2. félév

A pszichotikusság két tényezős elmélete – Claridge

0
Share

Személyiségpszichológia, 16. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Garda Ildikó

Eysenck lényegesen kevesebb figyelmet szentelt az általa a személyiség harmadik dimenziójaként megnevezett pszichoticizmusidegrendszeri háttérfolyamatainak leírására, mint a másik 2 dimenzióra.

Úgy gondolta, hogy ennek a kifejezetten patológiás folyamatnak a hátterében szintén öröklött biológiai tényezők húzódnak meg, amelyek azonban még feltáratlanok. A pszichoticizmus dimenziójához modelljében olyan tulajdonságok tartoznak mint például a mások iránti érzéketlenség, a szociális elvárásokkal való szembehelyezkedés, az egocentrikusság, az impulzivitás, az agresszivitás és az érzelmi hidegség.

Mindenesetre a két szupervonás – a neuroticizmus és extraverzió-introverzió – mellett a személyiség harmadik fő vonásának – a pszichoticizmus – leírásával vált teljessé Eysenck személyiségteóriája (rövidítése: PEN), amit a személyiség háromfaktoros elméletének is neveznek (Three Giants)

Az Eysenck által leírt pszichotikusság dimenziójának vizsgálatát a későbbiekben Gordon Claridge (1967-től) folytatta kutatásaiban. Claridge a pszichotikusság oki hátterében az agyi, idegrendszeri folyamatok szerveződésének hibáját tételezte fel. Elsősorban a skizofrénia és a kreativitás kérdését vizsgálta, az általa leírt un. „laza gondolkodást” ugyanis a skizoid személyeknél és a kreatív művészeknél találta meg. Két-tényezős rendszerében szerepel az 1. alap-arousal (TAS) – és 2. egy kontrolláló, szűrő és integráló rendszer (AMR), melyek között normál esetben egy homeosztatikus (egyensúlyt fenntartó) kölcsönös szabályozás áll fenn. (Így például az aktivációs szint túlzott növekedésekor a szűrőrendszer fokozott működése lép életbe, ami visszahat az aktivációs szint normalizálódása felé.) Aktív pszichózisoknál a 2. kontrolláló rendszer (AMR) hatékonysága gyengül, aminek következtében az alap-aktivációs szint megnövekedik, és a viselkedésben irrelevancia jelentkezik figyelmi és gondolkodási zavarokkal. A retardált pszichózis esetében éppen a túlzott szabályozás hibája jelenik meg, a szelektív szűrő erősödésével perceptuális beszűkülés és rigiditás (a gondolkodás merevsége) jön létre.

pszichologia.btk.pte.hu/letolt/temperamentum.doc

16. tétel: A pszichotikusság két-tényezős elmélete (Claridge)

n      az Eysenck által leírt pszichotikusság dimenziójának vizsgálatát a későbbiekben Gordon Claridge (1967-től) folytatta kutatásaiban

n      oki hátterében az agyi, idegrendszeri folyamatok szerveződésének hibáját tételezte fel

n      a skizofrénia és a kreativitás kérdését vizsgálta, az általa leírt un. „laza gondolkodást” ugyanis a szkizoid személyeknél és a kreatív művészeknél találta meg

n      Két-tényezős rendszerében szerepel:

¨     1. alap-arousal (TAS)

¨     2. egy kontrolláló, szűrő és integráló rendszer (AMR)

¨     ezek között normál esetben egy homeosztatikus (egyensúlyt fenntartó) kölcsönös szabályozás áll fenn

n      az aktivációs szint túlzott növekedésekor a szűrőrendszer fokozott működése lép életbe, ami visszahat az aktivációs szint normalizálódása felé

n      Aktív pszichózisoknál a 2. kontrolláló rendszer (AMR) hatékonysága gyengül, aminek következtében az alap-aktivációs szint megnövekedik, és a viselkedésben irrelevancia jelentkezik figyelmi és gondolkodási zavarokkal

n      A retardált pszichózis esetében éppen a túlzott szabályozás hibája jelenik meg, a szelektív szűrő erősödésével perceptuális beszűkülés és rigiditás (a gondolkodás merevsége) jön létre

Forrás:  szpszi_eloadas05_2008.ppt

http://en.wikipedia.org/wiki/Gordon_Claridge

 

Share

A szenzoros élménykeresés elmélete (Zuckerman)

0
Share

Személyiségpszichológia, 17. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Garda Ildikó

A szenzoros élménykeresés fogalma Marvin Zuckerman (1971) nevéhez fűződik, aki az emberek új és szokatlan, izgalmas, kihívást vagy kalandot jelentő élmények keresésére irányuló hajlamát értette alatta. Ezen dimenzió egyik végén vannak azok, akik jobban szeretik, ha mindig a megszokott környezetükben lehetnek, nem érik őket váratlan események, míg a másik végén a szenzoros élménykeresők, akik állandóan változatos és gyakran arousalszintet emelő élményeket keresnek.

 

A szenzoros élménykeresők általában hedonisták, akik örömet keresnek. Gyógyíthatatlan optimizmusuk hiteti el velük, hogy a kockázatos aktivitás több örömöt, mint fájdalmat fog hozni, és emiatt emlékeztetnek Gray impulzív (extravertált) személyeire, akik a jutalom jelzéseire érzékenyek és a büntetés jelzéseit nem veszik komolyan.” (Marvin Zuckerman)

 

Eysenck extraverzió – és pszichotikuság dimenzióival is összefüggésbe hozható a Marvin Zuckerman által leírt szenzoros élménykeresés dimenziója. A szenzoros élménykeresés impulzusa a személy új, izgalmas, változatos ingerek iránti igényét mutatja. Az új és új ingerek állandó, aktív keresése és átélése az arousal szint megemelkedésével jár együtt (például kockázatos sporttevékenység, szabadidős időtöltések mint  pl. budgee  jumping, stb. esetében), mely viselkedés az eysencki extraverzió dimenziójának oki magyarázatához fűzhető. Zuckerman szerint azonban az élménykeresésnek ez a fajtája inkább a pszichoticizmushoz, pontosabban a pszichopátiához köthető, mivel a személy ebben az esetben nem képes a saját viselkedés gátlására (impulzív késztetéseinek csökkentésére) a szociális beilleszkedés érdekében. Zuckerman a személyiség-dimenzió pontosabb meghatározására ezért az impulzív szocializálatlan élménykeresés kifejezést vezette be. Zuckerman az élménykeresés biológiai magyarázatában az orientációs reakcióra épít, ami a váratlan inger megjelenésekor megnöveli a szenzoros (érzékelési) bemenetet és az inger feldolgozásának lehetőségét, szemben a védekező válaszreakcióval, ami az inger elutasítására irányul. A szenzoros élménykereső személyre az orientációs reakció lesz a jellemző. Biokémiai megközelítésben a szenzáció-kereső viselkedés az agyban megtalálható két biokémiai anyag – az un. monoamino-oxidaze nevű enzim és az endorfinok – szintjével fordított összefüggésben van, mivel mindkét anyag csökkenti a központi idegrendszer aktivitását, vagyis a viselkedéses szinten az új ingerek keresését.

Zuckerman kutatásai a modern temperamentum elméletekhez vezetnek el bennünket, melyek a temperamentum létrejöttének oki hátterében valamilyen biológiai, biokémiai folyamatot feltételeznek.

Forrás: pszichologia.btk.pte.hu/letolt/temperamentum.doc

17. tétel: A szenzoros élménykeresés elmélete (Zuckerman)

n      A szenzoros depriváció és az arousal

n      A szenzoros élménykeresés impulzusa a személy új, izgalmas, változatos ingerek iránti igényét mutatja. Az új és új ingerek állandó, aktív keresése és átélése az arousal szint megemelkedésével jár együtt

n      szenzoros élménykeresők: gyorsabban vezetnek autót, kockázatkeresés, gyakrabban nyúlnak alkoholhoz és drogokhoz, extrém sportok, szexuálisan aktívabbak és tapasztaltabbak ==> a szokatlant keresik, nem az intenzitást

n      a szenzoros élménykeresők: augmentátorok, válasznövelők

n      alacsony szenzoros élménykeresés: reduktorok

n      a szenzoros élménykeresők jól működnek túlingerléses helyzetben, kevésbé megterhelő helyzetekben mánia vagy antiszociális viselkedés

n      alacsony élménykeresők jól működnek stabil élethelyzetekben, extrém szituációkban blokkolnak

Forrás: szpszi_eloadas05_2008.ppt

Share

A Big Five elmélet

0
Share

Személyiségpszichológia, 25. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Garda Ildikó

A vonáselméletek harmadik nagy csoportja – amely elég széleskörű konszenzus lehetőségét kínálja – a “Nagy Ötök”, vagy angolul a “Big Five” elméletek.


Ennek az elméletcsoportnak a lényege, hogy a fellelhető személyiségjellemzők faktoranalitikus rendezése, több független forrás szerint is öt faktorcsoportba sorolható. Igaz, hogy ezek az elméletek a faktorok számával jól egyeznek, de sok vitát szül a faktorok tartalma és elnevezése.

A személyiség öt nagy faktorát, különböző szerzők különbözőképpen nevezték. Az elméletalkotók a konszenzus keresése közben arra jutottak, hogy van néhány nagy jelentőségű tulajdonság-együttes, amit alapvető diszpozícióként, azaz személyiségvonásként (trait) értelmezhetünk.

Ezek száma 3 és 7 között mozog, illetve az elnevezésekben a hasonlóságok ellenére vannak viták

 

Mai elfogadott elmélet: a személyiség 5 nagyobb dimenzió mentén írható le:

1. Extraverzió:

• Magabiztosság

• Impulzusok szabad kifejezése

• Dominancia

• Önbizalom

• Társaságkedvelés

Dimenzió egyik végén álló személy: pozitív érzelmi beállítottságú,asszertív,társaságkedvelő

Dimenzió másik végén álló személy: csendes,visszahúzódó,inkább tartózkodó, mint barátságtalan,szeret egyedül lenni

2. Barátságosság/Együttműködés:

• Szeretetreméltóság/érzelmi hidegság

• Gondoskodás ,Érzelmi támasz nyújtása

• Másokkal való szembenállás

• Barátságosság/ellenségesség

• Bizalom/bizalmatlanság

• Féltékenység

• Őszinteség

3. Lelkiismeretesség:

• Beszabályozottság

• Felelősség

• Tervezés/kitartás/célokért való küzdelem

• Kötelességtudat

• Engedelmesség

• Önfegyelem, Megfontoltság

4. Emocionalitás (neuroticitás): (hasonló az Eysenck-i dimenzióhoz)

• Szorongás

• Ellenséges érzelem

• Rosszindulat

• Depresszió

• Sebezhetőség

• Impulzivitás

Dimenzió egyik végén álló személyérzelmileg kiegyensúlyozott,képes a stressz-keltő

helyzetekkel higgadtan szembenézni

Dimenzió másik végén álló személyhajlam az irreális gondolkodásra, alacsony önértékelés, szomatikus tünetektől szenved,kevésbé tudja impulzusait kontrollálni,hajlamos pszichiátriai

kórképek kifejlesztésére

5.Nyitottság (intellektus):

• Képzeletgazdagság

• Logikus gondolkodás

• Érdeklődés

• Kreativitás

• Esztétikai érzék

• Intellektuális kíváncsiság

Személyiségmérő eljárások

Önjellemző kérdőívvel személyiségprofil készítése.

Cél: Viselkedés bejóslása.

Probléma: az önjellemzés alapján nem mindig bejósolható a személy viselkedése

Magyarázatok

• A vonások és a helyzetek (szituációk) egymással kölcsönhatásban befolyásolják a viselkedést. Bizonyos helyzetek a személyiség megnyilvánulását engedik, míg mások azt korlátozzák. (pl. baráti társaság/hivatalos értekezlet)

• Bizonyos emberek az önjellemzésükben nem konzisztensnek jellemzik magukat, ezért nem

bejósolható a viselkedésük. (természetes pl.kamaszkorban)

• A viselkedésmutatók többnyire csak egy specifikus tevékenységet foglalnak magukba, miközben egy vonás számos módon megnyilvánulhat

………………………………………………..

A viselkedés a helyzettől vagy vonástól függ

A vonás és helyezet vita eredményeként született meg az interakcionizmus, amely a két tényező együtthatásaként értelmezi a viselkedést. Az irányzat egyre inkább általánosan elfogadottá válik, legalább olyan mértékben, mint ahogy az öröklés-környezet interakciót elfogadják.

 

Share

AZ EMBER A TANULÁSELMÉLETEK TÜKRÉBEN

0
Share

Személyiségpszichológia, 29. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Tóth Judit

Skinner az alapvető behaviorista elméletek értelmében  azt vallotta, hogy „személyiség” nem több mint a viselkedések egyes fokozatai, szintjei.

Skinner a viselkedés általános törvényszerűségeinek feltárásával foglalkozik, nagyon kis érdeklődést mutatva az egyéni különbségek vizsgálatára. Szerinte a személyek közötti különbségek az inger-válasz kontextusában a különböző személyek azonos ingerre való eltérő reagálási módjával magyarázható.

SKINNER NÉZETE A VISELKEDÉSRŐL

A megerősítést tartja a viselkedés alapjának.  Skinner két viselkedésformát különböztet meg: a válaszoló viselkedést és az operáns viselkedést.

1. A válaszoló viselkedés, kiköveteli a választ egy, a személy által már ismert, jellegzetes ingerre (reflextevékenység). Magasabb fokon a válaszoló viselkedés mozzanatai tanultak. Ez a tanulás feltételezés segítségével megy végbe (Pavlov).

2. Az operáns viselkedésa megerősítés függvénye, Skinner ezt a viselkedésformát tartja a legfontosabbnak.  . A megerősítés fogja meghatározni továbbá a viselkedés termeszetét, intenzitását illetve gyakorisagát. Az operáns viselkedés a környezeten munkálkodik, megváltoztatva, átalakítva azt (feed-back). –  Skinner láda –

A gyerek kezdetben sokoldalú, spontán viselkedéséből a szülők csak néhányat erősítenek meg. A gyerek növekedésével a megerősített viselkedések fennmaradnak, míg a meg nem erőstett viselkedések elhalványulnak, majd eltűnnek. A személyiség szót Skinner azokra a viselkedésmozzanatok összességére alkalmazta, melyeket a szülők vagy gondozók sokszor és hatékonyan erősítették meg. Különböző megerősítési sémákat dolgozott ki: (meghatározott időköz, meghatározott mérték, változó időköz, változóérték) ezek segítségével hatékonyan lehet ellenőrizni, módosítani és változtatni a viselkedést.

A viselkedés alakításának kulcsmeghatározója az egymásutáni approximáció: az összetett viselkedések az állandó, megkülönböztetett megerősítésű folyamatok eredményeképpen alakulnak ki.

A VISELKEDÉS ÖNKONTROLLJA

Az egyén képes ellenőrizni a viselkedését befolyásoló, meghatározó tényezőket.

Skinner több önkontroll technikát említ:

Telítettség:az emberek megszabadulhatnak egy rossz szokástól, sokkal többször „gyakorolva” azt, mint ahogyan szokták. Telítődve ez a szokás utálatát eredményezheti.

Ellenkező (averzív) ingerlés: az emberek úgy is megszabadulhatnak káros szokásaiktól, hogy ezt elmesélik barátaiknak, akik bírálatban részesítik. A későbbiekben a személy a kritikák elkerülése érdekében lemondhat rossz szokásáról.

Önmegerősítés:a külső változók hatásának ellenőrzése, jutalmazás illetve büntetés által. Skinner szerint az önjutalmazás sokkal hatékonyabb, mint az önbüntetés mert „közli” pontosan, hogy mit kell tenni.   Skinner szerint az önkontrollt is a külső változok hatásának ellenőrzésével érhetjük el és a belső tényezőknek, folyamatoknak erre nincs semmi hátasa.

Sokkal hatékonyabb az óhajtott viselkedést jutalmazni, amikor ez a kivánt irányba hat.  ( a negatív megerősítés nem azonos a büntetéssel )

 

SKINNER NÉZETE AZ EMBERI TERMÉSZETRŐL

Elismeri az öröklött tényezők jelenlétet, de sokkal inkább hangsúlyozza a környezeti feltételek szerepet. Szerinte az ember a tanulás eredménye, produktuma.

SZEMÉLYISÉGFELMÉRÉS SKINNER ELMÉLETÉBEN

Skinner a viselkedés-felmerést tartotta fontosnak, melyet funkcionális analízis segítségével hajtott végre. A viselkedés három részét emelte ki:

1. a viselkedésformák gyakoriságát

2. a helyzetet, melyben megjelenik a viselkedés

3. a viselkedéssel összekapcsolodó megerősítést.

A viselkedés módosítására irányuló formális programok három megközelítést alkalmaznak a viselkedés felmerésére: a közvetlen megfigyelést, ön-felmérést és fiziologiai meréseket.

Skinner szerint a környezeti forrásokból származó ingerek és a gyermekkori megerősitések határozzák meg életutunkat, ezért ezek vizsgálatát tűzte ki célul a viselkedés megértése érdekében. Determinisztikus felfogása az emberi természetről nagyon sok bírálatot kapott. Az a

felfogás, hogy az embert teljes mértékben ellenőrizni és irányítani lehet teljesen elfogadhatatlan más pszichológusok számára.

Albert Bandura szociális tanuláselmélete

 

Bandura elmélete a szociális összefüggésben kialakuló  illetve módosuló viselkedést vizsgálja.

Bandura elismeri, hogy számos viselkedés a közvetlen megerősítés hatására alakul ki, de ugyanakkor hangsúlyozza, hogy csaknem minden viselkedési forma megtanulható a közvetlen megerősítés hiányában is, mégpedig a megfigyeléses tanulás réven (közvetett megerősítés).   Bandura szerint a kognició vagy gondolkodás meghatározza a megfigyeléses tanulás mikéntjét.

A közvetett megerősítés által történő tanulás feltételezi, hogy a személy előrevetíti és felbecsüli a már másoknál megfigyelt, de közvetlenül meg nem tapasztalt következményeket. Ezáltal a személy szabályozni és irányítani képes a saját viselkedését.

 

AZ UTÁNZÁS: A MEGFIGYELÉSES TANULÁS ALAPJA

Elfogadja a közvetlen megerősítés jelentőségét a viselkedés módosításaban, de tagadja, hogy a tanulás kizárólag ezen a módon következhet be.

A viselkedés legtöbb formája megtanulható egyszerű utánzással: a személy megfigyeli, majd reprodukálja mások viselkedését. Így a személy új válaszokat tanul, illetve megerősíti a régi válaszokat.  (Bobo-doll és más kísérletek)

Bandura szerint nemcsak a normális, hanem a szociális normáktól eltérő (deviáns, bűnöző, neurotikus) viselkedést is tanuljuk.

Az utánzást vagy mintakövetést befolyásoló tényezők:

1) A modell vagy minta tulajdonságai

2) A megfigyelő vagy mintakövető tulajdonságai: az utánzására leginkább hajló személyek alacsony önértékeléssel és önbizalommal rendelkeznek

3) A viselkedéssel társított jutalom-értékű követelmények

Az utánzást vagy megfigyeléses tanulást iranyitó folyamatok:

1) A figyelem: releváns információk kiszűrése

2) A megőrzés folyamata : képekben vagy verbálisan (szimbolikus reprezentáció)

3) A mozgás reprodukálásának folyamata:  a szimbolikus reprezentáció atfordítása  konkrét viselkedéssé. – a mozgás begyakorlása és finomítása  pl. írás, vezetés, úszás

4) Az ösztönző és motivációs tényezők a modell, viselkedése eredményeként jutalmat kapott vagy büntetést került el, erőteljesen ösztönzi az adott viselkedés megtanulását.

AZ ÉN BANDURA FELFOGÁSÁBAN: az én nem a viselkedés oka és meghatározója, hanem

kognitív funkciók és struktúrák együttese, amelyek megvalósítják az észlelést, az értékelést és a viselkedés szabalyozását. Az énhez tartozó önmegerősítés és az énhatékonyság különösen fontos a megfigyeléses tanulás szempontjából.

1.  önmegerősítés állandó folyamat  – teljesítményszint  – elvárási szint

2)  énhatékonyság :  önbecsülés és önértékelés.

 

Az utánzás fejlődési szakaszi:

Csecsemőkorban  azonnal utánzás –  2 eves kor után a megfigyelt viselkedést egy bizonyos idő után reprodukáljak. A megerősítést fizikai ingerek képviselik, mint táplálék, büntetés, érzelmek, később  mások helyeslése vagy helytelenítése.

 

A TANULT VISELKEDÉS MEGVÁLTOZTATÁSA, MÓDOSÍTÁSA

Ha a viselkedés a megfigyeléses tanulás szabályai szerint alakul ki, akkor lehetséges a viselkedés megváltoztatása vagy újratanulása is – ez a viselkedésterápia kiindulópontja. A nem megfelelő, deviáns, destruktív viselkedési formákat semlegesíteni lehet és új, megfelelő viselkedéssel lehet őket helyettesíteni.

BANDURA EMBERKÉPE

A viselkedést egyaránt szabályozza a személyiség (a kognitív folyamatok réven) és a környezet (a szociális ingerek, események révén). Ezt a kettős szabályozást Bandura kölcsönös determinizmusnak nevezi.     Véleménye szerint a deviáns viselkedés nem más, mint rossz szokások együttese, amelyek tanulás útján jöttek létre, egy ugyanolyan módszerrel meg is változtathatóak

A bírálatok ellenére Bandura elméletének számos és nagyrészt hatékonynak ítélt gyakorlati alkalmazása van. A jelenkori személyiségelméletek sorában az egyik legnépszerűbb, pszichológusok és laikusok körében egyaránt.

Share

Pszichoszociális elméletek (Erikson)

0
Share

Személyiségpszichológia, 28. tétel, pszichológia távoktatás

Nagy Eszter jegyzete alapján kidolgozta Pölczman Ildikó

Erik Erikson (1902-1994)

Frankfurti-német-zsidó anya, ismeretlen svéd apa, 3 éves korától a gyermekorvosa neveli. Karlsruheban telepedik le a család. Főiskola után művészként, szabadon él Európában.

A nácizmus ellen Koppenhágába majd Bostonba költözik. Később a Harvard Orvosi Karán tanít. Találkozik Henry Murrayval Kurt Lewinnel, Ruth Benedicttel. Majd a Yale-en és Berkeley-n tanít.

Egész életét az identitáskeresés tölti be. Sem a zsidók sem a ”nem zsidók közössége „ sem fogadja be. Azt, hogy apja nem a biológiai apja, serdülőkorában tudja meg, így identitáskeresése duplán akadályoztatott volt.

Elméletének kulcsfogalmai: énidentitás, kompetencia, pszichoszociális krízis.

E.Erikson a pszichológia történetében a személyiségfejlődés egyik legösszetettebb modelljét alkotta meg. Elméletét átfogja a fejlődés folyamatát a születéstől a halálig.

Ego-pszichológus, mint Anna Freud: hangsúly a társadalom és a kultúrán van.

E. Erikson

¨     az életen át tartó fejlődés elmélete: mindennek ami fejlődik, van egy fejlődési alapterve

¨     az emberi lehetőségek kibontakozásának elmélete

¨     krízis: fordulópont, sorsdöntő esemény, válság az új szakasz beköszöntével

n      Elemi pszichoszociális modalitások

¨     1. kapni, adni viszonzásul

¨     2. megtartani, elengedni

¨     3. létrehozni, valamivé válni

¨     4. létrehozni, együtt létrehozni dolgokat

¨     5. lenni valakinek, megosztania a létezést valakivel

¨     6. elveszteni és megtalálni másokban magunkat

¨     7. alkotni, gondoskodni

¨     8. lenni, szembesülni a nemléttel

n      Az életciklus krízisei

¨     csecsemőkor (0-1): ŐSBIZALOM-alapvető bizalom vagy bizalmatlanság – A csecsemők megtanulnak megbízni abba, hogy mások gondoskodnak alapvető szükségleteikről, vagy bizalmatlanok lesznek. Ha a gyermek szükségleteinek kielégítése akadályozott v. nem akkor történik amikor igazán szüksége van rá- nem alakul ki az ősbizalom. A krízishelyzetet a bizalom ki ill. Ki nem alakulása jelenti.

¨     kisgyermekkor (1-3): AUTONÓMIA_KÉTSÉGBEESÉS, avagy szégyen a kétely – Ebben az életkorban a gyermek fő tevékenysége az ürítést végző szerveire irányul. Ekkor tanulja meg kontrollálni.Az első olyan szakasz, amikor nyilt konfliktusba kerül környezetével, hiszen olyan dolgot kérnek tőle, ami nem áll összhangban saját késztetéseivel. Attól függően, hogy a család ezt a helyzetet hogyan irányítja, alakul ki a gyerekben az autonómia érzése. A gyermek tudatában kerül annak, hogy valamit egyedül is képes elvégezni. A gyerekek megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni, vagy bizonytalanokká válnak, és kételkedni fognak abban, hogy maguk is képesek a dolgokat megcsinálni.

¨     a játék kora (3-6): KEZDEMÉNYEZÉS-BŰNTUDAT – Gyermek fokozatosan leválik környezetéről, függetlenedik, rengeteg kezdeményezőkészséggel rendelkezik. Mindent meg szeretne tapasztalni, önálló akciókat szervez..Ha ez nem ütközik akadályba, kezdeményező és kreatív lesz. Ellenkező esetben,ha tiltásokkal szembesül, állandó büntudata lesz, szorongani fog attól, hogy helyesen cselekszik-e, kétségei lesznek saját erőforrásait illetően.A gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. Ha nem engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövesség, függetlenségi kísérleteik miatt bűntudatot érezzenek.

¨     iskoláskor (7-12): TELJESÍTMÉNY-VERSENGÉS vagy kisebbrendűség – A gyermek énképét saját iskolai teljeítménye függvényében alakítja. Szülői, rokoni elismerés ezen teljesítményhez kötött. Ha nem sikerül megfelelnie, kisebbrendségi érzés lesz urrá rajta. Pótcelekvés útján kompenzálni fog. Ha ez sport v. Művészeti tevékenység: akkor kialakul a teljesítményérzés. Ha nem lelkiismeretfurdalása, kisebbrendűségi érzése marad. A gyerekek megtanulják kompetensen és hatékonyan gyakorolni a felnőttek és kortársaik által becsült készségeket, vagy kisebbrendűnek érzik magukat.

¨     serdülőkor (13-20): IDENTITÁSKERESÉS-SZEREPKONFÚZIÓ – A serdülő megpróbálja felfedezni saját értékeit, pozitív vonásait, keresi a helyét a világban. Kiválaszt egy pár társadalmi szerepet, amit elfogadhatónak tart, ezt gyakorolja. Ha egyetlen szerepet sem talál, konfúz lesz, nem találja a helyét. Énképének összetevői között nem talál kongruenciát, énideálja eltávolodik énképétől és ez szerepkonfúzót eredményez. A serdülők egyfajta személyes identitást alakítanak ki a társas csoport részeként, vagy összezavarodnak abban a tekintetben, hogy kik ők, és mit akarnak az életben.

¨     fiatal felnőttkor (20-40): INTIMITÁS -IZOLÁCIÓ –  Befejezi a személy a tanulmányait és családalapításra törekszik. Megjelenik az intimitás igénye. A fiatal felnőttek intim élettársat találnak, vagy magányt és az elszigeteltséget kockáztatják. A személy beilleszkedik egy családba, baráti társaságot alakít ki, kialakítja saját életterét. Ha ez nem következik be: leválik saját korábbi környezetéről és magányos lesz. Vagy fontos számára a munkahelyen az egyre magasabb pozició, de ezeket össze kell tudni hangolni a családban betöltött szereppel. A konfliktus abból adódik, hogy a személy nem tud megfelelni mindkét elvárásnak.

¨     Felnőttkor (40-60): GENERATIVITÁS (alkotóképesség)-STAGNÁLÁS – A felnőtteknek termékenynek kell lenniük a munkában és fel kell nevelniük a következő generációt, vagy a tespedést kockáztatják. A legtöbben nem érzik magukat ahhoz, hogy változásokat eszközöljenek életükben.Legtöbben ekkor érik el alkotóképességük csúcsát. Megpróbál a személy még ki nem aknázott lehetőségeket megvalósítani, változtatni szeretne. Ha ez sikerül, nyugodtan készül az öregkorra. Ellenkező esetben stagnál, beletörődik abba, amit elért, úgy itéli meg nincs lehetősége a változtatásra.

¨     Időskor (60 után): INTEGRITÁS vagy KÉTSÉGBEESÉS – Kiértékelése az egyéni életnek. Az egyén elemzi eredményeit, teljesítményét, miket elért és elbírálja ezeket. Ha úgy itéli meg, nem volt hiábavaló az élete, nyugodtan várja a halált. Ezt nevezi Erikson ÉNINTEGRITS-nak.Az emberek megpróbálják korábbi tapasztalataikat értelmezni és meggyőzni magukat, hogy az életük értelmes volt. Ha az egyén nem elégedett kétségbeesés vesz rajta erőt, mert tudja, lehetetlen változtatnia.

 

 

 

 

 

 

A pszichoszociális erő és kapcsolatok tengelye

bizalom vagy bizalmatlanság                             remény – anyai személy

autonómia vagy kétely                                       akarat – szülők

kezdeményezés vagy bűntudat                          szándék – család

teljesítmény vagy kisebbrendűség                     kompetencia – szomszédság, iskola

identitás vagy szerepkonfúzió                           hűség – kortárscsoportok

intimitás vagy izoláció                                       szeretet – társ a barátságban

alkotás vagy stagnálás                                        gondoskodás – háztartás

integritás vagy kétségbeesés                              bölcsesség – emberiség

Az identitás krízis megoldásai

n      Moratórium: a krízis természetes megélése, melynek vége az identitás megtalálása

n      Identitásdiffúzió: nem képes elköteleződni, sok próbálkozás, de nem tartós.

n      Korai zárás: a diffúzió ellentéte, látszólag problémák megélése nélkül választ életpályát, identitást. Nem megküzdött, tehát érzelmi töltésben gyenge döntés.

 

Share

Min alapul Malinowski funkcionalizmusa?

0
Share

Kulturális antropológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Balázsi Rózsa

3.) Min alapul Malinowski  funkcionalizmusa?

BRONISLAW MALINOWSKI (1884-1942)-„etnográfusok etnográfusa”

Krakkóban született és nevelkedett művelt nemesi családban. Apja egyetmi professzor volt, ismert szláv filozófus

Élete és munkássága:

fizika-matematika diploma

– Malinowski a nagy terepkutatók egyike

– Naplóját halála után adták ki

– 1908-ban a krakkói egyetemen matematikából és természettudományokból tanult- érdeklődött a néplélektan iránt, Wundt munkáit olvasta

– Akkoriban Anglia volt az antropológia központja, ezért 1910-ben Londonban folytatta tanulmányait, 1916-ban a természettudományok doktora címet szerezte meg

expedíció: 1914-1915, Port Moresby-expedíció: -Trobriand-szigetek         –1915-1916,

Terepmunka módszertanának rendszerbe foglalása:

Terepmunka feltételei:

közvetlen kontaktus a bennszülöttekkel,jelenségekről teljes áttekintés

módszertani követelmények:

1-statisztikai dokumentációs módszer

2-csontváz – lényegtelen részletekkel való kiegészítés

3-érdekes megállapítások rendszerezett írásos anyagba gyűjtése

A terepkutató az embereket egy adott természeti és mesterséges környezet keretei között tevékenykedve figyeli meg, amely hatással van rájuk és amelyet egymással együttműködve átalakítanak.

Művei:

– A család az ausztrál őslakók között (1913)

– A mailu pápuák (1915)

– Az emberi házasság története (2 finn társadalomtudóssal együtt)

– Első angolul publikált könyve: gazdasági antropológiáról

1914-ben terepmunkát végzett Új-Guineában.-Több hónapot töltött a mailuknál. Majd a Trobriand-szigeten maradt. Az I. világháború kitörésekor , ottlétét engedélyezték, így még 2 évig végezte a terepmunkát. Sok munkája ebből az időből származik:

– A Nyugati Pacifikum arogautái (1922)

– Bűn és büntetés a primitív társadalomban (1926)

– A vademberek nemi élete (1929)

– Koralkertek és mágiájuk (1935)

1918-ban visszatért Ausztráliába, kis ideig Melbourne-ben élt, ahol elvette Elise Massaut, az egyetem kémiaprofesszorának lányát. Európába visszatérve tüdőbaja kiújult

-1921-ben kezdett el tanítani a Londoni Egyetem szociológia szakán. – 1924-ben a szociálantropológia docense, 1927-ben az antropológia professzora lett. Hatására a terepmunka mércéje magasabbra került. Sokat utazott külföldön, előadásokat tartott Genfben, Bécsben, Rómában, Oslóban, a nyarakat pedig Dél-Tirolban töltötte.

-1926-ban Amerikában a Kaliforniai Egyetemen tartott előadást, de közben meglátogatta a pueblo indiánokat is. Ezután még kétszer visszahívták az egyetemre, ahol végül DSc címet szerzett. A II. világháború kitörése előtt Amerikába ment gyógykezelésre, majd ott is maradt. 1940-ben vendégprofesszor lett a Yale Egyetemen.ahol 1942-ben nyilvános rendes egyetemi tanárrá nevezték ki , egy előadás közben hunyt el.

Malinowski minden idők legnagyobb terepkutatója volt.

Az általa felállított terepmunka eszmény jóval túlmegy Boas-én. Malinowski megtanulta a trobriandiak nyelvét, közöttük élt és adatait az ő nyelvükön jegyezte fel. Malinowski az antropológia funkcionalizmus egyik megalapítója Funkcionalizmusa biológiai és pszichológiai irányultságú. A funkcionalizmust úgy értelmezte, mint az egyéni szükségletek átalakulását másodlagos társadalmi szükségletekké.

Malinowski funkcionalizmusa azon alapul, amit az ember hét alapvető szükségletének tekint:

  • – táplálkozás
  • – reprodukció
  • – testi kényelem
  • – biztonság
  • – pihenés
  • – mozgás
  • – növekedés

↓Ha ezek közül a szükségletek közül bármelyik kielégítetlen marad, az összhang ideiglenesen felbomlik. Ezek súlyosabb esetei betegséget is okozhatnak.
Az alapvető szükségletek, vágyak, ösztönök és emóciók formájában fejeződnek ki, amelyek arra késztetik az embert, hogy mindegyik szükségletet kielégítse
Amikor azt vizsgáljuk, hogy a testi szükségleteket a kultúra körülményei között hogyan elégítik ki, a testi szükségletekre adott közvetlen válaszrendszereket találunk. Ezek teljes mértékben a csoporttól való függést jelentik. E kulturális válaszok során z emberek nemcsak egymással működnek együtt, hanem az előző generációktól öröklött javak (eredmények, találmányok, eszközök, elméletek) révén is.0

Minden társadalmi intézmény egy szükségletet elégít ki, akárcsak minden kulturális elem.
Malinowski a kultúrát eszköznek tekinti, amely az emberi lények szükségleteire ad választ a bármiféle adaptáció felett álló módon.

MALINOWSKI ÍRÁSA:

A csoport és az egyén a funkcionális elemzésben

Személyiség, szervezet, kultúra

Csoport = egyének gyülekezete

egyén”, a csoport és egymástól való kölcsönös függésük lesz a vezérmotívum, ami végigkíséri a kutatást.

Funkcionalista megközelítésmód: A kulturális jelenségek totalitását az ember és a társadalom elemzéséhez nélkülözhetetlen szükséges háttérnek tekinti.

A funkcionalizmust a kutató a mentális folyamatoknak nem pusztán emocionális és intellektuális oldalaira figyel, hanem amellett érvel, hogy az embert teljes biológiai realitásában kell bevonnunk kulturális elemzésünkbe. A testi szükségleteket, a környezeti hatásokat és az azokra adott válaszokat egymás mellett kell tanulmányoznunk.
A társadalmi kötődések hálózatát
technikai, jogi, szokásbeli és erkölcsi irányelvek és kódok határozzák meg, amelynek az egyes egyének különbözőképp vannak alávetve és amelyek a csoportot egységes egésszé integrálják.

Mivel minden szabályt, minden törzsi hagyományt szavakkal fejeznek ki, a társadalomszervezet megértésének részét képezi a jelképrendszer és a nyelv.
Az emberi organizmus elsődleges, biológiai szükségletei nem elégítődnek ki természetes módon az emberi organizmus és a természeti környezet közvetlen kapcsolata révén. Nemcsak egyén függ a csoporttól, hanem a csoport és annak minden tagja függ az anyagi eszköztár fejlődésétől.
A kultúra instrumentális imperatívuszai:

Az egyéni organizmus biológiai szükségleteit minden kultúrában ki kell elégíteni. Ezekre a szükségletekre kulturális válaszokat kapunk.

Táplálkozás → Élelmezés

Szaporodás → Házasság, család

Testi kényelem → Hajlék, öltözet

Biztonság → Oltalom és védelem

Relaxáció → Játékrendszerek, éjszakai nyugalom

Mozgás → Tevékenységek, kommunikációs rendszerek

Növekedés → Neveltetés és tanulás

A kultúra egy instrumentális realitás,  lehetővé teszi, hogy kielégítse biológiai szükségleteit, mégpedig együttműködés révén, egy átalakított és igényeihez igazított környezetben

a közösségi tevékenység konkrét csoportba – intézménybe – való szerveződése.
Intézmény = Az emberi tevékenységek különböző csoportokba szerveződése.
– univerzális forma, pl. család, nemzetség, törzs, korcsoport, társulás (klub, titkos társaság)

– foglalkozási csoport, pl. mesterség szerinti vagy gazdasági

– hierarchikus státus csoport, pl. egyház- rang- , gazdaság- vagy hatalom szerint

-a szerveződött csop.-amelyek meghatározott célú tevékenységgel kapcsolatosak, és amelyeket különös vonatkozás egyesít arra a környezetre és anyagi apparátusra nézve, amely fölött hatalommal bírnak, intézményeknek nevezzük.

A kultúra körülményei között minden organikus szükséglet kielégítése közvetett, bonyolult módon, kerülő úton történik. Az emberi kultúrának ez a nagy eszközjellege lehetővé tette, hogy az ember a környezetén (fajspecifikus módon) úrrá legyen. Az elsődleges biológiai szükségletek komplex kulturális kielégítése új, másodlagos (származékos) imperatívuszokat kényszerít az emberre.

Nyilvánvaló az eszközök használata, amelyeket folyamatosan újítani kell, illetve a kooperáció, amely minden kulturális tevékenység feltétele.

Mivel a szoros együttműködés hierarchiával jár, konfliktusok alakulnak ki. A viselkedési szabályok ismerete, illetve ezek szankcionálása elengedhetetlen, hogy együttműködő csoportnak irányelvül szolgáljanak. A törvények, szankciók származásos imperatívuszok, amely minden szervezett csoport életében kényszerűen megjelennek.

A csoportok tagságát újítani kell, az anyagi javakat ki kell cserélni. A kulturális rendszerek minden emberi csoportban megtalálhatók, mint a kerülő úton végzett kulturális kielégítés által kikényszerített instrumentális szükségletekre adott válaszok.

Pl.: – Gazdaság: a termelés, elosztás, fogyasztás rendszerei

– Társadalmi ellenőrzés: szervezettség rendszerei

– Nevelés

– Politikai szervezet

Az emberi lények minden közösségben törvénytisztelő tagokká válnak, tisztában vannak a „törzsi” törvényekkel, hagyományos jogrendszerük szabályait követik (nevelési hatások, önérdek megfontolásai, ésszerű együttműködés, áldozatok és előnyök egyensúlya). Annak vizsgálata, hogy a szabályoknak való engedelmességet hogyan vésik az egyénbe élete során, milyen az intézményekbe szervezett életen belüli kölcsönösség. Ez képezi a primitív közösségek jogi rendszerei megfigyelését, elemzésének területét.

A nevelés mindig olyan szervezett csoportokon keresztül megy végbe, amelybe az egyén belekerül.
Az egyén helye a szervezett csoportokban.

1, Család: Olyan közösség, amely a kölcsönös kapcsolat, cselekedet, jog privilégiumok irányelvei szabályoznak, fűznek össze.

2., Faluközösség, városi önkormányzat, horda

3., Törzs: A kollektív védekezés és támadás közös kivitelezésére szerveződik.

A civilizáció előrehaladtával a jog, a nevelés és a gazdaság elkülönül az olyan szervezeti formáktól, mint a család, falu, korcsoport. Ezek a tevékenységek intézményesülnek, specializált hangsúlyt kapnak épületek formájában, mint pl. gyárak, bíróságok, iskolák. Primitívebb csoportoknál is vannak erre való törekvések, pl. varázslók, sámánok, fazekasok, pásztorok, kovácsok, stb. Ezek sokszor speciális jogokkal rendelkeznek, elkülönülten élnek, dolgoznak.
A szimbolizmus kulturális meghatározása

Szimbolizmus = a nyelv prototípusa.

A nyelv az emberi organizmusnak az a módosulása, ami lehetővé teszi a számára, hogy a fiziológiai hajtóerőket kulturális értékké alakítsa át.

Egy eszköz feltalálása, használata után feltételezhetjük a szimbolizmus megszületését.
Pl. a tűz felfedezése, a természettől készen kapott eszköz, mint a bot vagy kő használata. Az eszköz csak akkor válik valódi kulturális elemmé, ha kollektív használata állandósul, s ha a használatot hagyomány útján továbbadják.

A kultúra nem születhetett volna meg a társadalomszervezet, valamiféle eleme nélkül.
A kooperáció olyasféle műveletek végzése során született meg, mint amilyen a tűz meggyújtása és ébrentartása, a tűz hasznosítása élelemkészítés során.

A beépítés és az átadás még egy elemet magában foglal: a érték elismerését.
Az érték elismerése = Egy vágy kielégítésének késleltetett és közvetett mechanizmusa emocionális válasz tárgyává válik.

A szimbolizáció bármely és mindegyik testi szükséglet első késleltetett és közvetett kielégítésével született meg.Az éhség és a nemi vágy, a személyes kényelem és biztonság óhaja egy tárgyra vagy egy folyamatra irányult, erre vivődött át, mely tárgy vagy folyamat testi szükséglet kielégítését célzó közvetett eszköz volt.↓

A fiziológiai késztetésnek ez a másodlagos valóságra való átvitele másodlagos valóságra való átvitele másodlagos jellegű.

A jelek gesztusok, hangok bármelyike szimbolikus jellegű. A szimbolizációnak pontosnak és hatásosnak kell lennie, hogy a kommunikáció maradandó legyen.

Az egyéni adalék és a csoporttevékenység az ismeretek és a hiedelmek esetében
Minden csoport tagjának képeseknek kell lenniük a csoporttársakkal való kommunikációra.
Primitív közösségekben a nyelv kizárólag gyakorlati célokra alkalmazott. A valódi tapasztalatokon és logikus érvelésen alapuló, verbális állításokban megtestesülő emberi tudás elvei még a legalacsonyabb szinten álló primitív népeknél is megtalálhatók.

A tudás minden kulturális tevékenykedés velejárója.

Tudás = Tapasztalatok és elvek összessége, amelyek megnyilvánulnak a nyelvben, tevékenységben, technikákban, szervezett foglalatosságokban. A tudás a fejlődés minden fokán magába foglalja az együttműködés szabályainak és minden társadalmi kötelezettségnek és előjognak az ismeretét.

Az ébredő remények és feltámadó félelmek, szorongások bizonytalan légkörében az embernek szüksége van a stabilitásra, a sikerre és folyamatosságra. A vallás és a mágia kielégítik ezt a szükségletet.

Minden rituális viselkedés (pl. temetés, gyász, szertartás, áldozat, stb.) társadalmi jellegű.
A vallás struktúráját a rítus technikája és az elemi etika szabályai és előírásai alkotják, ezek megszabják az egyén alárendelését a csoport jólétének.

Összefoglalás és végkövetkeztetések

Antropológiai terepmunka és az összehasonlító kultúraelmélet funkcionális megközelítése igazolja, hogy minden egyes lépést tanulmányoznunk kell, egymással párhuzamosan és koordinálva az egyént és a csoportot, illetve viszonyukat.

Funkcionalizmus = Egyéni szükségletek származékos kulturális szükségletekké és imperatívuszokká való átalakításának elmélete.

A társadalom a kondicionáló apparátus kollektív alkalmazásával az egyént kulturális személyiséggé formálja.

Fiziológiai szükségletével, pszichikai folyamataival az egyén minden hagyomány, tevékenység, szervezett viselkedés végső forrása és célja.

Társadalom = Differenciálódott csoportok koordinált együttese.

A társadalomszervezetet intézményekre, azon emberek bizonyos csoportjaira bontva kell elemezni, akiket irányelvek egyesítenek, viselkedési szabályokat követnek, együttműködnek a környezet egy behatárolt részén, s bizonyos szükségletek kielégítésén dolgozik.

Intézmény funkciójaAz intézmény hozzájárul egyrészt a közösség, másrészt az egyes ember származékos és alapvető szükségleteinek kielégítéséhez.Acsalád nélkülözhetetlen a társadalom számára. A társadalmat tagokkal látja el, azokat felneveli és megóvja őket életük korai szakaszán.

De tekintettel kell lenni az egyedekre, saját érzéseikre, működésükre. A lokális csoport egy felosztott terület közös használatának a szervezete, a kollektív védekezés eszköze, elsődleges munkamegosztás közege.

A társadalom részeként, nélkülözhetetlen szerveként működik, de az előnyöket az egyedek egyénileg is élvezik.

Az egyénnek a csoportban játszott szerepét és tagságát a pszichikum, a nevelés, a közös tevékenységek mindegyikéből származó fiziológiai előnyök szemszögéből kell megállapítani.
A törzs és az állam közös politikát valósít meg (háborúban, békében, kereskedelemben). De a törzs vagy állam léte az állampolgárság minőségén múlik, amely az egyénnek a csoport életében való részvételéből származó előnyökből és ahhoz való hozzájárulásaiból adódik.
Csak akkor érthetjük meg a mentális attitűd vagy testi ügyesség okait, ha utalunk az egyén veleszületett organikus organikus tulajdonságaira, illetve azokra a kulturális hatásokra, amelyek azt alakítják. A biológiai szükségletek kulturális imperatívuszokká, kielégítési módokká alakulnak.

Az egyedi organizmusból kiindulva eljutunk az instrumentális és integratív imperatívuszokhoz.↓
Ezeknek minden kultúrában a szervezett tevékenység típusai felelnek meg, mint pl. gazdaság, nevelés, politikai szervezet, jogrendszer, szervezett vallás és mágia és a művészi és rekreációs tevékenység.

– Az integratív tevékenységek mindegyikét csoport végzi (család, nemzetség, kongregáció)

– Az irányelvet dogma, mitológia, szakrális történelem szolgáltatja

– Minden rítus liturgikus apparátussal jár

– A kultúra integratív aspektusai intézményekben (pl. vallásos, mágikus, művészeti, ceremoniális, rekreációs) fejtik ki hatásukat

Intézmények pl. egyház, kongregáció, totemisztikus nemzetség, mágikus vagy sámánisztikus testületek, sportcsapatok, zenészek, táncosok, színészek, stb.

A társadalom és alkotórészei a verbális, szimbolikus hagyomány hordozói.
A kultúra csak akkor marad ép és fejlődőképes, ha fenntartható az egyensúly az egyéni érdek és a társadalmi ellenőrzés között. → Ha ez az egyensúly felbomlik, anarchiához vagy diktatúrához vezet.

Share

Lewis Henry Morgan

0
Share

Kulturális antropológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Balázsi Rózsa

Lewis Henry Morgan az ősi társadalmak fejlődési fokait tanulmányozva azt Mondja, hogy bizonyos eszmék, szenvedélyek és törekvések fokozatosan alakultak ki hét különböző kategóriában. Melyek azok?

Antropológia emberekkel, mint komplex szociális lényekkel foglalkozik, melyek rendelkeznek a beszéd, a gondolkodás és a kultúra képességével.

– tudománya a világon mindenfelé élő emberek életének biológiai és kulturális aspektusainak megértéséről szól. Minden ember azonos alapvető biológiai jellemzőkkel születik, de attól függően, hogy hol nő fel, különböző éghajlattal, ételekkel, nyelvekkel, vallásos képzetekkel stb. találkozik. Az embert azonban nem csak a környezete formálja, hanem az a világ is, ahol él. Az antropológia fő célja megérteni azokat az általános kényszereket, melyek között az emberek élnek, és azokat a különbségeket, melyek nyilvánvalóak az egyes társadalmak és kultúrák között.

Az antropológia témáinak köre óriási. A kutatók manapság a diszciplína egyik vagy másik területére specializálódnak. Néhányan, az úgynevezett fizikai- vagy biológiai antropológusok olyan témákat vizsgálnak, mint például, hogy hogyan fejlődtek az emberek és az emberszabásúak az évezredek, évmilliók során, illetve a genetikus és magatartásbeli kapcsolatunk a főemlősökkel. Mások, akiket szociál- vagy kulturális antropológusoknak hívnak, azt a számtalan módot tanulmányozzák, ahogy a különböző emberek megszervezik önmagukat, hogy biztosítsák a stabil mezőgazdasági termelést vagy a közösségi életet. Vizsgálhatják az embereknek a világ működéséről alkotott elképzeléseit, ahogy azok megjelennek a vallási képzeteikben és gyakorlatukban., az emberek által létrehozott anyagi formákat, mint például a házaik, ruházatuk, kézművességük és művészetük.

1.) Lewis Henry Morgan az ősi társadalmak fejlődési fokait tanulmányozva azt mondja, hogy bizonyos eszmék, szenvedélyek és törekvések fokozatosan alakultak ki hét különböző kategóriában. Lewis Henry Morgan1818-1881
Élete és munkássága:

Lewis H. M. egyike volt a XIX. Század legnagyobb hatású gondolkodóinak,  az antropológia, és a kapitalizmus és a világpolitika jövője szempontjából nézve is.

– meggyőződéses kapitalista volt, az evolúcióról írott műve, ahogy azt Marx és Engels értelmezte,

– keresztény középosztálybeli polgár, ügyvéd és üzletember volt. Az ipari forradalom ugyan érdekelte,de más forradalom bizonyosan nem.
-13 gyermekes, régi massachusettsi-i családból származott, amely nyugatnak ment, New York állam északi részébe

-. Iskoláit kitűnően végezte,  az Union College-be harmadéves hallgatónak vették fel.

– tehetséges szónoknak és vitázónak bizonyult.

– Az egyetemi fokozat megszerzése után 1840-től 4 éven át jogot tanult. Ebben az időszakban kezdte meg az amerikai indiánok,különösen az irokézek egy életen keresztül tartó tanulmányozását.

– Gordiuszi csomó néven titkos társaságot alapított, amelyet az Irokéz Törzsszövetség mintájára szervezett meg. Tagjai éjszaka, tábortűz mellett, eredeti ruhákban tartották megbeszéléseiket. A társaság késŐbb az Irokézek Nagy Rendjé -vé nŐtte ki magát, amelynek kinyilvánított céljai közé tartozott, hogy elmélyedjen az indiánok tanulmányozásában, elŐmozdítsa ügyüket, segítse mővelŐdésüket és védelmezze jogaikat az agresszív és igazságtalan kormányzati politika ellen. 1874-ben, miután sikeresen képviselte érdekeiket a földviták során, Morgant a szeneka törzs tiszteletbeli tagjává választották.
Azt követŐen,hogy ügyvédi vizsgáit letette, három éven keresztül Aurora melletti családi farmjukon dolgozott, mivel gazdasági recesszió és az ügyvédek túl nagy száma miatt New York állam nyugati részén nem tudott munkához jutni.
1851-ben a New York állambeli Rochesterbe költözött és ügyvédi irodát alapított barátjával és volt osztálytársával, George F. Danforth-szal. A vállalkozás rendkívül sikeresnek bizonyult. Még ebben az évben megházasodott és megjelentette a League of the Iroquis (Az irokéz szövetsége) című művét. Ezt tekintik az elsŐ tudományos beszámolónak egy indián néprŐl, s mint néprajzi leírás, ma is mérvadó.
1858-ban Michigan állam északi részébe utazott. Itt tartózkodása alatt kezdett érdeklŐdni a hódok iránt, ami egy évtized kutatásai után, 1868-ban(Az amerikai hód és építményei) című művet eredményezte.
Michiganben azt is felfedezte,hogy az odzsibua indiánok rokonsági rendszere pontosan olyan,mint az irokézeké.

– csaknem 70 törzset tanulmányozott, majd megfogalmazta elméletét, amely szerint egyetlen rokonsági rendszer jellemzŐ az összes észek- amerikai indián törzsre.
-1870-ben adta közre  (Az emberiség konszangvinikus és affinális renszerei) című munkáját. Ez máig alapvetŐ mű és adatgyűjtemény.
Főműve: Az  Ősi társadalom. 1877 E könyvben Morgan a család fejlŐdésérŐl vallott sémáját és az unilineáris leszármazási csoportról készített elemzését adja közre. Morgan utolsó műve a Houses and House-Life of the American Aborigines (Az amerikai bennszülöttek házai és családi élete).

Morgan politikai érdeklődése :konzervatív párti politikusként New York állam parlamentje alsó házának, majd szenátusának tagja volt 1861-1869-ig..
Több irodalmi csoport, (Nemzeti Tudományos Akadémia) és az Amerikai Egyesület a Tudományos Haladásért) tagja volt.

1880-ban Morgan támogatta egy régészeti expedíció szervezését a pueblók vidékére.

1881. decemberében meghalt.Vagyona nagy részét letétbe helyezte azzal a cállal, hogy a Rochesteri Egyetem keretében egy nŐi kollégiumot alapítanak belŐle.
Az ősi társadalom

 

-Az emberi történelem civilizációt megelőző korszakot tárgyalja, hogy miként teszi meg az ember azt a lépést, hogy a társadalmiság útjára lépjen.

-könyve megírásának indítékai, újabb adatokkal kívánja bizonyítani, hogy az emberiség életmódja a történelem hajnalán kezdetleges volt,hogy erkölcse és szellemi képességei tapasztalatainak növekedésével fokozatosan fejlŐdtek és hogy a civilizáció felé vezetŐ úton . – nem karosszék-antropológusok közé,tartozott,személyesen ismerte az általa leírt irokéz, szeneka és más Őshonos népcsoportokat,

-azt gondolta,hogy tudományos kutatás célja a civilizáció folyamatának megragadása, amelyhez az egyes kultúrák esettanulmányszerű leírása csak egy-egy lépcsŐfokot jelent.
-Munkája -evolucionista séma, amely szerint minden evoluciós fokozatnak bizonyos technikai és létfenntartási típus felel meg

-a technikai innovációk megváltoztatják a társadalom homeosztázisát oly módon, hogy szükségszerűvé tszik új szociokulturális jegyek kialakulását az életbenmaradás érdekében

Morgen által elképzelt fejlődési fokok:

1 Létfenntartás – a túlélés érdekében javaj termelése-életbenmaradsáshoz szükséges javak, a technikán keresyztül

2.Társadalomszervezet: a csiráji a vadság korától a  nemzetségektől a politikai társadalmakig

3.Nyelv: a legkezdetlegesebb-egyszótagú- bonyolult nyelvig

4.Család:- a komszangvinikus( vérszerinti leszármazáson alapulo

-az affinális-rokonsági leszármazás

5.Vallás-eszmék fejlődése- nem lehet kielégíté magyarázatot adni, a vadság korában nincs vallás, nincs Isten képzet, a tudás bizonytalan elemeken alapszik

6.Otthoni élet, építkezés- a családformával és az otthoni élet rendjével kapcsolatos: a vadember kunyhótól a -a civilizált ember házáig

7.Tulajdon: eszméje lassan alakult, sok időt vett igénybe, a vadság korában az élelem halmozása után kezdődik az uralomrajutásig

Társadalomszervezeti forma

Minden társadalomszervezeti forma két általános alapformára vezethető vissza.

1 Az idŐben korábbi forma személyekre,s kizárólagosan személyi kapcsolatokra épülés társadalomnak nevezhetŐ.
2 A társadalomszervezet második formája a területen és a magántulajdonon alapszik,s az elŐbbitŐl állam névvel különböztetjük meg.

Létrejött a politikai társadalom,melynek szervezete földterületeken alapszik, s a tulajdonhoz, továbbá a személyekhez való viszonyát a területi kapcsolatok határozzák meg.

A görögök és a rómaiak szellemi képességeinek teljes kifejlŐdése volt szükséges ahhoz, hogy miután már eljutottak a civilizációba, létrehozzák a községet, azaz a démost, s ezzel megalkossák a társadalom szervezetnek azt a második nagy formáját amely a civilizált nemzeteknél napjainkig fennmaradt. Az Ősi társadalomban ez a területen alapuló szervezet ismeretlen volt. Létrejötte választóvonalat jelentett az Ősi és a modern társadalom között.

Az Ősi társadalomban leírtak alapján Morgan véleménye az, hogy az emberiség történetének menete csaknem mindenütt azonos volt, és az értelem tevékenysége is mindenütt egyforma.
A fejlŐdésnek több különbözŐ szakaszát különböztetjük meg egymástól.

A korábbi a vadság ezen belül a vadság alsó, középsŐ és felsŐ foka,

A barbárság és ezen belül is alsó, középsŐ és felsŐ foka. E korszakok mindegyikének más-más kultúrája és többé kevésbé sajátságos és jellegzetes életmódja volt.

A civilizáció állapota-a fonetikus ábécétőé napjainkig
A létfenntartás módjai
A vadság alsó fokán az emberiség eredeti lakóhelyein gyümölcsökön és gyökereken alapuló természetes létfenntartást folytatott. Csak egyetlen találmányról, a nyelvrŐl mondhatjuk el, hogy ebben az idŐben alakult ki.Erőforrások kiaknázása pótlás nélkül.
A vadság középsŐ foka : amikor az emberek a halat veszik magukhoz táplálékként, mely a mesterséges táplálék elsŐ formája, mivel nem lehet fŐzés nélkül fogyasztani, valószínő, hogy a tüzet erre a célra használták. A haltáplálék viszont lehetŐvé tette, hogy az emberiség éghajlattól és helytŐl függetlenítse magát. Raktározni, tárolni
A vadság felsŐ foka: az emberek már liszt tartalmú termesztett növényekkel táplálkoznak. Kialakul a kert mővelés. Amerikában ez az újítás az indiánok letelepülését és a falusi élet kialakulását eredményezte.
Barbárság alsó foka: az emberek már eljutottak arra szintre, hogy hús és tejtáplálékot vegyenek magukhoz.-fazekasság megjelenése, felhalmozás, munkamegosztás, kersekedelem, árucsere
Barbárság középső foka: kialakul a korlátlan élelemtermelés szántóföldi műveléssel. Az emberek ekkor gondolattal elŐször arra, hogy csökkentsék az erdŐterületeket és nagy földdarabokat vonjanak művelés alá. Vas megmúvelése, eszközök tökéletesítése, fegyverek

Barbárság felsőfoka-háziállatok-domesztikáció, kereskedelmni és politikai központok létrejötte
Különféle családi formák alakultak ki:
Vérrokonsági család-konszangvinikus-fivérek és unokahugok csoportházasságán alapuuló
Punauluacsalád-puna uno-megjelenik a közvetlen testvérek közötti házasság tilalma
Pároscsalád-páros család-átmenet a csoport és monogámia között-bármikor megszakítható
Patriarckális család-egy férfinak több felesége is van
Monogám család-egy férfi csak egy nőt vehet el
Az emberi fejlődés mértéke
Ahhoz, hogy az ember elérje a civilizáció állapotát szükséges volt, hogy előbb rendelkezésére álljanak a civilizáció feltételei. Minden den korszakban megtalálható a fejlődés.

Share

Ruth Benedict

0
Share

Kulturális antropológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Balázsi Rózsa

Ruth Benedict  Kulturalis Mintak nevezetű könyve mivel foglalkozik és miért fontos?

Boas-tanítvány;

  • · A kultúra nem véletlenszerűen áll össze!…
  • · viselkedések egységeként jelenik meg a „kultúra mintája”
  • · a kialakult viselkedések a kultúra integrációjának megértését segítik elő
  • · az emberi viselkedés ad magyarázatot egy kultúra létezésére (de ez leegyszerűsítés, mert figyelmen kívül hagyja a kultúrán belüli viselkedésváltozatokat)
  • · az egyén társadalmi viselkedését akarja megérteni, de redukál és szimplikál
  • · kulturális alakzat = egy adott kultúra integrált formában
  • · nem csak „primitív kultúra” van, hanem „primitív kultúrák” léteznek
  • · kulturális relativizmus: minden kultúra több, mint alkotóelemeinek összessége, ezért a kulturális mintákat kell vizsgálni, megérteni csak az integrált kulturális alakzatot lehet.

Más kultúrák megértésének útja:

-a kulturális relativizmus megtanít minden más kultúra tiszteletére®

-ember vagyok, semmi emberi nem idegen tőlem /ókori mondás/.

Etnocentrizmus:

  • ·definíció: egy bármely kultúrával való azonosulás, önmagában pozitív tartalmú, hiszen alapszemélyiségünk jegyeinek kialakulásához nélkülözhetetlen: beleszületés!
  • · De: ha túlzó és negatív megnyilvánulásokra ad okot, elvetendő
  • · Pozitív oldala: szükséges az identitás megléte, így tudjuk megkülönböztetni magunkat másoktól
  • · Negatív oldala: amikor nem arra használjuk identitásunkat, hogy magunkat megerősítsünk, hanem arra, hogy másokat lenézzünk, csak azért, mert „mások” ® a pozitív etnocentrizmus „beteges etnocentrizmussá” válik, melyet „kulturális betegségeknek” foghatunk fel
  • · Patologikus etnocentrizmus: elhomályosult ítélő képesség, egyenes út az előítéletekhez.

A beleszületett kultúra az abszolút mérce, a hasonlítás megkérdőjelezhetetlen alapja.

  • · A kultúrák dinamikus felfogása segít leküzdeni az etnocentrizmus negatív megnyilvánulásait.

A nemzeti karakter vizsgálata:

  • · Az adott kultúra egyes típus-személyiségeinek meghatározása lélektani terminusok segítségével
  • · Az ítéletalkotás kockázatos, mert szubjektív lehet, ezért csak előítéletmentes személyek alkalmasak!
  • · az antropológusok többsége sztereotípiák rabja, ezért objektív eszközökkel kell vizsgálódni (pl. projektív tesztek (éljen az objektivitás!!) vagy véleményeket kutató kérdőívek (ha ezt Hain Feri hallaná…))

Kroeber Kantot idézi, mint a német nemzeti karakter leíróját, és mint követendő példát.

Kant a „népi temperamentumot” a kultúrából és az etnikai eredetből származtatja.

Példák a nemzeti karakter-vizsgálatokra:

  • · Benedict (Japán, Thaiföld)
  • · Mead (Románia, Franciaország, Oroszország)
  • · Lowie (Németország)
  • · Gorer (Amerika)

 

Róheim Géza kritizálta a nemzeti karakterológiákat, hiszen félrevezető, ha bármelyik karaktert dominánsnak kiáltjuk ki, szerinte az ún. nemzetkarakter nem is létezik (végre egy értelmes ember!).

A nemzeti karakter-vizsgálatok értékelése:

hasznos és értékes, bár nincsenek jól kidolgozott vizsgálati technikák; általánosításra ad alapot, sztereotipizál, de mindennek ellenére az antropológia megállapításai rugalmasak és mindig hipotetikusak.

Ruth Fulton Benedict 1887-1948

Az antropológia fogalma:Az antropológia (görög anthroposz “ember” és logosz “tudás/tan”) az “emberről szóló tudomány”. Tágabb értelemben az ember valamennyi sajátságát vizsgáló tudomány, beleértve biológiai adottságait, társadalmi létét, kultúráját.

A kulturális antropológia: az emberi kultúra sajátságait vizsgáló társadalomtudomány. A kultúraalkotó embert állítja kutatásai középpontjába, egyfajta egyetemes kulturológia. Holisztikus (egészre irányuló) kultúra és társadalomfelfogást képvisel. Nem elméleti inkább gyakorlati tudomány.

Történeti partikularizmus:

A XX. század elején Franz Boashoz fűződik. Az antropológiai kutatás súlypontját az egyes, történetileg kialakult kultúrák vizsgálatára, megismerésére helyezi. A kultúrák egyedi sajátosságait hangsúlyozza és tagadja az evolucionista irányzatot. Cáfolja a rasszizmus, a fajelméle tudománytalan állításait. Ezek az irányzatok Charles Darwin természetes szelekció-elvét igyekezték felhasználni az agresszív, területszerzési politikájukhoz.

Az egyvonalú evolucionista irányzat azért vált tarthatatlanná, mert etnocentrikus szemléletmódot tartalmazott és az euro-amerikai civilizációt helyezte a legmagasabb szintre, ehhez hasonlítja  a többi megismert kultúrát. A történeti partikularizmus képviselői úgy tartották, hogy valamennyi emberi kultúra egyenjogú és értékes. A kutatás célja az egyes kultúrák részletes tanulmányozása.

Ruth Benedict élete:

-1887-ben született -gy észak-amerikai farmer család gyermekeként. Édesapját, aki orvos volt két éves korában veszítette el. Édesanyja mindezek ellenére igen jó nevelésben részesítette. Gyermekkori tragédiája – a folyamatos süketülés – miatt megtanult szájról olvasni.

-1909-ben kitűnő eredménnyel végzett a Wassar College-ben, ahol angol irodalmat tanult. Egy évet Európában töltött, majd visszatérve férjhez ment Stanley Benedicthez, aki biokémiát tanított.

Munkássága:

-Igen későn kötelezte el magát az antropológia mellett. 1919-21-ig tanult a New School for Social Research-ön, ahol Franz Boassal nagy hatással volt rá. Szintúgy Robert Lowei munkásága is, akinek kérésére megírta első kiadott dolgozatát a Látomás a síksági indiánok kultúrájában (1922) címűt.

-Első terepmunkáját Alfred Kroeber irányítása alatt végezte a szeránok között, amely nem volt könnyű betegsége miatt. Doktori disszertációját 1923-ban fejezte be A védőszellem fogalma Észak-Amerikában. 1927-ben a pima indiánok között végzett terepmunkát és rájött arra, hogy az egyes indián kultúrák mennyire különböznek egymástól. Ő volt az, aki az emberi személyiségjegyek mintájára megkülönböztette az általa vizsgált törzseket. Természetesen nem a bennük élő emberekre gondolva, hanem magát a törzsi kultúrát értve ez alatt: pueblók-harmonikus, pima indiánok-szélsőségesek. 1934-ben megírta A kulturális minták című könyvét, melyben három primitív civilizáció feltérképezését tűzte ki célul.

A második világháború közeledtével egyre nehezebb volt előteremteni az anyagi lehetőségeket a terepmunkához. Ekkor irta meg legelismertebb könyvét, melyben feldolgozta a rasszizmus történetét.

A terepmunkák csökkenésével az antropológia új megismerését fedezte fel. A mai társadalmakra fordította a hangsúlyt, melyeket interjúk és dokumentumok alapján térképezett fel.

Elsősorban Romániával, Sziámmal, Németországgal és Hollandiával foglalkozott.

-1946-ra befejezte A krizantém és kard című munkáját, mely a japán civilizáció történetének feldolgozása. Emellett kidolgozott egy kézikönyvet, amely az alkalmazott antropológiát mutatta be.Folyamatosan kutatott és tanított egészen az 1948-ban bekövetkezett haláláig.

„A kultúra integrációja”:

Érdeklődésének középpontjában az egyes kultúrák tanulmányozása állt. Franz Boashoz hasonlóan, de azon túlmutatva úgy tartotta, hogy minden kultúra egy integrált egész. Csak önmagában értelmezhető és összehasonlíthatatlan. A fő feladat nem az, hogy minél több kultúrát tanulmányozunk, hanem az egyes kultúrákat minél alaposabban megismerjük.

Kutatási célja a helyi kulturális sajátságok történetének vizsgálata volt, a vizsgált kultúrák egyedi sajátosságait hangsúlyozta. Felismerte, hogy a kulturális viselkedés minden kultúrában eltérő, az ott élő emberek által létrehozott, éppen ezért rendkívül változó.-seyerinte az  eltérő hagyományokat kell kutatni és a különbözőségeket tanulmányozni. „Minden kultúrában  kialakulnak jellegzetes célok, amelyekkel másfajta társadalmak nem feltétlenül rendelkeznek.”1.

A kultúra bizonyos jellegzetességgel bír és ezeket az egyének a jellegzetességeket a neveltetésük folyamán sajátítják el a társadalom tagjai.

Elmélete szerint kultúra több, mint alkotóelemeinek összessége. „részek egyedi elrendeződésének és összekapcsolódásának eredménye, amelyből új entitás keletkezik.”2.  Egy-egy kultúra valamennyi összetevője – például a házasságkötési tradíciók, a bűnelkövetőkhöz való viszony – együttesen adja meg az adott kultúra egységét.

Hangsúlyozza a diffúzió elméletét is, mely szerint a befogadó kultúra sohasem lehet passzív, olyan dolgot vesz át más kultúrából, melyet minden nehézség nélkül be tud illeszteni a saját kultúrájába. Ezt a beépülést egy nem tudatos szelekció előzi meg.

Kiemelten bírálta az összehasonlító antropológiát és Tylor, Morgan és Frazer munkásságát, akik az evolucionista irányzatot képviselték.

Hangsúlyozza, hogy a rekonstrukció nem érhet fel az egykorú megfigyeléssel. Csakis az élő társadalmakat lehet antropológiai szempontból vizsgálni. . Ez az ismeret nem szerezhető meg utólagos boncolás és rekonstrukció segítségével.”5.

Dicséri Malinowski munkásságát, aki „inkább élő és működő elevenségükben kellene tanulmányozni.-Bírálja viszont azért, mert az egyes törzseknél megfigyelt szokásokat nem az adott törzsre értelmezi, hanem általánosítja és az összes primitív kultúrára értelmezi azt.

Ő mutatott rá először, hogy nem a kultúrát, hanem a kultúrákat kell a vizsgálódás középpontjába helyezni.

Áldásosnak tartja a Gestalt-pszichológia munkásságát, mert ők mutatták rá, hogy az egyes észlelés elemzése nem ad magyarázatot az egész érzékelésre.

Összegezve bizonyítható, hogy Ruth Benedict a XX. század elejének egyik legkiemelkedőbb antropológusa volt.-a történeti partikularizmus képviselője, aki maradandó téziseket fektetett le az antropológia történetében.

Ruth Benedict

– is a kulturális mintákkal foglalkozott és azzal, hogyan befolyásolja az emberek viselkedését az adott kultúra. -Azt írja, hogy ez annyira összetett és bonyolult, hogy fölösleges erőlködni egy olyan rendszer kialakításán, amivel az emberiség összes kultúrája leírható. Azért kell éppen a kis népeket, törzseket, falvak lakóit, hagyományőrzőit megfigyelni, mert kicsiben ez a folyamat sokkal jobban megfigyelhető. Tehát nem a kultúra milyensége a lényeg, hiszen a kutatók a primitív kultúrát sem tartják kevesebbnek, hanem a minősége, az integráló ereje, a személyiségjegyek formálásában, az értékek és tiltások, a szokások és minden egyéb közvetítésében játszott szerepe miatt fontos.

Share

Mit nevezünk „potlecs” –nek?

0
Share

Kulturális antropológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Balázsi Rózsa

A potlecs mint a totális szolgáltatások rendszere(Marcel Mauss)

• A primitív társadalmak nem naturális gazdálkodást folytattak.

• Nem egyének, hanem közösségek (nemzetségek, törzsek, családok) kötelezik el magukat kölcsönösen, cserélnek és szerződnek

• A cseretárgyak nem kizárólag gazdaságilag hasznos dolgok (javak, értékek, ingóságok és ingatlanok), hanem udvariassági aktusok, lakomák, ritusok, asszonyok, gyerekek, táncok, ünnepek, vásárok, amelyeknek csak egy mozzanata az üzletkötés

• Önként követik őket, jóllehet betartásuk szigorúan kötelező.

A potlecs sokkal több, mint jogi jelenség: azon jelenségek egyike, amelyre ráillik a totális rendszer elnevezés, vallási, mitológiai, sámánisztikus, gazdasági jellegű. Az adás kötelezettsége a potlecs lényege: egy főnöknek potlecst kell adnia magáért, fiáért, lányáért, vejéért és a halottakért. A törzse, faluja, családja előtt csak akkor őrzi meg tekintélyét, rangját a főnökök közt, ha bizonyítja, hogy a vagyon és a szellemek kedvelik őt, ezért elkölti, szétosztja.

Az elfogadás kötelezettsége nem kevésbé kényszerítő, az embernek nincs joga visszautasítania potlecset, az ajándékot. Aki úgy viselkedik, az kimutatja, hogy fél a viszonzástól, fél, hogy lelapított marad, míg nem viszonozhat. Elvben minden ajándékot elfogadnak és megdicsérnek, aki ajándékot kap, az nem csupán részesül egy dologban, hanem elfogad egy kihívást, és azért fogadta el, mert biztos abban, hogy viszonozni tudja, és ezzel mintegy biztosítja, hogy nem egyenlőtlen.

A viszonzás kötelezettsége maga a potlecs. Normális körülmények közt a potlecset kamatostól kell megadni, ez 30%-tól 100%-ig terjedhet. A potlecs során cserélt dologban van egy olyan hatóerő, ami az ajándékokat körforgásra készteti. Az emberiségnek egy viszonylag gazdag, többleteket felhalmozni tudó része képes, tud és tudott jelentős dolgokat cserélni más formákban és más okokból, mint amit mi ismerünk és elfogadunk.

Végkövetkeztetésként a társadalmak annyiban fejlődtek, amennyiben tagjaik képesek voltak szilárd kapcsolatok létrehozásában. Az ajándékozás és az őt kísérő ünnepélyesség, körülményesség pompa, rituális köntösbe bujtatása a kapcsolatteremtést szorgalmazta és biztosította, amelynek talaján kialakulhattak „igazi” szerződések.

A potlecs alapelvei továbbéltek más társadalmak ősi jogában és társadalmában.

Potlecs:

  • A Potlecs jelentése: táplálni és fogyasztani
  • Totális szolgáltatást is jelent

Cserélt ajándékok és a viszonzási kötelezettség (Polinézia)

  • Itt hiányzik az ellenszolgáltatás uzsorareje. De a viszonzás elmulasztása maga után vonja a „mana”, vagy mint a kínaiak mondják az „arc elvesztését”.

Ajándékozott dolog szelleme

Minden szigorúan személyes jellegű tulajdonnak van egy „hauja”, egy szellemi hatalma.

  • A Potlecs a kapott ajándék viszonzásának, a szolgáltatás nyújtás és az elfogadás kötelezettségét foglalja magában.

A három kötelezettség: adni, kapni, viszonozni:

  • Az adás kötelezettsége a Potlecs lényege
  • Az elfogadás kötelezettsége nem kevésbé kényszerítő
  • A viszonzás kötelezettsége maga a Potlecs

A dolgok ereje:

A Potlecs során cserélt dolgokban van egy olyan hatóerő, ami az ajándékokat körforgásra kényszeríti, arra, hogy adják és viszonozzák őket.

Az ajándékozás

  • Lévi-Strauss: a rokonság rendszere; incesztus-tilalom, exogámia: nem biológiai, hanem társadalmi-kulturális konstrukció
  • Malinowski: kula
  • Mauss: potlecs

A kula (Malinowski)

  • a mitológiában gyökerezik, hagyományos jogrend támogatja, és mágikus rítusok veszik körül. Minden lényeges ügylete nyilvános és szertartásos; meghatározott szabályok szerint bonyolódik le:
  • periodikusan, előre elhatározott időpontokban, és meghatározott kereskedelmi útvonalakon bonyolódik
  • olyan rögzített és állandó partneri státuson alapul, amely több ezer egyént köt párosával össze. Ez a partnerség élethosszig tartó viszony, amely különféle kölcsönös előjogokat és kötelezettségeket foglal magába, és egy sajátos, törzsek közötti viszonyt hoz léte óriási méretekben.
  • gazdaságilag a hitel egy specifikus formáján alapul, amely magas szintű kölcsönös bizalmat és kereskedelmi tisztességet tételez fel,
  • nem folyik semmiféle szükséglet nyomása alatt, mivel fő célja olyan javak cseréje, amelyeknek nincs semmi gyakorlati haszna.

KULA:

  • lényege- egyszerű ügylet (két díszítésre szánt cikk végeláthatatlanul ismétlődő cseréje)
  • nagy törzsek közötti viszonyrendszer
  • nagy területet és népességet egyesít a kölcsönös kötelességek és pontos szabályok alapján
  • félig kereskedelmi és szertartásos csere
  • önmaga kedvéért létezik
  • birtoklás iránt való vágyakozás kielégítője
  • az elcserélt értékek egyenlősége nélkülözhetetlen
  • a kula vagyontárgyak és használati cikkek cseréje, így gazdasági intézmény

kereskedelmi ügyletek szabályai:

-kula ügyletek csak meghatározott partnerek között

-karperecek és kagylófüzérek mindig saját útirányukat követik a gyűrűn, soha nem cserélik őket visszafelé (soha nem állnak meg)

-kulához kapcsolódó másodlagos tevékenységek:

expedíció esetén: előkészületek

– csónakok építése

– felszerelés előkészítése

– élelmiszer ellátás biztosítása

– vállalkozás időpontjának, szervezeti felépítésének rögzítése

-közönséges kereskedés (szigetről szigetre való csere- használati tárgyak)

egyes területeken temetési szertartások, előkészületi tabuk, mágikus rítusok:

– csónak építése közben (csónak gyors, biztonságos legyen)

– hajózás veszélyeinek elhárítása

– igazi kula mágia (a partner lelkére)

Share

Pavlov tipustana

0
Share

Személyiségpszichológia, 11. tétel, pszichológia távoktatás

Nagy Eszter jegyzete alapján kidolgozta Pölczman Ildikó

•Pavlov idegrendszeri tipológiája

Pavlov a hippokrateszi-galenusi hagyományhoz visszanyúlva a vérmérsékleti típusok idegrendszeri alapját kutatta. A feltételes reflexek módszerével tárta fel az izgalmi és a gátlási idegfolyamatok alapvető tulajdonságait- erejét (erős/gyenge), egyensúlyát (kiegyensúlyozott/kiegyensúlyozatlan), mozgékonyságát, és ezek kombinációjával jellemezte.

Pavlov tipológiáját eredendően kutyák megfigyelésére alapozta. Mivel típustana alapvető élettani folyamatokon alapszik, és ezek Pavlov szerint mind a kutyáknál, mind az embereknél többé-kevésbé azonosak, így tapasztalatait az emberekre is általánosította.

A szangvinikus kutya élénk, csekély zajra gyorsan válaszol, emberrel könnyen barátozik (ingerlékeny + gyors) : izgalmi folyamatok túlsúlya

A flegmatikus kutya ismeretlen környezetben tartózkodó, általában a fal mellett halad, csekély zajra a falhoz lapul (kevésbé reaktív + lassú) : gátló folyamatok túlsúlya

A pszichiátriai kórformákat az idegrendszer elemi izgalmi és gátlási folyamatainak arányával hozta kapcsolatba: neuraszténia – izgalmi túlsúly, hisztéria – gátló folyamatok túlsúlya.

Pavlov tipológiája az idegrendszeri izgalmi és gátlási folyamatok egymáshoz való viszonyán alapul.

 

•Az idegrendszert a következő tulajdonságok mentén jellemezte:

– az idegrendszeri izgalmi folyamatok erőssége vagy gyengesége

– a két ellentétes folyamat az izgalom és a gátlás kiegyensúlyozottsága, vagy kiegyensúlyozatlansága

– az idegrendszeri folyamatok mozgékonysága. Mennyire gyorsan, vagy lassan terjednek ezek a folyamatok

Ez a három tulajdonság összesen harmincnégy lehetséges kombinációt eredményez, de ezek közül – Pavlov szerint – a gyakorlatban csak négy figyelhető meg.

1. Élénk típus: Erős, gyorsan terjedő, kiegyensúlyozott gátlási és ingerületi folyamatok jellemzik. Így gyorsan könnyen kiváltható de nem tartós cselekvések, reakciók várhatóak.

2. Féktelen típus: Erős gyorsan terjedő izgalmi folyamat és gyenge gátló folyamatok jellemzik így a két folyamat viszonya kiegyensúlyozatlan. Hajlamos az agresszióra, a külső ingerekre gyorsan reagál, gyakori a környezettel való konfliktus, alkalmazkodási nehézség.

3. Nyugodt típus: Erős, de lassú, kiegyensúlyozott gátlási és izgalmi folyamatok jellemzik. Reakció cselekedetei tartósak, stabilak. Nyugodt kiegyensúlyozott élőlények (kutyák vagy emberek). Idegrendszerük a stresszt jól tűri.

4. Gyenge típus: Gyenge, lassú, kiegyensúlyozott izgalmi és gátlási folyamatok jellemzik. Túlérzékenyek, a stresszt nehezen viseli el az idegrendszerük, ami alkalmazkodási zökkenőkhöz vezethet. (Pavlov 1978, Keményné Pálffy K. 1989)

Forrás:

Archaikus személyiségelméletek, alkati és pszichológiai tipológiák

http://pecspszi.uni.hu/keret.cgi?/ii_eves_anyagok/szemkoll1_archaikus.htm

Share
Go to Top