Share

Általános pszichológia, 11. tétel, pszichológia távoktatás

Az intelligencia meghatározottsága (öröklődés-környezet)

Kidolgozta Hunfalvy Tímea

Az intelligencia fogalmának meghatározására számos kísérlet történt, ezzel együtt a mai napig sem létezik általános, mindenki által elfogadott definició.

Szamosközi:

Az intelligencia azon mentális képességeket foglalja magába, amelyek szükségesek a környezethez való alkalmazkodáshoz, és a környezet kiválasztásához, kialakításához.

Már az ókori filozófusok érdeklődését felkeltette az intelligencia. Platón viasztömbhöz hasonlította, melynek mérete, szilárdsága, képlékenysége, tisztasága az egyes emberekben más és más.

Az intelligencia hányados (IQ) az egyén teljesítményét mutatja saját korcsoportjához viszonyítva. Az intelligencia tanulmányozása során a kutatók véleménye jelentősen megoszlott a tekintetben, hogy az emberek közötti intellektuális különbségeket a géneknek vagy/és a környezetnek tulajdonítsák. Erre az izgalmas kérdésre több elmélet is született A 70-es évek óta a két szálon futó intelligenciakutatások összekapcsolódtak. Az mára bizonyos, hogy mind az öröklés, mind a környezet befolyásolja az intelligenciahányados alakulását.

Az örökletesség és környezet szerepének értékeléséhez fontos tudni, hogy ezeket soha nem egyénekre vonatkoztatjuk, hanem azt vizsgáljuk, hogy egy adott személy egy adott tulajdonságának kialakulásában a gének és a környezeti tényezők milyen arányban játszottak szerepet.

Örökletesség

  • Adott vonás örökletessége nem rögzített érték, hanem a vonás adott időpontban, adott populáción belüli értéke.
  • Az örökletesség mindig valamely populációra vonatkozik, és arra ad választ, hogy az adott populációban található változatosság mekkora hányada magyarázható a populáció tagjai közötti genetikai különbségekkel. (Ha egy tulajdonság örökletessége 90%, akkor az adott populációban található változatosság 90%ban genetikai különbségekkel magyarázható.)
  • Az örökletesség semmit nem mutat a csoporttagok közötti különbségek forrásáról.
    • Az örökletesség semmit nem árul el arról, hogy a környezeti tényezők változása hogyan befolyásolja a vonások átlagos szintjét.

Örökletesség vizsgálat legegyszerűbben családtagokon végezhető. Azt vizsgálhatjuk, hogy a családtagok jobban hasonlítanak-e, mint az idegenek, kihasználva a természet ikrek adta adottságát is. (Az első ikerkísérletek Galton nevéhez fűződnek.)

Mackintosh az együtt nevelt egypetéjű ikrek között 0,86 korrelációt, a külön nevelt egypetéjű ikrek között 0,75 korrelációt mért. A külön nevelt ikerpár 0,75 korrelációját kizárólag a közös gének okozzák, a 0,86 korrelációt a közös környezet, és a közös gének.

Jensen(1969)

A mért intelligencia faji (fehérek és feketék közti) különbségeinek lehetséges okaként genetikai magyarázatot támogatott.

Herrnstein &Murray (USA)

Az intelligenciahányadosok közti különbségnek genetikai oka van. Ezért javasolták, csökkentsék az állami szociális programokat, hiszen azok főként a szegényeket segítik, akik intelligenciája alacsonyabb.

Goddard

Honosítja az USAban Binet skáláját

Termann

Kifejleszti a Stanford-Binet skálát

Yerkes

Bevándorlási Törvény elfogadásához vezetett.

Környezeti okok

  • Társadalmi helyzet: Az IQ korrelál a társadalmi helyzettel. A magasabb társadalmi helyzetű egyéneknek magasabb intelligenciával rendelkező gyermekeik születnek. Magas státusú szülők örökbe fogadott gyermekeit vizsgálva megállapították, hogy a környezet pozitív hatással van az intelligenciára.
  • Fizikai környezet: A születéskor várható élettartam korrelál a társadalmi helyzettel.
  • Család mérete, születési sorrend: A gyerekek száma negatív korrelációt mutat az IQval, de megállapították, hogy a születési sorrend a meghatározó. A később születő gyermek alacsonyabb IQval születik. (Ezért átlagosan a sokgyerekes családok gyerekeinek IQja alacsonyabb, mint a kevesebb gyerekes családoké.)
  • Szülői viselkedés, családi környezet: Pozitív összefüggést mutattak ki a környezet minősége, a szülői elvárások, és a gyermek intellektuális fejlődése között. A kutatások azt mutatták, hogy a szülői attitűd erősebben hat gyermek IQ fejlődésére, mint a társadalmi státusz.
  • Iskolai oktatás: Az IQ tesztek eredendő célja az volt, hogy kiszűrje a nem iskolaérett gyerekeket. Az oktatásnak, annak minőségének pozitív hatása van az intelligenciára.

Kultúrközi vizsgálatok

Öröklődés és heritabilitás

Binet:

Az ő nevéhez fűződik az első intelligencia teszt kidolgozása.

Montagu

Lippman

Neisser

Flynn

Az évek során az IQ teszteken elért átlagpontszámok világszerte folyamatosan emelkednek.

Share