Általános pszichológia, 12. tétel, pszichológia távoktatás
Az intelligencia és az iskolai, illetve szakmai siker összefüggései
Berei Kati jegyzete
AZ ISKOLA MINT „INTELLIGENCIA-FORMATERVEZŐ”
Az iskola: – egy egyetemes szocializációs rendszer
– célja a modern államokban: az értelmesség érvényes formájának az elsajátítása, a gondolkodási és problémamegoldási módszereket egységesíti
– a követelményrendszer, ismeretanyag heterogénebb, mint amit a tesztek mérnek (azért van, hogy minden egyén a saját hajlamainak megfelelő viszonyokat alakíthasson ki, ami meghatározza a későbbi boldogulásukat).
– egyik végterméke az a fajta intelligencia, amit a tesztek mérnek.
Az iskola szerepét az IQ fejlődésében több kutatási eredmény mutatja:
- a gyenge színvonalú iskolákban a gyerekek alacsony IQ – sokszor az idősebb gyerekek gyengébbek a fiataloknál
- azok a gyerekek akik időlegesen nem járnak iskolába, rosszabbul teljesítenek az IQ teszteken, mint a rendszeresen járók (pl. 1960 – Virginia állam – a fekete gyerekek kimaradtak a fekete-fehér integráció miatt bezárt iskolákból)
- az iskolában töltött idő szorosabb korrelációt mutat az intelligenciával, mint az életkor. Ez igaz a Raven féle tesztekre is, amelyek megoldását nem tanulták.
- a meghosszabbodott tanulási idő fejlett országokban már nem jár együtt az intelligencia átlagának a növekedésével.
1. Iskolai teljesítmény
– az első intelligencia teszteket A. Binet szerkesztette, hogy előre felmérhesse a gyerekek iskolai eredményességét – az IQ pontszámok – iskolai teljesítmény között 0,5 a korreláció, a teszteken magas pontszámot elért gyerekek többet tanultak az iskolai anyagból. De ez csak a teljes variancia egy részét magyarázza meg.
– Az iskolai tanulmányok sikere az intelligencián kivül még függ a személyes jellemzőktől is:
- kitartás
- iskola iránti érdeklődés
- tanulásra való hajlandóság
- a teljesítményre sarkalló társak, tanárok, szülők
- egyéb kultúrális faktorok.
– Hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában nem csak a saját képességeiktől, hanem függ:
- az anyag tartalmától
- az oktatási rendszertől
- iskolával kapcsolatos kulturális attitűdtől.
2. A tanulmányi idő hossza (az iskolázottság)
Az iskolázottság döntő hatással van az intelligenciára:
– az információ átadással
– szisztematikus problémamegoldással
– absztrakt gondolkodás kialakításával
– kategorizáció elsajátításával
– figyelem fenntartása még érdektelen dolgokban is
– alapvető szimbólumok és mechanizmusok használata
NEISSER – mivel a fejlett ipari országokban egy adott életkor után a gyerekek iskolába járnak, az intelligencia és az iskola hatása elválaszthatatlan egymástól.
– az iskolázottsággal korrelál a gyerekek tesztpontszáma és a társadalmi osztályhátterük (szülők iskolázottsága és foglalkozása).
– Miért tanulnak tovább a nagy IQ-s gyerekek? A tanulmányi előmenetel jutalmazás szerepét tölti be (jó jegyek, tanárai buzdítása)
– Ma a tanulmányi idő hossza mutatja a valószínű társadalmi státuszt – az IQ tesztpontszámok jó előrejelzői a tanulmányi évek számának, így a foglalkozási státuszt is előrejelzik.
TÁRSADALMI STÁTUSZ ÉS JÖVEDELEM
Az IQ és a szülők társadalmi-gazdasági státusza ( szülői SES) alapján előre lehet jelezni a későbbi teljesítménymérőket (társadalmi státusz, jövedelem):
- a szülői SES a gyerek IQ – ját is előre jelzi és a fiatalok társadalmi státuszvarianciájának 1/3-át megmagyarázza – JENCKS (1979)
- az IQ csak egy a számos faktor közül amely meghatározza a társadalmi eredményeket:
– előrejelzi a munkahelyi teljesítményt (kb. 29%-ban)
– társadalmi következményekkel negatívan korrelál – magas IQ-jú gyerekek ritkábban követnek el bűncselekményeket
Tehát az IQ pontszámok változó eredménnyel jelzik előre a társadalmi eredményességet, csak néhányat mérnek a személyiségjellemzőkből, amire a mindennapi életben szükség van.
FOGLALKOZÁS ÉS INTELLIGENCIA KORRELÁCIÓJA
Egy társadalmon belül az intelligencia és a foglalkozás között belső kapcsolat van.
A nevelési rendszer a társdadalom egyik leghatékonyabb szűrő mechanizmusa. A rendszer osztályozza a gyereket, előre meghatározva milyen foglalkozása lesz.
Foglalkozási presztízsen alapuló hierarchia (megbízhatóan fejezi ki a társadalmon belüli valóságot):
- BARR FOGLALKOZÁSI SKÁLA – 1920-as évek elejéről – 120 foglalkozás
- NORC SKÁLA (National Opinion Research Center) – közvéleménykutatás
- SES SKÁLA – 20-as évek – foglakozások társadalmi-gazdasági státusza – 100 foglalkozás
NORC és SES közötti korreláció 0,9
BARR és NORC korrelációja 0,9
BARR és SES 0,8 → vagyis a pszichológusok, közvélemény és a felmérések eredményei nagyon hasonlók a foglalkozások és a műveltség, anyagi helyzet között
AZ INTELLIGENCIA ÉS SZAKMAI ELŐMENETEL
– Az intelligencia – tesztpontok a munkateljesítmény számos mércéjét jelzik előre: főnöki ítélet, munkadarabok minősége, stb.
-Magas (0,55) a korreláció a foglalkozáson belül elért szint és az IQ között (közeli érték az IQ és az iskolai teljesítmény közötti értékhez)
– Az IQ az egyes foglalkozásokon belül meglehetősen szétszórt.
– Duncan – 1968 – az intelligencia a döntő hatását nem közvetlenül, hanem az iskolázottságon keresztül fejti ki a foglalkozásokban.
A „megtett út együtthatóinak analízise” módszerrel következtet: az intelligenciának jelentős szerepe van abban, miért térnek el a jövedelmek egy pályán belül egymástól. „ Az iskolai végzettség és a pályavonal szempontjából hasonló személyek anyagi javadalmazása éppen értelmi képességeik miatt nagyon különbözhet.
Az IQ-nak az iskolázottságon keresztül döntő hatása van a foglalkozási szférában elfoglalt helyre. Ha az egyének ezt a szerepet elérték, önmagában az intelligencia szerepe kevésbbé lesz fontos.
A különböző foglalkozási készségek, a jártasság megszerzésének a gyorsassága összefüggésben van az intelligenciával (r-0,5) – amikor az egyén a gyakorlással járó nehézségeket már legyűrte, intelligenciája mellett még egy sor más tényezőt is felhasznál a munkahelyi sikereinek az elérésében.