Share

Neuropszichológia, 24. tétel, pszichológia távoktatás

Az intenzitás és a minőség kódolása

Minden érzékleti modalitásban egyaránt érzékeljük az inger intenzitását és minőségét, tehát az agyba tartó idegpályálnak és a receptoroknak mind az intenzitást, mind a minőséget kódolniuk kell.

A kérdés, hogy mely inger mely neuronokat aktiválja?

Egysejt-vizsgálat a receptorok és az idegpályák egyes sejtjei aktivitásának rögzítése, mialatt a kísérleti alanynak különböző ingereket mutatunk be

sejt -> elektróda -> erősítő -> oszcillioszkóp -> aktivitás látható

A spontán aktivitás: idegi aktivitás inger hiányában.

Az ingerintenzitás kódolásának legfőbb eszköze az egységnyi idő alatti idegimpulzus mennyisége azaz az idegimpulzusok gyakorisága.

Idői mintázat: az elektromos impulzusok kódolása. Alacsony intenzitásnál az impulzusok időben távoliak egymástól, az egymást követő impulzusok közötti időp változik. Nagy intenzitásnál fordítva.

Az inger minőségének kódolása

Johannes Müller, 1825 – az agy azért tudja megkülönböztetni a különböző érzékleti modalitásokból származó információkat, mert azok más érzékelő idegeken érkeznek.

Specifikus idegenergiák hipotézise: A specificitás nem az egyetlen kódolási elv. Az érzékelőrendszer az idegimpulzusok mintázatát is használhatja az érzéklet minőségének kódolására.

Pl. egy idegrost talán maximális válasszal reagál az édes ízre, de válaszolhat más ízekre is, csak különböző erősséggel.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Az intenzítás és a minőség kódolása

Minden érzékleti modalitásban egyaránt érzékeljük az inger intenzítását és minőségét.

Pl. látás esetén minőségi jellemző a szín, mennyiségi jellemző a fény erőssége. A receptoroknak és az agyba tartó idegpályáknak mind az intenzítás mind a minőséget kódolniuk kell.

A kutatók próbálják meghatározni, hogy mely inger mely neuronokat aktiválja.

Egysejt vizsgálat– neurofiziológiai módszer. Mikroelektródát helyeznek el egy agyi neuron közelében, hogy regisztrálják a sejt elektromos aktivitását.  (Általában állatkísérletek) A kísérleti alanynak valamilyen vizuális ingert adnak, amíg az adott sejt aktiválódik. A kapott jeleket felerősítik és oszcilloszkópon megjelenítik.

A legtöbb idegsejt idegimpulzusok sorozatát bocsátja ki.

A spontán aktivitás: idegsejt  aktivitása inger hiányában.

Az ingerintenzitás kódolásának legfőbb eszköze az egységnyi idő alatti idegimpulzus mennyisége azaz az idegimpulzusok gyakorisága. Általában minél gyakoribb az inger intenzitása annál gyakoribb az idegsejtek kisülése és az észlelt inger erőssége.

Idői mintázat: az elektromos impulzusok kódolása. Alacsony intenzitásnál az impulzusok időben távoliak egymástól, az egymást követő impulzusok közötti idő változik. Nagy intenzitásnál viszont az időimpulzusok közötti idő elég állandó lehet.

Az inger minőségének kódolása

J. Müller  (1825) – Specifikus idegenergiák hipotézise:

– az agy azért tudja megkülönböztetni a különböző érzékleti modalitásokból származó információkat, mert azok más érzékelő idegeken érkeznek.

Későbbi kutatások kimutatták, hogy a különböző receptorokból kiinduló idegpályák az agykéreg más és más területein végződnek.

Az agy az érzékleti modalitások közötti különbségeket az azokban részt vevő idegpályák által kódolja.

De mi különbözteti meg a minőségeket egy egy érzékleti modalitáson belül?

A specificitás nem az egyetlen kódolási elv. Az érzékelőrendszer az idegimpulzusok mintázatát is használhatja az érzéklet minőségének kódolására.

Pl. egy idegrost talán maximális válasszal reagál az édes ízre, de ugyanakkor válaszolhat más ízekre is csak más intenzítással.

www.interkonyv.hu/index.php?page=getpdf&media_id=1288

Attinson: Pszichológia

Share