Bevezetés a fejlődéslélektan elméleteibe: Pszichoanalitikus elmélet

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Fejlődéslélektan, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Henter Gábor

3.tétel

Bevezetés a fejlődéslélektan elméleteibe: Pszichoanalitikus elmélet

1.Bevezető

A pszihodinamikus modell a legnagyobb multra visszatekintő, leghiresebb pszihologiai modell. Kepviselői ugy gondoljak, hogy az emberek viselkedeset- fuggetlenűl attol, hogy normalis vagy rendellenes viselkedésről van-e szó-elsősorban láthatatlan,a melyben meghuzodo pszihes tenyezők hatarozzak meg, melyek altalaban tudattalanok maradnak. Ezeket a belső erőket dinamikusnak tartjak, azaz feltetelezik, hogy kapcsolatban vannak egymassal, es hogy a kozottuk levő interakciok fogjak iranyitani az egyen viselkedeset, gondolkodasat és érzéseit. A koros viselkedesformak vagy tunetek tulajdonkeppen a belső erők kozotti konfliktusok eredmenyei, amint tudattalanul a konfliktusok megoldasara es a belső zűrzavar fajdalmainak a csökkentésére torekszunk. A pszihodinamikus szemlelet determinisztikus, tehat azt vallja, hogy nincsenek veletlenűl letrejovő tunetek vagy viselkedesformak, ugyanis viselkedesunket multbeli tapasztalataink, elsősorban gyermekkori elmenyeink fogjak meghatarozni. A pszihodinamikus modellt a szazadfordulon alkotta meg egy becsi neurologus, Sigmund Freud(1856-1939). Freud, miutan Parizsban 1885-ben jean Charcottol, a hires neurologustol hipnozist tanult, visszatert becsbe, hogy a hipnozissal es a hiszterias, relytelyes, nyilvanvalo, testi elvaltozasok nelkuli betegsegekkel kapcsolatos kutatasokkal vegző orvossal, Josef Breuerrel(1842-1925) dolgozzon. Egyik leghiresebb eseteben Breuer egy „Anna O.”-nak nevezett, labara es jobb kezere bena, megsuketűlt, osszevissza beszelő nőbeteg sulyos hiszterias tuneteit kezelte. Breuer abban a remenyben , hogy a szuggesztiok elősegitik majd a hiszterikus tunetektől valo megszabadulast, hipnozissal probalkozott, a hipnozisban levő beteg azonban egyszer csak elkezdett igen mély átéléssel traumatikus múltbéli élményeiről beszelni. Az elnyomott emlekek napvilagra kerulese szemmel lathatoan megnovelte a kezeles hatekonysagat, Anna O. „beszelgető gyogyitaskent”, breuer pedig „katartikus modszerkent” emlegette( a fogalmat a lelki megtisztulast jelentő gorog katharzisz szobol kolcsonozte.

A kovetkező evtizedek folyaman Freud ezen gondolatokat kiterjesztette es a pszihoanalizis altalanos elmeleteve fejlesztette. Felvetette, hogy a tudattalan konfliktusok nemcsak a terapias megbetegedesek hatterebben talalhatoak meg, hanem minden normalis es abnormalis pszihes mukodes mogott is. Elméletéhez kidolgozott egy olyan, beszelgetesen alapulo terápiás modszert, melynek segitsegevel a betegek bepillantast nyerhetnek tudattalan konfliktusaikba.

Az 1900-as evek elejere Freud a Becsi Pszihoanalitikus Tarsasag mas tagjaival- Carl Gustav Junggal (1875-1961)es Alfred Adlerrel(1870-1937) a nyugati vilag legbefolyasosabb klinikai elmeletalkotoiva vallt. Freud 24 kotetes munkajat a pszihoanalizis elmeleteről es kezelesi modszereiről meg ma is rengetegen olvassak. Freud elmelete első latasra zavarosnak tunhet, mivel fogalmai melyen osszefonodnak egymassal.  Ezt az elkepzelest gyakran nevezik a lelek topografikus modelljenek.

2 A lélek topografikus modellje

Kozismert a leiras, amely szerint a leleknek ket tartomanya van. Az egyik a tudatos elmenyeket tartalmazza, azokat a gondolatokat, erzeseket, viselkedeseket, amelyek az adott pillanatban tudataban vagyunk. A masik lelekreszben olyan emlekek vannak, amelyek aktualisan kivűl esnek a tudatossagon, de konnyen a tudatba hivhatok. Sajat kora elmeletalkotoinak munkaibol meritve freud egy harmadik teruletet csatolt az eloző kettohőz.ez a harom lelki tartomany alkotja azt a leki konfiguraciot, amelyet Freud lelki topografianak nevezett el. Freud a tudatos fogalmat nagyjabol a hetkoznapi ertelemben hasznalja, vagyis azt a leki teruletet erti alatta, amelyről pillanatnyilag tudomasunk van.az emberek altalaban kepesek szavakba onteni elmenyeiket es ezekről logikus modon gondolkodni. A normal emlekezetet tartalmazo terulet a tudatelőttes nevet kapta.

A tudatelottes ellemei aktualisan kivul esnek a tudatossagon, de konnyen a tudatba hozhatok. Pl. ha felidezzuk a telefonszamunkat vagy a legutobb latott film cimet, akkor ezeket a tudatelőttesből emeljuk a tudatba. A tudattalan kifejezest Freud a mindennapi szohasznalattol meglehetősen elterő modon hasznalta ezt a szot fenntartotta arra a leki teruletre, amely kozvetlenul nem hozzaferhető a tudatossag szamara. Freud a tudattalant a szorongassal, a konfliktusokkal vagy fajdalommal asszocialodott vagyak, erzesek es gondolatok gyujtőterenek tekintette. Ha ezek egyszer a tudattalanba kerűlnek, tobbe nem tunnek el onnan. Folyamatos hatast gyakorolnak a kesőbbi viselkedesre es tudatos elmenyre. Freud gyakran hasonlitotta az emberi leket a jeghegyhez.

A jeghegy csucsa felel meg a tudatosnak, joval nagyobb viz alatti resze pedig annak, ami tudaton kivul esik. A viz alatti terulet egy resze, amely meg latszik a vizen keresztul, a tudatelőttes.

A jeghegy legnagyobb, lathatatlan resze a tudattalan. Bar a tudatnak es a tudatelőttesnek van hatasa az emberek viselkedesere, ezeket Freud kevesse tartotta fontosnak, mint a tudattalant. Freud ugy gondolta, hogy a szemelyiseg igazan fontos mukodesei a tudattalanban zajlanak.

A tudatossag e harom szintje alkotja a lelek topografikus modelljet. A tudatos es a tudatelőttes kozott a lelki tartalmak konnnyen mozognak oda-vissza. Mindket reszből lecsuszhetnak tartalmak a tudattalanba. Ami azonban tudattalanna valt, akaratlagosan nem tudatosithato, mert bizonyos pszihes erők gondoskodnak arrol, hogy rejtve maradjanak. E harom terulet alkotja azt a szinpadot, ahol a szemelyiseg dinamikus folyamatai jatszodnak.

2.1 A személyiség összetevői: Strukturális modell

Freud kidolgozta a szemelyiseg strukturalis modelljet is, amely kiegesziti a lelek emlitett topografikus modelljet. Freud ugy velte, hogy a szemelyiseg harom osszetevőből all, amelyek kolcsonhatasa eredmenyezi a komplex emberi viselkedest. Ezek az osszetevők nem a test fizikai jelensegei, hanem a szemelyiseg mukodesenek harom vetuletet jelolik az oszzetevőket osztonennek, ennek es felettes ennek nevezzuk.

3 Az Id vagyis az Ösztönén

Az id a szemelyiseg erdendő rendszere, ontőforma, matrix, amelyen belűl az ego es a szuperego differencialodik. Az id mindazokbol a lelki dolgokbol all, amelyek orokletesek, s melyek mar szuleteskor is megvannak bennunk, az osztonoket is ideertve. Az id a lelki energia gyujtőmedenceje, s a masik ket rendszer mukodesehez szukseges erőt is szolgaltatja. Szorosan kotődik azokhoz a testi folyamatokhoz, amelyből energiajat nyeri. Freud az idet”valodi leki valosag”-nak nevezi, mert a szubjektiv elmeny belvilagat tukrozi, es mit sem tud az objektiv valosagrol. Az id nem kepes elviselni az olyan energianovekedeseket, melyeket mint kenyelmetlen feszultsegallapotokat vesz tudomasul.

Kovetkezeskeppen, ha a szervezet feszultsegszintje akar a kulső inger, akar a belső izgalmak hatasara megnovekszik, az id ugy kezd mukodni,. Hogy a feszultseget levezesse es a szervezettet vissszaallitsa az allando es elviselhetően alacsony feszultseg szintjere. A feszultsegcsokkentesnek az elvet, amely szerint az id mukodik, oromelvnek(Lustprinzip) nevezzuk.

Az id ketfele eljarassal erheti el a celjat, a kin elkeruleset es az oromszerzest. Az egyik a reflextevekenyseg, a masik a primer eljaras vagy elsődleges megmunkalas(primary process). A reflextevekenysegek velunkszulettett, automatikus reakciok, mint pl. a tusszentes vagy a hunyorgatas, altalaban kozvetlen feszultsegcsokkentő hatasuak. A szervezet szamos ilyen reflexszel rendelkezik az izgalmak viszonylag egyszerűbb formaira. Az elsődleges megmunkalas valamivel bonyolultabb reakcioival jar.Ugy probalja megoldani a feszultseget, hogy megteremti annak a dolognak a kepmasat, amelynek a hianya a feszultseg oka. A primer eljaras peldaul az ehes ember leki szemei ele etelt varazsol. Ezt a hallucinativ elmenyt, amely a kivant dolgot emlekezeti kepmas formajaban. Megjeleniti, vagyteljesitesnek (Erfullung) nevezzuk. Normalis embereknel a primer eljaras legjobb peldaja az ejszakai alom, amely freud szerint mindig tartalmazza a vagyteljesitest vagy annak kiserletet. A pszihotikus betegek hallucinacioi es latomasai szinten a primer eljaras peldai. Az autisztikus, legvarepitő vagy kivansagot hordozo gondolkodast erősen szinezi a primer folyamat mukodese. Ezek a vagyteljesitő lelki kepmasok jelentik az egyetlen valosagot amit az id ismer. Nyilvanvalo, hogy a primer eljaras egymagaban nem kepes levezetni a feszultseget. Az ehes ember nem lakhatik jol az etel kepzeletbeli kepmasaval. Kovetkezeskeppen uj, szekunder

lelektani eljaras alakul ki s amikor ez megtortenik, a szemelyiseg masodik rendszerenek szerkezete kezd format olteni, melynek a neve Ego.

4 Az ego vagyis az Én

Az ego azaltal jon letre, hogy a szervezet igenyei megfelelő kapcsolatot kivannak letesiteni a valosag objektiv vilagaval. Az ehes ember kenytelen megkeresni, megtalalni es megenni az etelt, s csak azutan oldodhat fel az ehsegszulte feszultsege. Ez azt jelenti, hogy meg kell tanulnia kulombseget tenni az etel kepzete es a valoban letező etel tenyleges eszlelese kozott. Ha ez a dontő kulombsegtetel megvalosult, a kovetkező szukseges lepes az emlekezeti kepmas eszlelesse alakitasa,az etelnek a kornyezetbe valo belehelyezese utjan. Mas szavakkal, az egyen az etel emlekezeti kepmasat egybeolvasztja az etelnek sajat erzekei altal felvetett latvanyaval, illataval.

Az id es az ego kozotti alapvető kulombseg abban all,hogy az előbbi csupan a lelek szubjektiv valosagat ismeri, az utobbi viszont kulombseget tesz a leki dolgok es a kulvilag dolgai kozott.

Azt mondjuk, hogy az ego a realitaselvnek engedelmeskedik es a szekunder eljarassal dolgozik.

A realitaselv celja az, hogy megakadalyozza a feszultseg feloldasat mindaddig amig fel nem bukkan egy olyan dolog, amely alkalmas az illető szukseglet kielegitesere. A realitaselv csak ideiglenesen fuggeszti fel az oromelvet, hiszen az oromelv vegul is jogaiba lep, mihelyt ratalala kivant dologra es ezaltal a feszultseg feloldodott. A realitaselv vegul is arra kerdez, hogy egy bizonyos elv valodi-e vagy hamis, vagyis hogy vane kulső, dologi lete avagy nincs, az oromelvre csak az tartozik, vajon az illető elmeny kinos-e vagy kellemes. A szekunder eljaras realisztikus gondolokodas.

Az ego a szekunder eljarassal tervet dolgoz ki a szukseglet kielegitesere, majd ki is probalja ezt a tervet, rendszerint valamilyen fajta cselekves utjan, hogy lassa: hatekony-e a terv, vagy sem.az ehes ember kigondolja hol talalhat elelmet, majd hozzalat, hogy felkeresse ezt a helyet.

Ez a realitasproba. Hogy szerepet hatekonyan betolthesse, az ego ellenorzi az osszes gondolati es intellektualis funkciot? Ezekkel a magasabb lelki folyamatokkal a szekunder eljaras rendelkezik.

Elmondhatjuk, hogy az ego szemelyisegvegrehajto kozege, mivel ellenorzi a cselekveshez vezető utakat, szelektalja a ra hatassal biro kornyezeti salyatossagokat, es eldonti melyik osztont mi modon kell kielegiteni. Mikozben ezeket a rendkivul fontos adminisztrativ teendőket elvegzi, az egonak lehetőleg koordinalni is kell az id, a szuperego es a kulvilag gyakran egymasnak ellentmondo igenyeit.Ez nem konnyű feladat, s akarhanyszor nagy terhelest is ro az egora. Nem szabad azonban elfelejtenunk, hogy az ego az id szerves resze-azert jott letre, hogy elősegitse, ne pedig hatraltassa az id celjait-s minden ereje az idből szarmazik. Nem letezhetik az idtől elkulonitve es sohasem valik teljesen fuggetlenne. Elsődleges szerepe, hogy kozvetitsen a szervezet igenyei es a kornyező vilag kozott? Magasabb rendeltetese pedig az, hogy fenntartsa az egyen eletet es gondoskodjon a faj fennmaradasanak a lehetősegeről.

5 A szuperego vagyis a Felettes Én

A szemelyiseg a harmadik kifejlesztendő rendszere a szuperego. A tarsadalom hagyomanyos ertekrendjenek es eszmevilaganak belső kozvetitője, kepviselője,ugy, amint azt a szulők gyerekeinek atadjak, s amint a jutalmazas es a buntetes segitsegevel, annak megfelelően alakul ki. Hogy kierdemelje a jutalmat es elkerulje a buntetest, a gyermek megtanulja, hogyan fejlessze viselkedeset a szulők altal kivant iranyba.amit helytelenitenek, amiert megbuntetik, mindaz lekiismerete reszeve valik, amely a szuperego ket alrendjenek egyike.amiert megdicserik, amiert megjutalmazzak, enidealjat gazdagitja, amely a szuperego masik alrendje. Azt a folyamatot, amelyel ez a fogadas letrejon, introjekcionak nevezzuk. A lekiismeret azzal bunteti az egyent, hogy bűntudatot ereztet vele, az enideal azzal jutalmazza, hogy buszkeseggel tolti el. A szuperego kialakulasaval a szulői kontroll helyebe inkabb az onkontroll lep.

A szuperego fő funkcioi:

1. Meggatolni az id impulzusait, kulonosen a szexualis es agressziv

impulzusokat, mivel a tarsadalom leginkabb ezeket iteli el,

2. rabirni az egot, hogy realis celjait eszmei celoknak rendelje ala,

3. Tokeletessegre torekedni.

Vagyis a szuperego kesz arra, hogy egyarant szembeforduljon az iddel es az egoval es a vilagot a salyat kepere es hasonlosagara formalja, jollehet hasonlo az idhez, amennyiben irracionalis es hasonlo az egohoz is, amennyiben urra probal lenni az osztonokon. Csakhogy ellentetben az egoval, a szuperego nem elegszik meg azzal, hogy elodazza az osztonok kieleguleset, hanem tartosan gatolni igyekszik azt. A szemelyiseg harom rendszereről adott rovid ismertetes vegen ra kell mutatnunk arra, hogy az id, az ego es a szuperego nem tekinthetők a szemelyiseg valamifele mukodtető erőinek. Ezek csupan azoknak a kulomboző pszihologiai folyamatoknak a nevei, amelyek elterő rendszerelveknek engedelmeskednek. Normalis korulmenyek kozott ezek a kulomboző elvek nem keverednek ossze egymassal es nem is keresztezik egymas celjait.

Ellenkezőleg, csapat gyanant mukodnek egyutt, az ego adminisztrativ iranyitasa melett. A szemelyiseg normalis korulmenyek kozott egyseges egeszkent funkcional, nem pedig harom kulonallo egysegkent. Altalanosan szolva, az id a szemelyiseg biologiai, az ego pszihologiai, a szuperego pedig tarsadalmi komponenskent foghato fel.

5.1 Az erők egyensúlya

Ha a felettes en egyszer kialakult az ennek nehez dolga van. Az ennek egyuttesen kell kezelnie az osztoni szuksegleteit es a szuperego moralis utasitasait valamint a valosag korlatozo erőit. Ahhoz, hogy az en minden kovetelmenynek megfelejen az osszes feszultseget azonnal csokkentenie kell meghozza tarsadalmilag elfogadhato modon. Ami persze nagyon valoszinutlen. Sokkal valoszinubb hogy ezek az erők ujra es ujra osszeutkozesbe kerulnek egymassal. A pszihoanalitikus elmelet szerint ezek a konfliktusok mindannnyiunk eletenek szerves reszeit kepezik. Az enerő kifejezes az egonak arra a kepessegere utal , hogy mennyire hatekonyan tud mukodni az osszeutkoző erők kovetelmenyei kozt. A kis enerővel rendelkező egyen felorlődik a versengő erők kozt. A nagyobb enerővel rendelkezők, jobban kezelik a kenyszeritő erőket. Megvan az a lehetőseg is, hogy az ego tulsagosan is erőss. Az kinek tulsagosan erőss az enje, szelsősegesen racionalis es hatekony lehet de valoszinuleg ugyanannyira unalmas, hideg es tavolsagtarto is. Freud fontosnak tartotta a harom ossszetevő egyensulyat es azt valotta, hogy az egeszseges szemelyisegbe e harom osszetevő hatasa kiegyensulyozott.

5.2 Motiváció: a személyiség hajtóerői

Freud szamos elkepzelest kolcsonzott a korabbi fizika es biologia tudomanyatol ami a motivaciorol valo gondolkodast illeti. Elmelete szerint az emberek, komplex energiarendszereknek tekinthetők, melyekben a pszihologiai folyamatok, biologiai folyamatokon, keresztul jutnak energiahoz. Ezeket a biologiai folyamatokat osztoncselekvesnek vagy drivenak nevezzuk es az osztonenen fejeződnek ki. A biologiai hajtoerőknek, ket egymassal osszefuggő elleme van, a biologiai szuksegallapot es annak veleszuletett pszihes reprezentacioja: a vagy. A biologiai hajtoerőknek meg egy tulajdonsaga emlitesre melto, mely szerint a drive allapotok mindaddig fennallnak, mig olyan cselekves nem kovetkezik be, ami csokkenti a feszultseget. Ha az osztontorekves nem juthat kifejezesre, nyomasa ugy fokozodik mint a gőznyomas a kazanban. A motivumoknak ezt a szemleletet hidraulikus modellnek nevezzuk, ez szerint a drive kifejezesre jutasanak akadalyozasa tovabb noveli a kielegules fele hato nyomast, ennek az elkepzelesnek messzemenő kovetkezmenyei vannak.

5.3 Katexis és energiahasznositás

Amikor energiat fektetunk egy cselekvesbe vagy egy kepzetbe, megszallas vagyis katexis tortenik. Minel fontosabb egy targy vagy cselekves annal tobb energiat fektetunk bele.

Az en arra hasznalja fel energiait, hogy az intellektualis funkciokat magasabb szintre emelje, illetve onmagat megszallja valamint arra is, hogy az osztonen irracionalis es erkolcstelen megnyilvanulasait megakadalyozza vagy semlegesitse ugyanis az osztonen nem tesz kulomseget a kepzelet a valosag kozt, szamara a kepzelet katexise epoly megfelelő mint a targy megszallasa. Ezt a folyamatot ellenmegszallasnak, antikatexisnek nevezzuk, mert a megszallas kifejeződeset akadalyozza meg. A felettes en szintes az osztonenből nyeri energiait az identifikacio folyamatan keresztul, mely ertelmeben a megszallt szulői idealok, a gyermek enidealjanak, a megszallt tiltasok pedig lelkiismeretenek reszeve vallnak.

6 A hajtóerők két osztálya: életösztön és halálösztön

Freud munkassaga soran vegul arra jutott hogy az osszes alaposzton visszavezethető ket osztalyra. Az elet es szexualis osztonokre vagyis eroszra es a halalosztonre vagyis thanathoszra. Az erosz azon driveok osszessege amelyek a tulelessel, a szaporodassal es a gyonyorrel kapcsolatosak, az altaluk osszehozott psziches energia osszessege a libido. Velemenye szerint nem egy hanem tobb szexualis oszton letezik es mindeggyik kapcsolodik a test bizonyos reszehez melyeket erogen zonaknak nevezett. Az osztonok masodik osztalya a halaloszton. Freud ugy gondolta, hogy az elet egy bizonyos szempontbol a ahalalhoz vezető ut es az emberek vagynak arra, hogy visszaterjenek abba az elettelen allapotba ahonnan jottek. Ily modon az agressziv viselkedes az ondestrukcio vagyanak kifele fordulasa.

Katarzis

Amennyiben a drive mogott meghuzodo feszultseg nem vezetődik le, akkor a hajtoerő nyomasa megmarad es nő, ez odaig fokozodhat, hogy egy ponton tul nem tarthato feken. Ezen a ponton az ellenorzes megszunik es az eddig kordaban tartott impulzus elszabadul. A katarzis kifejezes az emocionalis feszultseg felszabadulasa es annak elmenyszintű megjeleneset jeloli melynek ket kovetkezmenye valoszinű. Előszor is a feszultsegnek csokkennie kell az agresszio kielese kovetkezteben, hiszen az agressziv drive nincs mar elnyomva. Masodszor a szemely kisebb valoszinuseggel lessz ujtra agressziv a kozeli jovőben, mivel az agressziv energia felhasznalodik.

7 A pszihoszexuális fejlődés

Freud ugy tekintette a szemelyiseg fejlődest mint ami tobb eletkorunk szakaszon halad előre. Minden szakasz egy-egy testajrol kapta a nevet melyen keresztul a libido az adott időszakban levezetődik. Ezert ezeket pszihoszexualis szakaszoknak nevezte, allaspontja szerint a gyermek az első harom szakasz mindeggyikeben valamilyen konfliktussal szembesul. Ha ez nem oldodik meg kielegitően akkor nagy mennyisegű libidot kell folyamatosan az adott szakaszba befektetni. Ezt a folyamatot nevezte fixacionak. Ennek kovetkezteben, a tovabbi szakaszok kezelesere kevesebb energia marad. szakaszok konfliktusainak kezelesere kevesebb energia marad. Ennek eredmenye, peddig az hogy a sikeres konfliktusmegoldas kevesse valoszinű a kesőbbi szakaszokban.Ilyen ertelemben mindegyik szakasz az előzőekre epul.

A fixacio arrol ismerhető fel hogy az egyent elsősorban az adott szakaszra vonatkozo attitűdok es erdeklődesi kor jellemzi. Peldaul az oralis szakaszban fixalodott egyen oralisan viszonyul a vilaghoz,masoknal jobbban erdekli az eves, ivas. A fixacionak altalaban ket oka lehetseges.

Ha valakinek az igenyei tulsagosan is jol kielegultek egy bizonyos szakaszban, akkor nem szivesen lep tovabb.Masvalakinek azonban olyan fruszraltak lehetnek a szuksegletei, hogy nem kepes tovabb lepni, ameddig azok kielegulest nem nye’rtek.Mindket esetben a szemelyiseg legalabis reszben az adott szakaszban ragad,mivel ez a megszalas lefoglalja libidoja egy reszet.Minel erosebb a fixacio, annnal nagyobb mennnyisegu a lekotott libido. A pszichoszexualis fejlődes egy integralatlan szakaszal kezdődik es egy integralt szakasz,illletve aillapot fele tart.Az első az autoerotikus az utobbi peddig a valódi tárgyszeretet.Az autoerotikus szakaszban az egyes reszosztonok egyenranguak es egymastol fugggetlenul a sajat kielegulesukre torekszenek.A valodi targyszeretett egy szemelyre vagy atteteleződesei valamely dologra iranyul, de mindenkeppen az enen kivulre helyeződik.A kettő koztti atmenetet Freud narcisztikus szakasznak nevezte el.Errre a szakaszra jelllemzo ugyan az integraltsag, de a libido nem egy masik targyra hanem az enre iranyul.Freu- tehat megkulonbozteti az enlibidot es a targyi libidot, ugyanakkkor feltetelezi hogy atalakulhatnak egymasba. Egymashoz valo viszonyukataz amőba allabainak peldajaval szemleltetti, ahol az alllabak a targyra iranyulo libidonak felelnek meg : ” normalis korulmenyek kozttt az enlibido akadaly nelkul atalakithato targyi libidova, s ez ismet felvehető az enbe.(Bevezetes a pszichoanalizisbe )

Az első integralatlan szakasz az oralis szakasz.Ez a szakasz a szuletestől

korulbelul tizennyolc honapos korig tart.Ezalatt a csecsemő kulvillagal valo kapcsolata tulnyomoan a szajon es az ajkakon keresztul valosul meges a libidinalis kielegules is erre a teruletre osszpontosul.A szaj kelllemes elmeny es feszultsegcsokkkentes forrasa.A szakasz alapvető konfliktusa az elvalasztas.Ahogy kozeledik a szakasz vege a gyerek egyre inkabbb arrra kenyszerul hogy. csokkkentse fugggoseget.

Az oralis periodus ket alszakaszra bonthato:

1.      Az első fazis hat honapig tart. ebbben a fazisban a csecsemő vedtelen es fuggo teljes mertekben.Ezt a fazist bekebelező oralis fazisnak nevezzuk mivel a csecsemő minden tevekenysege abbban merul ki hogy magaqhoz vesz dolgokat.Ittt dol el tobb szemelyisegvonas kialakulasa fixacio reven.Olyan szemelyisegtulajdonsagokrol van szo,mint az altalanos ertelembe vett optimizmus kontra pesszimizmus, bizalom kontra bizalmatlansag, illetve fuggőseg.

2.      Az orál szadikus fazis a fogazaskor kezdődik, az elvezet most mar a ragasbol, harapasbol sxzarmazik. Ez a szakasz hatarozza meg hogy kesobb ki lesz verbalisan aggresziv.

Az oralis karakter oralisan viszonyul a vilaghoz. Masoknal jobban erdekli az evés, ivás.Stresszhelyzetekben nagyobb gyakorisagai vezeti le olyan aktivitasoka] feszultsegeit, amelyek a szájjal kapcsolatosak, például dohányzásai, ivvasal vagy köröm rágással. Dühét inkább verbális, mint fizikai agresszioval fejezi ki , elfogadja masok tamogatasat es ugy cselekszik,hogy konyitse a masokkal folytatott interakcioit, s ne idegenedjen el masoktol. A masodik szakasz az analis szakasz,mely tizennyolc honaptol haromeves korig tart.Ebbben az időszakban az anusz vagyis a vegbelnyilas a kozponti erogen zona es a szexualis elvezet abbol az ingerből szarmazik amit a gyermek akkor erez amikor szekletet urit.

E szakasz fo konfliktusa a szobatisztasagra nevelés: sok gyermek szamara a szobatisztasagra valo szoktatas az első olyan tortenes amikor kullso korlatok gatat vetnek a belső vagyak kielegulesenek.A gyermek meg kell tanulja ebbben a szakaszban hogy mindennek meg van a helye es ideje. A szobatisztasagi treninghez valo szuloi hozzaallastol fugggnek azok a szemelyisegjegyek, amelyek az erre a korszakra valo fixaciobol szarmaznak.Ketfajta megkozelites letezik.

Az első mod mikor a szulok arra kesztetik gyermekuket hogy a kivant időben ews helyen konyitsen magan ezt siker eseten jutalmazzak.igy a gyermek meg győződik, hogy jo ha a megfelelő helyen es időben konyit magan.Freud szerint ez alapoza meg a felnőttkori kreativitast es produktivitast.

A masodik megkozelitesben a szobatisztasagra szoktatas szigorubb.A jo eredmeny dicserete helyet a kudarc eseten jaro buntetest, nevetsegese teteit es megszegyenitest hangsulyozza.Ez a gyakorlat ket szemelyisegvonas-mintahoz vezethet a gyermek hozaallasatol fuggően. Ha a gyermek az ellenallas aktiv formajat valasztja es szandekosan akkor urit amikor szulei azt kevesbe szeretnek, kialakulnak az analis kiürítő szemelyiseg vonasok.Ezek rendetlensegre, kegyetlensegre, destruktivitasra,, nyilt elllensegessegre hajlamositanak. Ha a gyermek vizeletenek es szekletenek visszatartasaval probalkozik, akkor anális visszatarto szemelyisegvonasok alakulnak ki.Az analis visszatarto szemelyiseg merev, a vilaggal kenyszeresen lep kapcsolatba.Azokat a szemelyisegjegyeket amelyek ezt a mintazatot alkotjak analis triasznak nevezte el Freud.Ezek a fosvenyseg, a konoksag, es a rend vagy tisztasagszeretet. A fallikus szakasz a pszichoszexualis fejlődeselmelet harmadik szakasza.Ez a szakasz a harmadik ev folyaman kezdődik es az otodik eletevig tart.Ebbben az időszakban a libidinalis izgalom a nemi szervekre tolodik.Szinten ebben a korban kezd el maszturbalni a legtobbb gyermek mivel felfedezik, azt az erzeki elvezetet amit a genitalliak ingerlese okoz.A felleledo szexualis vagyak eleinte termeszetuknel fogva autoerotikusak.Ezert a szexualis elvezet kizarolag oningerlesbol fakad es azaltal is elegul ki.A libido azonban fokozatosan tolodni kezd az elllenkezo nem fele. igy a kisfiuk erdeklődni kezdenek anyjuk, a kislanyok peddig apjuk irant.Ezzel egy időben a gyermekkek ellensegese valnak az azonos nemű szulővel szemben, mivel ugy gondoljak, hogy versenyezniuk kell vele a masik szulo szeretetéért.

A fiuknak azt a vagyat hogy anyjukat birtokoljak es apjuk helyebe lepjenek, Odipusz komplexusnak nevezzuk.A lanyok hasonlo erzeseit Elektra komlexusnak nevezzuk, bar ezeket a kompleszusokat sok szempontbol hasonlo erők műkodtetik, megis maskent jelentkeznek a fiuk es a lanyok eseteben. Mindkett nemű gyermek ugy lep ebbe a szakaszba hogy imadja anyjat, de a lanyok szeretete ekkor az apjuk fele iranyul.Ezzel az elmozdulasai a lanyok es fiuk fejlődese elvalik egymastol. A fiuk fo valtasa az hogy az anyjuk irant erzet eredendő szeretetuk erős szexualis vaggya alakul es apjuk irant ellenseges es gyűlolkodő erzeseket kezdenek retteget loval azonositotta,es atttol fogva szabadon,felelemmentesen viselkedet sot egyszer kicsit csintalankodott is az apával.”(Freud 1909)

A lányok esetében a konfliktus bonyolultabb. A lányok mikor felfedezik hogy nincs peniszuk,megvonjak az anyjuk iránt érzet szeretetüket mivel őt vádolják kasztrált allapotukert, es anyjuk iranti szereteuket felcserelik az apjuk fele iranyulo szerelemmel. A lanyok azt kivanjak,hogy apjuk szexualis egyesules soran osssza meg veluk peniszet vagy ajandekozza meg oket a penisz szimbolikus megfelelelojevel,egy csecsemovel.Freud peniszirigyseg nevel illete ezt a jellenseget.A konfliktus itt is identifikacioval oldodik meg. Freud szerint a lany pszichikuma sosem valik olyan mertekben fuggetlene erzelmi gyokeretől mint a ferfie,mivel eseteben az elsodlegeses masadlagos azonosulas targy ugyanaz :az any a. Az identitas alakulasanak ez a mintazata amelyben a nok az anyjukkal azonosulnak,a nőket a ferfiak „alulfej let „valtozataikent hozza letre,mivel az anyaval valo fuggetlenedesi kiserlet rovidre zarult.Freud vegso kovetkeztetese az hogy a nok kavesbe valialjak az elet nagy kihivasait,es donteseiket gyakrabban befolyasoljak az erzelmeik. Freud előszor az Elektra komplexusai a no betegeinek kezelese kozben talalkozott. Freud a kezdetben ugy velte hogy noi betegek tuneteinek oka a gyakori kisgyerekkori csabitas.Azonban fokozatosan gyanusa valik szamara a sok gonosz,csabito apa,s a megrontas traumajavai torteno magyarazat. Eszreveszi, hogy talan a bibliai Putifarne vagy az antik Phaedra helyzeteről van itt sz:aki az orvos ellőtt, meg oly őszintenek tuno beszamolojaban is csabitasal vadol masokat, lehet hogy o maga a kudarcot valott csabito.

A fallikus szakaszban kialakult fixaciok olyan szemelyiseget

eredmenyeznek,amely, tovabra is Odipali konfliktusai kuzd.A ferfiaknal fixacio eseten kialakulo szemelyisegjegyek:macho,agressziv szexualitas, tulzott kariertorekves,vagy szakmai es szexualis impotencia ;mig a noknel kacer csabito viselkedes mely nem vezet szexualis kapcsolathoz. A hatodik eletevtől a kamaszkorig tarto szakaszt latencia szakasznak nevezzuk. E szakasz viszonylag nyugalmas periodus amelyben a szexualis es agressziv kesztetesek kevesbe aktivak.Az ilyen vagyak csokeneset egyreszt a testi valtozasok masresz gyermek szemelyisegen belul a fellete en megjelenese okoza.A gyermekek figyelmuket mas celok fele forditjak .melyek gyakran intellektualis es szocialis termeszetuek.A latencia szakaszban a gyermek tapasztalatai bővulnek, es nem nagyon alakulnak ki uj tulajdonsagai.

A pubertaskor bekoszontevel, a latencia kor vege fele a libidalis es agressziv vagyak ujra felerosodnek.valamint az elozo korszak konfliktusai feliangolhatnak.Ez az időszak kemenyen probara teszi az en megkuzdesi kepeseget.A serdulő mar felnő tt szexualis vagyakat el at, mikozben a szexualis energia nemi aktusban torteno levezetese szocialisan meg nem elfogadott.Kovetkezeskepp a kielegules mas lehetősegeit keresik.igy peldaul a maszturbalas.

A genitallis szakasz a pszichoszexualis fejlődeselmelet utolso szakasza.Kesoi kamaszkorban valamint felnőttkorba lep az ember e szakaszba.Ha a korabbi szakaszokban megfelelő megoldast talalt.akkor a szemelv ugy lep be e szakaszba hogy libidoja a nemi szervek, a genitalliak kore szerveződik, es a tovabbi eletben ez igy is marad.

A genitalis szakasz kielegulese azonban minősegeben elter a kombi szakaszokra jellemző kielegulestől.A korabbi kotődesek narcisztikusak voltak mig a genitalis szakaszban kialakul a vagy hogy a szexualis gyonyort megosza valaki massal. A genitalis szakasz probaja annak a kepesegnek kialakulasa hogy massokal szeretetteljes es gondoskodo modon tudjunk eggyut lenni.hogy fontos legyen szamunkra a masik szemelve is. A genitalis szakaszban kepesek vagyunk jobban kontrolalni mind az agressziv mind a szexualis energiainkat, es alkalmassa valunk hogy azokat tarsadalmilag elfogadott uton vezesuk le.

A genitalis szemelyiseg inkabb elerendő ideal, semint biztos vegkifejlet.mivel a legtobb ember kelletenel kevesbe kepes ellenőrzes allatt tartani impulzusait es sokaknak okoz nehezseget szexualis vagyaik es agressziv keszteteseik teljessegei elfogadhato uton. valo kielegitese. Freud pszichoszexualis fejlődeselmelete azert volt jelentői a pszichologiaban mert o volt az első aki a gyermekkor jelentőseget hangsulyozta ezt szakaszokra osztotta es ezeket a szakaszokat melvrehatoan tanulmanvozta.

Elhárító mechanizmusok.

-A szorongás a szervezet működését veszélyezteti, ezért az ÉN azt elhárítani igyekszik az elhárító mechanizmusok által. Ezek lehetnek átmenetik, vagy a személyiséget tartósan meghatározóak

1.Elfojtás: A kínosnak és veszélyesnek tartott vágyakhoz tartozó gondolati tartalmak kiszorulnak a tudatból, azonban ezek ne felejtődnek el, álruhában visszajárnak.

2.Reakcióképzés:Az elfojtott vággyal ellentétes törekvésként jelennek meg a tudatban.(elutasító anya,aki szeretetével agyonnyomja gyerekét)

3.Projekció: a szorongáskeltő vágyaktól úgy szabadul meg a személy, hogy azokat másoknak tulajdonítja.

4.Azonosítás: Az érzelmi kapcsolat ambivalens elemeket tartalmaz(szeretet,gyűlölet,félelem), az ebből az ambivalenciából származó feszültséget az azonosulás csökkenti.

5.Szublimáció: révén valósul meg a szexuális ösztönök, a nem szexuális célok felé való terelése.

6.Regresszió: egy már korábban elért fejlődési szintre való visszaesés. Ez nem feltétlenül a teljes           viselkedés visszaesését jelenti,illetve lehet rövid ideig tartó és átmeneti.

-fixació: ha  a szorongások elhatalmasodnak, megakaszthatja a fejlődést, és nem lép tovább vagy csak részlegesen a következő szakaszba.

 

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük