Share

Általános pszichológia, 7. tétel, pszichológia távoktatás

Az intelligencia fogalma és meghatározásai

Az intelligencia azon mentális képességeket foglalja magában, amelyek szükségesek a környezethez való alkalmazkodáshoz és a környezet kiválasztásáhozs és alakításához. (Szamosközi)

Az intelligencia nemcsak reagál a környezetre, hanem aktívan részt vesz annak formálásában. Mivel a környezeti kontextus képe az idő múlásával változik, a megfelelő alkalmazkodás, formálás és szelekció olyan életen át tartó tanulással jár, amely gyerekkorban kezdődik és átível az életen.

Az intelligencia fogalma egyike a legvitatottab fogalmaknak a pszichológia történetében.

Két kísérletet is végeztek a fogalom meghatározása érdekében. Gyerekeket kérdeztek meg, hogy mitől intelligens egy ember és az alábbi elemek voltak a leggyakrabban előfordulók:

1921:

  1. a magasabb képességek szintje: elvont érvelés, mentális reprezentáció, problémamegoldás és döntéshozatal
  2. tanulási képesség
  3. alkalmazkodás a környezet elvárásainka való hatékony megfelelés érdekében

1986:

  1. magasabb képességek szintje
  2. az, amit a kultúra értékel
  3. végrehajtó folyamatok

Az intelligencia meghatározásai

Galton: egyfaktoros elmélet – általános emberi képesség, amely biztosítja, hogy minden ember bármilyen tevékenységet el tud végezni bizonyos szinten.

Az intelligencia kivételes érzékelési és észlelési készségek kérdése, amelyek egyik generációról a másikra öröklődnek. Mivel minden információt az érzékszerveinken keresztül veszünk fel, minél érzékenyebb és pontosabb a személy érzékelőrendzsre, annál intelligensebb.

Spearman: kétfaktoros (bifaktoriális) elmélet – létezik egy általános intelligencia, a g faktor és erre épülnek a különböző speciális intelligencia faktorok az s faktorok.

Wechsler: átfogó képesség, vagy több képesség összessége, amely lehetővé teszi a céltudatos cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való hatékony interakciót.

Piaget: az intelligencia az új információknak a meglévő kognitív struktúrákhoz való asszimilálódása és a struktúráknak az új információkhoz való akkomodációja révén és ezek egyensúlyának folyamatos eltávolodásával fejlődik.

Stern: az intelligencia olyan képesség, amely révén az egyén a gondolkodási eszközök igénybevételével új körülményeknek tud megfelelni.

Sternberg: kognitív szempontból vizsgálta az intelligenciát, mely az embert, mint információ feldolgozó renszert tekintette. Ennek alapján dolgozta ki a 3 képességösszetevő elméletét:

  1. metakomponens – problémamegoldás előkészítése
  2. teljesítménykomponens – a gyakorlatban használt megoldás
  3. tudásszerző komponens – információszerző komponens

Gardner: nem fogadja el a g létezését, szerinte különböző kontextusoknak különböző intelligenciák felelnek meg. 7 féle intellektuális képességet különböztet meg: nyelvi, zenei, logikai, téri, testi, személyes és társas.

Vigotszky: az ember annyira intelligens, amennyire képességeit a környezeti tényezők aktiválják. “fejlődés legközelebbi zónája” “proximális fejlődési zóna” (rés a között a viselkedés között, amelyet a gyermek önállóan véghez tud vinni és amelyre valamilyen támogatással képes)

Feuerstein: – a life-time leagning society tanulási rendszerét dolgozta ki, a módszere a mediált tanulás. Az intelligencia strukturált kognitív módosíthatóság, minden emberi lény intelligenciája nyitott rendszer, a határokat három tényező határozza meg: életkor, öröklés és környezet.

Történeti áttekintés

1913-ban Galton megalkotta az eugenika fogalmát, mely szerint az emberi fajt öröklődésen keresztül lehetne nemesíteni. Mivel meggyőződése volt, hogy az intelligencia örökölhető és megváltoztathatatlan, szerinte a szelektív átörökítéssel a kedvező tulajdonságokat meg lehetne őrizni és a kedvezőtlenektől megszabadulni.

1910-ben Binet megalkotta az első intelligencia tesztet, melyer rendelésre készített és eredeti rendeltetése az volt, hogy a gyerekek beiskolázáshoz legyen egy támpont.

Stern továbbfejlesztette az eredményt: az Binet teszt eredményét, a mentális kort, elosztva a gyermek életkorával, megkapjuk az intelligencia hányadost.

Majd Terman a fent említett hányadost megszorozta 100-al, ez az eredmény lett a ma is ismert IQ, vagyis intelligence quotiens.

Goddard és Yerkes lefordította a Binet tesztet és átvitte Amerikába. Az ott végrehajtott visszaélések eredményeképp sok embert kasztráltak, bevezették az amerikai bevándorlási törvényt, és minden bizonnyal ennek köszönhető a Holocaust is.

Share