehetősen szétszórt.

– Duncan – 1968 – az intelligencia a döntő hatását nem közvetlenül, hanem az iskolázottságon keresztül fejti ki a foglalkozásokban.

A „megtett út együtthatóinak analízise” módszerrel következtet: az intelligenciának jelentős szerepe van abban, miért térnek el a jövedelmek egy pályán belül egymástól. „ Az iskolai végzettség és a pályavonal szempontjából hasonló személyek anyagi javadalmazása éppen értelmi képességeik miatt nagyon különbözhet.

Az IQ-nak az iskolázottságon keresztül döntő hatása van a foglalkozási szférában elfoglalt helyre. Ha az egyének ezt a szerepet elérték, önmagában az intelligencia szerepe kevésbbé lesz fontos.

A különböző foglalkozási készségek, a jártasság megszerzésének a gyorsassága összefüggésben van az intelligenciával (r-0,5) – amikor az egyén a gyakorlással járó nehézségeket már legyűrte, intelligenciája mellett még egy sor más tényezőt is felhasznál a munkahelyi sikereinek az elérésében.

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük