Share

Általános pszichológia, 7. tétel, pszichológia távoktatás

Az intelligencia fogalma és meghatározásai

Hochbauer Jenő által kidolgozva

I Történeti háttér:1898 / MichiganÁllamban törvényjavaslat terjesztettek be értelmi fogyatékosok, epilepsziások, visszaeső bűnözők kasztrálására. 1907 Indiana államban elfogadták a kasztrálási törvényt ( más államok is elfogadták.) elfogadott kategóriák a kasztrálásra: bűnözők, nemi erőszakot elkövetők, gyengeelméjűek, idióták, értelmi fogyatékosok, őrültek, iszákosok, kábítószeresek.

  • -Goudárd Hadseregi IQ felmérést követően megalkotta azt az elvét, mely szerint minden társadalmi réteg IQ-jának megfelelő helyet kell hogy elfoglaljon a társadalmi ranglétrán  javaslat, hogy minden foglalkozáshoz határozzanak meg javasolt IQ szintet. Ha valaki eltér attól, el kell tiltani az adott foglalkozástól.  a munkások akik alacsony IQ szinttel rendelkeznek, nem érdemelnek olyan körülményeket mint pl. az egyetemi hallgatók.Szerinte a gyengeelméjűség a mendeli szabály szerint öröklődik, és nem szabad engedni, hogy az ilyen embereknek  gyermekük legyen. Ha mindkét szülő gyengeelméjű, az összes gyermekük az lesz.GODDARD felfedezett egy szegény és semmirekellő embercsoportot. Származásukat visszavezette egy jóravaló fiatalember és feltételezhetően egy gyengeelméjű kocsmai felszolgálólány kapcsolatára. Utána ugyanez az ember összeházasodott egy normális polgárlánnyal. A fiatalember így, egy rossz és egy jó vonalat nemzett. Goudard szerint az intelligencia minden fontos vonatkozása veleszületett és öröklött a családokon belül.
  • -A századforduló után egyre erősseb lett a tömeges bevándorlás. Szűrőállomást állítottak fel, Binet és De Santis tesztekkel próbálták kiszűrni a nemkívánatos bevándorlókat. Lippmann kifogásolta, hogy az i átlagos normájaként ne a felnőtt lakóság átlagos  I szintjét tekintsék, ne iskolás gyerekek eredményein alapuljanak.
  • -A húszas évektől kezdődően nagy nyilvánosságot kapott a kérdés: mi az I ?, vajon az intelligenciát mérik a tesztek?

A legtöbb leíró definíció nem tehet mást, mint utal a mögötte  álló elméletre.

A megközelítés módja az ami az I meghatározását jelenti.

II Az intelligenciát mint a vizsgálódás tárgyát különböző metaforák segítségével lehet megközelíteni.

  • 1.Földrajzi metafora( faktoranalitikus):elméleteinek célkitűzése, az elapvető I képességeknek a meghatározása, Ezek a képességfaktorok.Az elméletek közötti különbséget a faktorok száma illetve az egyes faktorok adják.

-Sperman kétféle faktort különít el : g (generál) faktor közös minden int. telj.ben,általános mentális energia és s (speciál)faktor ráépül az ált.I. és nem ragadják meg az I lényegét.

-Thomson úgy vélte,hogy a g nem egységes mentális energia,hanem különböző intellektuális képességből áll.

-Thurstone szerint többféle I képesség létezik, számszerit 7

-Guilford szintén megkérdőjelezte a g meglétét,és 120 különböző I képességet(faktort) különböztetett meg.

-A kompromisszumot az I hierarchikus modelljeiben testesülnek meg, amelyekben a piramis csúcsán az általános intelligencia áll, a speciális képességek alatta helyezkednek el.

-Cattel:kilenc képességet különböztet meg,amelyek között a legismertebb a kristályos és a fluid I. Az első az elsajátított ismeretek,a második agondolkodás rugalmassága.

-Caroll. Háromrétegű elmélete:az elrendezés csúcsán az általános intelligencia áll,a második réteg a fluid I. az alsó réteg a szűkebb képességeket tartalmazza.

-Guttman radix modellje: a képességeket mérő tesztek egy körben helyezkednek el,a kör közepén találjuk az általános I.

-A földrajzi metaforán nyugvó elméletek megmutatják,milyen különböző képességek mérhetők a tesztekkel,illetve hogy az egyes emberek milyen képességek birtokában vannak.Hogy mit jelent a mentális energia arra nem adnak választ.

  • 2. Számítógépes metafora:ezen megközelítések  szeretnék megérteni,hogyan működik az I. Kétféle megközelítésben vizsgálják:miért különböző és miben hasonlít az emberek intelligenciája?

-A kognitív tréninges irányzat esetében  kognitív folyamatokat gyakoroltatnak a résztvevőkkel,ha javulnak az eredmények akkor az megmagyarázza az egyes emberek különböző eredményeit.

-kognitív komponenseket hangsúlyozó irányzat ,vizsgálja a tesztek komponenseinek fontosságát az összteljesítményre nézve.

-Anderson szerint a készségek elsajátítása több lépésben történik. Az ember először megtanulja valamely feladat elvégzésének szabályait,majd eljárásokat alkot ezek magvalósítására. Ezek végül állandósulnak a gyakorlás által.

  • 3. .Biológiai metafora:az agy biológiájában keresi a választ,igyekszik felmérni,hogyan érhetők tetten a különböző intelligens viselkedésmódok az emberi agyban. Az eredmények segíthetnek megérteni a teszthelyzeten kívül megnyilvánuló i.viselkedést.
  • 4. .Episztemológiai metafora:ilyen típusú elméletek azt vizsgálják,hogyan fejlődik az intelligacia  az egyén gondolkodásának fejlődése révén.

-Piaget elmélete szerint négy szakaszra bontható sz intellektuális kompetencia fejlődése (érzékszervi,műveletek előtti,konkrét műveleti,formális műveleti) mindezeket két módban tehetik meg:az asszimiláció és az akkomodáció.

-ezen elméletek kulcsszerepet játszottak abban,hogy a figyelem az intelligens viselkedés kialakulása felé fordult.

  • 5. .Szociológiai metafora:az I. ra gyakorolt társadalmi hatás áll a vizsgálódás középpontjában.

-Vigotszkij:az emberek pszichológiai eszközöket használnak,hogy mások gondolkodásának fejlődését elősegítsék. Bevezette a legközelebbi fejlődési zóna fogalmát:pszichológiai eszközöket osztunk meg, vagy sajátítunk el.

  • 6. Antropológiai metafora: kultúra szerepét tartják meghatározónak. Különböző kultúrákban, kultúreszpecifikusan közelítik meg az intelligenciát.

-Annak vizsgálata,hogy hogyan érvényesülnek a kulturális különbségek, az igazságos i. mérést teszi lehetővé,és általános igazságok feltárását az intelligencia természetét illetően.

-A 19 század végén azt tartották,hogy az I civilizáció függő. A kevésbé civilizált(nyugati ember szemével nézve)társadalmak egyedei alacsonyabb intelligenciával rendelkeznek. Berry úgy vélte:a kognitív képességek kultúrszpecifikusak, és nincs értelme az I kultúrák közötti összemérésének, az alkalmazkodásban játszott szerepet hangsúlyozza.

-Cole szerint: van értelme a kultúrák közötti összehasonlításnak, amennyiben ugyanazt a kognitív  kompetenciát mérik,még ha a feladatok látszólag eltérőek.

-A tesztekben szereplő feladatsorok tervezésének a fontosságára hívja fel a figyelmet.

  • 7. Rendszermetafora: az I  a sokféle I összességének tekinti.

-Gardner:több független intelligenciát különböztet meg, amelyek együttesen közreműködnek a sikeres I létrehozásában.

-Sternberg:az I lényege az analitikus,kreatív,és gyakorlati képességek kiegyensúlyozása egy adott szociokulturális közegben elért siker érdekében.

Share