Az intelligencia modern elméletei (Gardner, Sternberg)

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 9. tétel, pszichológia távoktatás

Az intelligencia modern elméletei (Gardner, Sternberg)

Hochbauer Jenő álta kidolgozva

Az 1960 as évekig a faktoranalitikus megközelítés uralta az intelligencia kutatást, de ma már a kognitív pszichológiai megközelítés elfogadottabb. Az intelligenciát úgy közelítik meg, hogy először megnézik hogy milyen mentális folyamatokat (műveleteket) igényelnek bizonyos intellektuális tevékenységek. Többek között azt is kihangsúlyozzák, hogy az értelmi képesség, kontextusfüggő.

Gardner / Többszörös intelligencia elmélete

• Kifogásolja, hogy az intelligenciatesztek különböző képességeket mérve az intelligencia egészéről nyilatkoznak. A tesztek egy aktuális állapotot tükröznek, de nem modellálják az ember természetes viselkedését. Hangsúlyozza, hogy a képességek egyenrangúak.

• Gardner azt vallja, hogy különböző kontextusoknak, különböző típusú intelligenciák felelnek meg, és nem beszélhetünk általános G-faktorról, hanem Intelligenciák-ról.

Kidolgozta a Spektrum projektet:„kevesebb időt kell szánnunk a gyermekek rangsorolására és többet arra, hogy ráébresszük öket a velük született adottságaikra és tehetségeikre, arra, hogy száz meg száz érdemes cél létezik és számtalan készség juttathat el hozzájuk“.

• Szerinte nem egyfajta monolitikus intelligencia hoz sikert az életben, hanem inkább intelligenciák széles skálája. 7 féle értelmet különít el:
  1. Nyelvi (szóbeli) (magában foglalja a: beszédhangok,nyelvtan,szemantika és pragmatika területén való jártasságot)
  2. Zenei (zenei hangok hordozta jelentés megértése, kommunikálása és létrehozása)
  3. Logikai, matematikai (absztrakt gondolkodás képessége)
  4. Téri (téri vizuális információ észlelése, eredeti ingerek felhasználása nélkül)
  5. Testi, kinetikus (mozgásos) (képesség, hogy testünket adott kulturális közegben kérdések megoldására használjuk)
  6. Személyes, intraperszonális (önismerethez vezető I) (érzéseink, motivációink megértése)
  7. Társas, interperszonális (embertársaink megértésének képessége) (mások szándékainak, érzéseinek felismerése)

Sternberg / Triarchic Theory/  az intelligencia 3 képességű összetevőjének elmélete

1. Metakomponens: mentális képesség, melyet egy-egy probléma megközelítésére, megoldására használunk. (ahogyan megtervezzük egy problémamegoldás stratégiáját)
2. Teljesítménykomponens: mentális képességek, melyeket aktuálisan használunk a probléma megoldásában (ahogyan a stratégiát kivitelezzük)
3. Tudásszerző komponens: a megértés és információszerzési képességünkre vonatkozik. (kódolják, összehasonlítják az információkat)

Az intelligencia 3 oldalát mutatta ki: 1. Analitikus, 2. Kreatív, 3. Gyakorlati.

Goleman / Érzelmi Intelligencia (EQ)

Jelenti:

–         önmagunk ösztönzése,

–         indulatok fékezési képessége,

–         a frusztrációkkal szembefeszülő dac,

–         vágyak kielégítésének késleltetése,

–         empátia

Az érzelmi intelligencia fontosabb, mint az IQ. A személy későbbi életútját:(80% EQ, 20 IQ)

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.