Az intelligencia meghatározottsága (öröklődés-környezet)

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 11. tétel, pszichológia távoktatás

Az intelligencia meghatározottsága (öröklődés-környezet)

Kidolgozta Berei Kati

Intelligencia meghatározása, IQ fogalma (9 meghatározás) – javitókulcs szerint kell

– „Nature or nurture?” – „öröklés vagy környezet” milyen szerepet tölt be a fejlődésben a biológiai és a környezeti tényező?

– XIX. század – GALTON – a kérdés első megfogalmazója

A. INTELLIGENCIA ÉS ÖRÖKLŐDÉS

– Binet –t kivéve az IQ tesztelés úttörői úgy hitték, hogy genetikusan meghatározott intellektuális képességeket mérnek.

– A. JENSEN cikke– 1969 : Mennyire fejleszthető az IQ és az iskolai intelligencia?

a genetikai meghatározottságot fogadja el, szerinte az IQ nem fejleszthető

– Az intelligencia az agy szerkezeti és biokémiai sajátosságaitól függ – vagyis  az intellektuális képességek részben genetikai tényezők következményei

HERRNSTEIN, MURRAYA HARANG GÖRBÉJE – (1994):

– fő tézise: az IQ örökölt eltérése határozza meg a társadalmi rétegződést : nem a társadalmi egyenlőtlenségek okozzák az IQ eltéréseket, hanem az IQ örökölt eltérései adják a társadalmi rétegződést

– ez újra felszította az IQ vitát, aminek a fő témája: a RASSZ kérdés – a rasszok közötti IQ különbségek (15 pont fehérek és feketék között) következtetések:

– az emberek rangsorolhatók intelligencia alapján

– az intelligencia genetikai alapú, gyakorlatilag megváltoztathatatlan

– elitizmus fogalma – minden társadalomban van gazdasági elit és kognitív elit (felsőfokú végzettség)

Az intelligencia-vita éles fordulatot vett, amikor kiderült, hogy a Jensen munkáiban felhasznált, Burttól származó ikerkutatási vizsgálat eredményei hamisak.

C. Burt – kutatásokat végzett, hogy felbecsülje az egymástól különálló variancia-tényezőket – rokonsági viszonylatokat (ikreket, örökbefogadott gyerekeket, stb) használva fel a kutatásaihoz, – kitalált nem létező munkatársakat, légből kapott adatokat, Ezzel akart beavatkozni a politikai vitákba – az „eleven plus” tesztvizsgák érdekében, amit végül 1965-ben eltöröltek.

AZ ÖRÖKLETESSÉG (heritabilitás)

– A viselkedéskutatók egy vonás vagy képesség csoporton belüli szórását általában az érintett tulajdonság értékelésekor kapott pontszámok varianciájával (változatosságával) mérik. Minél jobban különböznek a csoport tagjai egymástól, annál nagyobb lesz a variancia.

ÖRÖKLETESSÉG:- az örökletesség a varianciának az egyének közötti genetikai különbségekből adódó százaléka

– a populációk szintjén érvényes statisztikai fogalom

– egy technikai szakkifejezés, arra használják, hogy kifejezzék, milyen arányban vesz részt a fenotípus varianciája a genotípusban.

– A fenotípus varianciája jelzi, hogy a populáción belül egy jellegzetesség mérésének mennyi a varianciája. Az intelligencia egyedi különbségei mind a fenotípushoz tartoznak.

VARIANCIA (változatosság)- egy matematikai fogalom annak mérésére, hogy a pontszámok egy adott csoporton belül mennyire különböznek egymástól.

– Minél inkább genetikai okokra vezethető vissza valamely vonáson belül az egyének közötti különbség, az örökletesség értéke annál közelebb kerül a 100 %-hoz.

– A magas örökölhetőség nem azt jelenti, hogy a környezetnek nincs hatása egy adott vonás fejlődésére vagy hogy nincs tanulás. Pl. a szókincs nagysága nagymértékben öröklődő, bár az egyénnek minden egyes szót meg kell tanulnia. A társadalomban ma mindenkit rengeteg szó ér, nagymértékben a genetikai hajlamtól függ ezek megtanulása.

ÖRÖKLETESSÉGGEL KAPCSOLATOS FÉLREÉRTÉSEK:

  1. helytelen felfogás, hogy az öröklés és környezet szemben állnak
  2. Az örökletesség nem egyénekre, hanem mindig valamilyen populációra vonatkozik

– Egy vonás örökletessége az emberek közötti különbségre vonatkozik, nem azt méri, hogy egy személy adott vonása milyen mértékben örökölt pl. a testmagasság örökletessége 90 % azt jelenti hogy az adott népességen belül az egyének közötti magasságkülönbségek a meglevő genetikai különbségeknek betudhatók és nem azt jelenti, hogy a testmagasságunk 90 %-a ered a génjeinkből.

  1. Egy adott vonás örökletessége nem állandó (nem egyetlen, rögzített érték), hanem az érintett vonásnak egy adott időpontban egy adott népességen belüli statisztikai mutatója – csak egy becsült érték.
  2. Az örökletesség nem árulja el az egyének közötti különbségek forrását.
  3. Az örökletesség azt sem mutatja, hogy a környezeti tényezők változása hogyan befolyásolja a vonások átlagos szintjét.

– Az örökletesség ≠ megváltoztathatatlanság: ha egy tulajdonságnak magas az örökletessége azt jelenti, hogy nem hatnak rá az adott populációban már meglevő környezeti különbségek. Ez nem mond semmit az újabb környezeti beavatkozások hatékonyságáról. Ellenpl. a testmagasság növekedése a táplálkozás javulásával

  1. a mindent tudás szembenállása a semmit tudással

– Egy jellegzetesség örökletes lehet attól, hogy nem tudunk mindent a fizikai, biokémiai vagy fiziológiai alapjairól, vagy a pontos mechanizmusról mellyel a környezet hat rá.

  1. A mutáció kizárt volta

– Az örökletesség változhat a külső, környezeti tényezők hatására

pl. fenilketonuria – megfelelő diétával az örökletes gyengeelméjűség visszaszorítható

  1. a szülő és gyermek közötti hasonlóság

– Gyakori eset, ha az egyed nem hasonlót szül. A hasonlóság magas foka az erőteljes beltenyészeten alapuló törzsek jellegzetessége (rokonok házassága)

ÖRÖKLETESSÉG-VIZSGÁLATOK

IKERVIZSGÁLATOK ÉS ADOPTÁCIÓ

Az IQ egy populációban való örökletességét akkor tudjuk megbecsülni, ha különválasztjuk a meglevő változatosság genetikus és környezeti forrásait.

Mivel a genetikailag hasonlók (vagyis családtagok) azonos környezetűek, a két tényező szétválasztása:

a. az ikerpárok vizsgálata (az egypetéjű ikreknek azonos a génkészletűk, a kétpetéjű ikrek génállománya 50%-ban közös)

b. az örökbefogadás (itt azonos környezetben biológiailag nem rokon emberek).

EGY- ÉS KÉTPETÉJŰ IKREK

– Az ikervizsgálat első klasszikus módszerét Galton találta ki.

– Minél hasonlóbbak az egypetéjű és kétpetéjű ikrek vonásai egymáshoz, annál valószínűbb, hogy annak a vonásnak genetikai összetevői vannak.

pl. ikerkutatások – az intelligencia (tesztekkel mért értéke) örökletessége 60 – 80 %.

– Plomin, Kamin, DeFries, Prinker kutatásai számottevők ezen a területen.

– A kétpetéjű ikrek valamivel jobban hasonlítanak egymásra mint a testvérek. Ebben a hasonló környezet a felelős. Ahogy növekednek, egyre kevésbbé hasonlítanak egymásra, mivel idősebb korban csökken a családi környezet hatása és növekedik a saját környezeté kialakul a saját érdeklődési és baráti körük.

– Ez az egypetejű ikrek esetében nem így van, pontosan ez mutatja, hogy ők azért maradnak hasonlóbbak, mert később is sok időt töltenek együtt, érdeklődésük is hasonló.

Külön nevelt egypetéjű ikrek

– az egymástól elválasztva, különböző környezetben nevelt egypetéjű ikrek közötti korrelációk kiszámításával becsülhetjük az örökölhetőséget – ha valóban teljesen külön nőnek fel, nincs más magyarázat az IQ hasonlóságára, csak a genotípus egyformasága.

– Erre vonatkozó adataink ritkák, kivéve Burt adatait, amit nem fogadhatunk el a megbízhatatlanságuk miatt. (kiderült róla, hogy az adatokat átformálta a várt eredményeknek megfelelően).

– Mivel sok szülő hajlamos egyformán kezelni az egypetéjű ikreket – Minnesotai egyetem külön nevelt ikreket tanulmányozott. Eredmények: a külön neveltek legalább annyira hasonlítanak egymásra mint az együtt neveltek.

Következtetés:

– a korábban elválasztott ikrek jobban hasonlítanak IQ-ban mint a később elválasztottak

– nem nulla a korreláció az egyes ikrek otthoni környezete között: az apa foglalkozása és az otthoni anyagi javakban korrelál, ezek hatással voltak az IQ-ra is

– az ikreknek a méhen belüli környezetük is különbözhet

– a vizsgálatok tökéletlensége: – ikreket nem választották el születésük után

–   nagyon kevés olyan iker van, akit szegény vagy írástudatlan szülők neveltek

–   egyik IQ sem esett a fogyatékos tartományba, ezek a vizsgálatok kis léptékűek (50 év alatt 160 ikerpár)

Az egypetéjú ikrek IQ-ja nagyon hasonló, függetlenül attól, hogy együtt nőttek fel vagy sem. Az együtt nevelt egypetéjű ikrek IQ-ja közti korreláció megközelíti a tesztek megbízhatósági értékét és jóval magasabb mint a legtöbb pszichológiai tulajdonság esetében.

ÖRÖKBEFOGADÁSOK (adopciós vizsgálatok)

– Az ikrekhez viszonyítva az örökbefogadással bőséges adathalmazunk van

– Háromfajta vizsgálati módszer:

  1. örökbefogadó és biológiai családok összehasonlítása
  2. örökbefogadó családokban érvényesülő környezeti hatások
  3. az örökbefogadott gyerekek hasonlítanak-e később biológiai szüleikre?

1. Örökbefogadó és biológiai családok összehasonlítása

– a gyerekek is szülők közötti korrelációk a biológiai családokban kétszer akkorák, mint az örökbefogadó családoknál

– itt nem csak a közös géneknek van szerepe, hanem a környezetnek is: mivel az örökbefogadó szülők környezete kevésbé változatos (az ügynökségek nem adnak akárkinek gyereket, ezek az otthonok jóval átlag felettiek), a korrelációs együttható nem ad helyes értéket

– az örökbefogadó családokban az anya-gyerek korrelácó magasabb mint az apa-gyerek korreláció

– a biológiai családok tagjainak az IQ-ja a kor előrehaladtával is hasonló, ez nem így van az örökbefogadó családoknál.

Következtetés: a közös gének szerepe és a közös környezet.

2. Örökbefogadó családokban érvényesülő környezeti hatások

– a szelektív elhelyezés gyakorlata miatt túlbecsült lehet a családi környezet fontossága. az ügynökségek igyekeznek a gyereknek az eredetihez hasonló otthont találni.

– ezek a vizsgálatok nem adnak választ a hasonló IQ és a közös családi környezet kapcsolatáról.

3. az örökbefogadott gyerekek hasonlítanak-e később biológiai szüleikre?

– Ahogy az örökbefogadott gyerekek egyre idősebbek lesznek, úgy korrelál egyre jobban IQ-juk biológiai anyjuk iskolázottságával, az örökbefogadó anyáéval azonban nem. Ezek nem írhatók csak a szelektív elhelyezés számlájára, szerepe van az örökletességnek is.

ÖRÖKLÉSTAN – TESZTTORZíTÁS ÉS EREDMÉNYEI

Az amerikai közvéleményben elterjedt nézet: különböző etnikai csoportok képesség és intelligenciatesztjeinek eredményei közötti különbségeknek genetikai hátterük van, ez a tesztmozgalomban kezdettől fogva jelen levő az örökléstan alapgondolata.

Thorndike, Goddard, Terman, Yerkes az amerikai fajvédő mozgalom zászlóvivői és leghatásosabb propagátorai voltak. Az örökléstan hívei szerint az intelligencia mértéke egy állandó, veleszületett korlátot jelent. Az eképpen címkézett gyerekeket külön kell választani, öröklött képességeik alapján képezni őket. Ezután biológiai adottságaiknak megfelelő pályára kell terelni őket.

H.D.GODDARD és a moronok

– meghonosította a Binet skálát Amerikában

–  értékeit a veleszületett intelligencia tárgyiasítására használta.

(tárgyiasítás – feltételezi, hogy a teszteredmények egy egyszerű rangsorolható dolgot képviselnek az agyban, amit általános intelligenciának hívunk).

– a gyengeelméjűség okát egy génben azonosította

– a mentális fogyatékosságot megpróbálta lineárisan osztályozni: idióták, imbecillisek, moronok növekvő sorrendje. Ezeket egyformán kell kezelni: intézményesíteni (kolonizáció és szabályozni a szaporodásukat, mivel veszélyeztetik a faj egészségét. Ezt a szabályozást kolonizációban látta, a sterilizálást nem tartotta gyakorlatias megoldásnak

Moron vagy enyhén értelmi fogyatékos – minden olyan ember, akinek az intelligenciaszintje 8-12 éves mentális kornak felel meg, függetlenül, hogy ez genetikai, környezeti vagy kulturális hátrányból esetleg a vizsgálatvezető iránt érzett ellenszenvből származik.

L.M. TERMAN és az IQ tömegmarketing

– kifejlesztette a Stanford – Binet skálát és népszerűsítette

– Míg a Binet tesztet csak egy gyerekre lehetett használni addig Terman kiterjesztette az összes gyerekre – így a tesztelés többmilliós üzletággá nőtte           ki magát, a marketingcégek csak olyan teszteket adtak el, aminek köze volt a Terman féle teszthez

– az első tömegteszt a hadsereg ALPHA tesztje volt

-az iskolai tesztekben 30 perc és 5 feladatsor eldönthette a gyerek sorsát, gyakorlatilag elzárta a 100 vagy az alatti IQ-val rendelkezők elől a tekintéllyel és magas fizetéssel járó hivatásokat

– olyan racionális társadalomról álmodott, amely az IQ értékek alapján osztja be állásokba az embereket.

R.M. YERKES és a hadsereg IQ-ja

– arra igyekezett, hogy a pszichológiát nagykorúsítsa, tudománnyá nyilvánítsa

Yerkes Termannal, Goddarddal megalkotta a hadsereg képességvizsgáló tesztjeit:

– rávette az amerikai hadsereget arra, hogy az I. világháborúban kb. 1,75 millió férfivel végeztessék el a tesztet, így a hite szerint objektív adatokkal támasztotta alá az örökléstan híveinek az állításait.

– A tesztek eredményei az amerikai pszichológusok értelmezésében: minden társadalmi réteg a neki megfelelő helyet foglalja el a ranglétrán.

– De a tesztek közvetlenül akkor váltak politikai manipuláció eszközeivé,         amikor a bevándorláspolitika szolgálatába állították őket.

Yerkes őrnagy kiadta 1921-ben a nagy felmérés eredményét. 3 nagy következtetést vontak le belőle:

1. a fehér amerikai felnőtt átlagos mentális életkora 13 év körül van, az enyhe értelmi fogyatékosság felső határa felett egy kicsivel.

2. az európai bevándorlókat már a származási országaik szerint is lehet rangsorolni – az északiak felsőbbrendűek

3. a skála legalján a négerek állnak

– A fehér felnőttekre kapott átlagos 13 mentális kor értelmezése – Bringham- az IQ deficitek a bevándorló tömegek összetételének köszönhetők: századforduló után a britek, skandinávok helyett dél- és keleteurópaiak kértek bebocsátást, vagyis az északi faj aránya csökkent, a „magasabbrendű” északi vér a háttérbe szorult.

1917 – ben az amerikai törvényhozás elfogadta az olvasástesztet (40 szó

1924-es kvóta- törvény

Voltak akik a közhangulattal szemben már akkor is felemelték a hangjukat. Az újságiró W. Lippman 1922-ben cikksorozatban elemezte a katonai teszteredményeket.        Nem tesztellenes – a teszteredmények misztifikálása ellen szólalt fel: logikai képtelenség, hogy a felnőtt lakosság intelligenciájának átlagos normájaként ne a felnőttek átlagos intelligenciáját vegyék. A 14 évesek mentális kora 28 kaliforniai gyerek eredményein alapult, a 16 éveseké pedig 400 felnőtt teszteredményén. Miért kell akkor 1700000 felnőtt eredmény helyett ezeket tekinteni normának? Felvetette, honnan lehet tudni, hogy a tesztek olyat mérnek, amire az életben szükség lesz? Kétségbe vonta a genetikai meghatározottságot, figyelmeztetett a veszélyekre.

Erre Termann indulatosan reagált, majd visszavonták a 13 éves mentális korra vonatkozó megállapítást, de a kota-törvény megjelenésén ez már nem változtatott.

Míg a XX sz. elején a magyar, olasz és zsidó bevándorlók alacsony IQ-ját „gyengeelméjűségnek” nyilvánították, ma genetikailag meghatározottnak tekintik néhányan az afro- és latinamerikaiak fehéreknél gyengébb eredményeit. Neisser – „jelenleg nem áll rendelkezésünkre kielégítő magyarázat a feketék és fehérek közötti IQ-átlag különbségére”.

B.  A KÖRNYEZET ÉS AZ INTELLIGENCIA

– Binet célja az intelligencia teszt megalkotásával ( próbáit gyakorlati megfontolásokból állította össze) a segítő és oktató irányú szűrés, nem a korlátozó célú megbélyegzés. Ha a gyerek nem képes eleve átlagos teljesítményt nyújtani, speciális segítséggel képes lesz javulni. Vagyis megfelelő oktatással a teljesítményt növelni lehet.

Hangsúlyozta ugyanakkor a szociális helyzet és az intelligencia közötti statisztikus összefüggés létezését: a vidéki, szegényebb gyerekek az alacsonyabb szociális helyzetnek és a szegényes kultúrális környezetnek köszönhetően alacsonyabb IQ-t mutatnak.

– NEISSER – a génhatás mellett mindig van egy környezeti befolyás (minimálisan biokémiai és lehet ökológiai: interperszonális vagy kulturális)

Neisser szerint az intelligenciatesztek nem az igazi tehetséget, hanem az iskolai képességeket mérik.

A kulturális hatások közvetett módon hatnak az intelligenciára.

A kultúrközi (culture-cross) vizsgálatok olyan közösségeket tanulmányoznak, amelyekben nincs vagy alig van iskolázottság. Itt az ún. archaikus (prelogikus) gondolkodás uralkodik.

(Ez más szabályokat követ mint az iskolázott felnőtt gondolkodása. Intelligens megoldásokat talál a gyakorlati élet dolgaira, de az egyszerű iskolás feladatban látszólag kudarcot vall. Neisser szerint nem a kérdésre válaszolnak hanem gyakorlathoz igazodva.)

Az utóbbi évtizedekben igen alapos kultúrközi összehasonlító vizsgálatok sorozata megállapította, hogy az iskolázás és kulturális környezet nem csak ismereteket ad (ezzel befolyásolva a mérhető IQ-t) hanem rejtett hatása van a gondolkodásmód változására is.

Ezért probálkoztak először a kultúra mentes (culture-free), a kultúrsemleges (culture fair) és a csökkentett kultúrális hatású (culture reduced) tesztekkel, Ezekkel az a gond, hogy minél jobban sikerül kikapcsolni a kulturát, annál kérdésesebb, hogy mi köze van a tesztnek még az intelligenciához.

A legismertebb kultúrsemleges tesztek a Cattel – féle és a Raven tesztek.

A kultúrsemleges tesztekben elért eredmények: a puerto-rico-iaké és az indiánoké gyengébb mint a brit-amerikai átlagé – ezeket az eredményeket a szakmai közvélemény kétségbe vonja, mert a tesztek megoldásához részletes verbális magyarázat kell.

KÖRNYEZETI  HATÁSOK

(egész populációt vagy csoporton belül):

  1. Szociális változók- a kulturális környezet (hogyan élnek, mivel foglalkoznak, mit tartanak fontosnak)
  2. foglalkozás- Az intelligenciateszt eredménye előrejelzi a foglalkozás szintjét, ugyanakkor a munkahelyek is befolyásolják az intelligencia rugalmasságát.
  3. iskolázottság – az iskolarendszer egy egyetemes szocializációs rendszer

–          célja a modern államokban: az értelmesség érvényes formájának az elsajátítása, az intellektuális teljesítmények jellege, kerete, a gondolkodási és problémamegoldási módszereket egységesíti

–          egyik végterméke az a fajta intelligencia, amit a tesztek mérnek

–          Az iskola szerepét az IQ fejlődésében több kutatási eredmény mutatja:

  • a gyenge színvonalú iskolákban a gyerekek alacsony IQ – sokszor az idősebb gyerekek gyengébbek a fiataloknál
  • azok a gyerekek akik időlegesen nem járnak iskolába, rosszabbul teljesítenek az IQ teszteken, mint a rendszeresen járók (pl. 1960 – Virginia állam – a fekete gyerekek kimaradtak a fekete-fehér integráció miatt bezárt iskolákból)
  • az iskolában töltött idő szorosabb korrelációt mutat az intelligenciával, mint az életkor. Ez igaz a Raven féle tesztekre is, amelyek megoldását nem tanulták.

a meghosszabbodott tanulási idő fejlett országokban már nem jár együtt az intelligencia átlagának a növekedésével.

Az iskolázottság döntő hatással van az intelligenciára:

–  az információ átadással

–  szisztematikus problémamegoldással

–  absztrakt gondolkodás kialakításával

–  kategorizáció elsajátításával

–  figyelem fenntartása még érdektelen dolgokban is

–  alapvető szimbólumok és mechanizmusok használata

NEISSER – mivel a fejlett ipari országokban egy adott életkor után a gyerekek iskolába járnak, az intelligencia és az iskola hatása elválaszthatatlan egymástól.

  1. felzárkóztatás – az IQ megmutatja a gyerek kortársaihoz viszonyított intellektuális helyzetét. A fejlesztő programok képesek rövid távon emelni a tesztpontszámot és a mentális képességeket, de hosszú távon nincs meggyőző eredmény.

Átfogóbb programok – legsikeresebb a Carolina Abecedar Project – kisgyereket ingergazdag környezetben évekig – ez a csoport még az oktatásban elért eredményeivel is megelőzte a kontrollcsoportot

  1. családi környezet – környezeti és genetikai hatás együtt

–              az IQ-t befolyásoló tényezők: szülőkkel való érintkezés mennyisége, minősége, iskoláztatás

–              a gyerekek fejlődése a szülők hozzáállásán, ambícióján és nem a szociális vagy gazdasági helyzeten múlik

A különbségek a családok életvitelében kevés hosszútávú változást okoznak az IQ-ban (csak a kirívóan szegényes, nyomorúságos környezet). A családok közötti különbség, amely kisgyerekkorban nagyon fontos, késő kamaszkorra elveszti jelentőségét.

  1. biológiai változók – egyes biológiai faktorok: születés alatti és előtti körülmények, egészség, táplálkozás – alultápláltság, mérgezések (ólom, alkohol)
  2. a tesztpontszámok folyamatos növekedése – FLYNN EFFEKTUS

– Flynn megállapította, hogy a teljesítmény folyamatosan emelkedik a tesztelés kezdetei óta

–A legtöbb intelligencitesztet időről időre sztenderdizálják azért, hogy lépést tartsanak a populáció IQ növekedésével, a régi feladatok a fiataloknak túl könnyűek, így az átlag magasabb lesz mint a 10-15 évvel ezelőtti hasonló korúak átlaga.

Következtetés:

–    amit az IQ számok mutatnak nem az örökölt (örökölhető) intelligencia

–    a különböző kultúrákban mért IQ-k nem összehasonlíthatók

–    az IQ-beli nyereségek mérési műtermékek, nem jeleznek valódi növekedést

–    nem ismeri fel, hogy a frissítésre a norma változása miatt van szükség.

Az IQ pontok általa kimutatott növekedésnek okai:

–  a tesztmegírásban nyert tapasztalat

–  az egymás utáni generációk közti kultúrális különbség

–     a táplálkozás fejlődése

–     oktatás, gyereknevelés gyakorlatában beállt változás

–      az intelligencia definíciója – a Terman által mért értékek csak egy absztrakt problémamegoldó készség mutatói? A kérdés még nyitott.

  1. 8. egyéni tapasztalatok

Források: Atkinson – Pszichológia, Gould – Az elméricskélt emberke, Horváth – Intelligencia-viszály, Jensen – Mennyiben …

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük