Általános pszichológia, 7. tétel, pszichológia távoktatás
Az intelligencia fogalma és meghatározásai
Az intelligencia azon mentális képességeket foglalja magában, amelyek szükségesek a környezethez való alkalmazkodáshoz és a környezet kiválasztásáhozs és alakításához. (Szamosközi)
Az intelligencia nemcsak reagál a környezetre, hanem aktívan részt vesz annak formálásában. Mivel a környezeti kontextus képe az idő múlásával változik, a megfelelő alkalmazkodás, formálás és szelekció olyan életen át tartó tanulással jár, amely gyerekkorban kezdődik és átível az életen.
Az intelligencia fogalma egyike a legvitatottab fogalmaknak a pszichológia történetében.
Két kísérletet is végeztek a fogalom meghatározása érdekében. Gyerekeket kérdeztek meg, hogy mitől intelligens egy ember és az alábbi elemek voltak a leggyakrabban előfordulók:
1921:
- a magasabb képességek szintje: elvont érvelés, mentális reprezentáció, problémamegoldás és döntéshozatal
- tanulási képesség
- alkalmazkodás a környezet elvárásainka való hatékony megfelelés érdekében
1986:
- magasabb képességek szintje
- az, amit a kultúra értékel
- végrehajtó folyamatok
Az intelligencia meghatározásai
Galton: egyfaktoros elmélet – általános emberi képesség, amely biztosítja, hogy minden ember bármilyen tevékenységet el tud végezni bizonyos szinten.
Az intelligencia kivételes érzékelési és észlelési készségek kérdése, amelyek egyik generációról a másikra öröklődnek. Mivel minden információt az érzékszerveinken keresztül veszünk fel, minél érzékenyebb és pontosabb a személy érzékelőrendzsre, annál intelligensebb.
Spearman: kétfaktoros (bifaktoriális) elmélet – létezik egy általános intelligencia, a g faktor és erre épülnek a különböző speciális intelligencia faktorok az s faktorok.
Wechsler: átfogó képesség, vagy több képesség összessége, amely lehetővé teszi a céltudatos cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való hatékony interakciót.
Piaget: az intelligencia az új információknak a meglévő kognitív struktúrákhoz való asszimilálódása és a struktúráknak az új információkhoz való akkomodációja révén és ezek egyensúlyának folyamatos eltávolodásával fejlődik.
Stern: az intelligencia olyan képesség, amely révén az egyén a gondolkodási eszközök igénybevételével új körülményeknek tud megfelelni.
Sternberg: kognitív szempontból vizsgálta az intelligenciát, mely az embert, mint információ feldolgozó renszert tekintette. Ennek alapján dolgozta ki a 3 képességösszetevő elméletét:
- metakomponens – problémamegoldás előkészítése
- teljesítménykomponens – a gyakorlatban használt megoldás
- tudásszerző komponens – információszerző komponens
Gardner: nem fogadja el a g létezését, szerinte különböző kontextusoknak különböző intelligenciák felelnek meg. 7 féle intellektuális képességet különböztet meg: nyelvi, zenei, logikai, téri, testi, személyes és társas.
Vigotszky: az ember annyira intelligens, amennyire képességeit a környezeti tényezők aktiválják. „fejlődés legközelebbi zónája” „proximális fejlődési zóna” (rés a között a viselkedés között, amelyet a gyermek önállóan véghez tud vinni és amelyre valamilyen támogatással képes)
Feuerstein: – a life-time leagning society tanulási rendszerét dolgozta ki, a módszere a mediált tanulás. Az intelligencia strukturált kognitív módosíthatóság, minden emberi lény intelligenciája nyitott rendszer, a határokat három tényező határozza meg: életkor, öröklés és környezet.
Történeti áttekintés
1913-ban Galton megalkotta az eugenika fogalmát, mely szerint az emberi fajt öröklődésen keresztül lehetne nemesíteni. Mivel meggyőződése volt, hogy az intelligencia örökölhető és megváltoztathatatlan, szerinte a szelektív átörökítéssel a kedvező tulajdonságokat meg lehetne őrizni és a kedvezőtlenektől megszabadulni.
1910-ben Binet megalkotta az első intelligencia tesztet, melyer rendelésre készített és eredeti rendeltetése az volt, hogy a gyerekek beiskolázáshoz legyen egy támpont.
Stern továbbfejlesztette az eredményt: az Binet teszt eredményét, a mentális kort, elosztva a gyermek életkorával, megkapjuk az intelligencia hányadost.
Majd Terman a fent említett hányadost megszorozta 100-al, ez az eredmény lett a ma is ismert IQ, vagyis intelligence quotiens.
Goddard és Yerkes lefordította a Binet tesztet és átvitte Amerikába. Az ott végrehajtott visszaélések eredményeképp sok embert kasztráltak, bevezették az amerikai bevándorlási törvényt, és minden bizonnyal ennek köszönhető a Holocaust is.