Logopédia

A beszédmegértés, a beszédhasználat és a beszédhangok kiejtésének vizsgálata

0
Share

A beszédmegértés, a beszédhasználat és a beszédhangok kiejtésének vizsgálata

Logopédia, 19. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A beszédmegértés és beszédhasználat vizsgálata

 

  • Beszédmegértés (egyszerű utasítások végrehajtása a rendelkezésre álló tárgyakkal)

 

  • Szókincs vizsgálat (tárgyképek megnevezése)

 

  • Fogalomalkotás vizsgálata

 

  • Relációs viszonyok megértésének és használatának vizsgálata

A beszédhangok kiejtésének vizsgálata

 

  • Pöszeség és orrhangzósság esetén

– a beszédhangok kiejtése összefüggő szövegben (mondókák, kiszámolósok, mesélés eseményképek alapján)

– a beszédhangok és szótagok kiejtése szavakban (speciális képsor segítségével)

– a beszédhangok izolált kiejtése (utánzás, hangutánzók)

 

  • Disarthria, súlyos diszlália esetén

– a beszédhangok kiejtése szavakban

– a beszédhangok kiejtése mondókákban, versikékben, dalokban

– a beszédhangok kiejtése képről mesélés közben

– a beszédhangok kiejtése hosszú, nehezen tagolható szavakban

 

  • A beszédhang vizsgálata

– elemi hangképzés (tiszta, fátyolos, rekedt, préselt)

– hangszín (nazális, orális)

– hangerő (mikrophonia, makrophonia)

– hangmagasság (mély, magas, fejhang)

Share

A hallás, hallási figyelem és hallási differenciálás vizsgálata a logopédiában

0
Share

A hallás, hallási figyelem és hallási differenciálás vizsgálata a logopédiában

Logopédia, 18. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A hallás, a hallási figyelem és a hallási differenciálóképesség vizsgálata

 

  • Hallás épségének vizsgálata (halláscsökkenésre utaló jelek megfigyelése, pl. a logopédus szájának túlzott figyelése, félrehallások, gyakori visszakérdezések stb.)

Ha a 6 méterről kiadott suttogó hangot ismételni tudja, nincs halláscsökkenés

Ha csak 4-6 m-ről kiadott hangokat tudja elismételni, enyhén nagyothalló

Ha csak az 1-4 m-ről kiadott suttogó hangokat tudja megismételni, középsúlyos halláscsökkenés feltételezhető

Ha csak az 1 m-en belül suttogott hangokat tudja megismételni, súlyos hallássérülésre gondolhatunk

 

A suttogott szavak tartalmazzanak zárhangokat, magánhangzókat, réshangokat (szó elején, közepén és végén). Pl. „kettő, pipa, fekete, szoknya, saláta, Vali, Zita, cipő, meszel, mackó, visz, magas, ház

 

  • Hallási figyelem és hallási differenciálás vizsgálata:

 

kicsiknél (3-4 évesek) a logopédus által különböző eszközökkel produkált hangok ismétlése vagy azonosítása

 

nagyobb gyermekeknél (5-6 évesek) a beszédhangokra is kiterjed ez a vizsgálat (oppozíciós szavakat ábrázoló képek segítségével történik és zöngés-zöngétlen, valamint fonematikailag különböző és egymáshoz hasonló hangokra vonatkozik, pl. p-b, f-v, u-ü, s-sz, sz-t, stb.)

 

fonematikai analízis-szintézis vizsgálata 5- 6 évesnél nagyobb gyermekeknél (milyen hangot hall a szó elején, végén, van-e egy bizonyos hang a szóban, stb.)

Share

Lateralitás és mozgásvizsgálat a logopédiában

0
Share

Lateralitás és mozgásvizsgálat a logopédiában

Logopédia, 17. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

Mozgáskészség és lateralitásvizsgálat

Mozgáskészség vizsgálata:

 

  • általános mozgáskoordináció (járás, kabát levetés, székre ülés stb.)

 

  • nagymozgások vizsgálata (szaladás, lépcsőjárás stb.)

 

  • finommozgások vizsgálata (kézügyesség, ceruzafogás, ollóval vágás, apró tárgyak manipulálása stb.)

 

  • vizuo-motoros koordináció vizsgálata (Bender, Frostig, puzzle játékok)

 

  • az Oseretzky teszt egyensúlyra, kézmozgás gyorsaságára, kéz-láb koordinációra vonatkozó próbái

 

  • apraxia vizsgálat (szándékos kifejező mozgások, egyszerű tárgyak manipulálása)

Lateralitás vizsgálata

 

  • laterális dominanciavizsgálat szemekre vonatkozóan (papírhengeren átnézés, kaleidoszkópba nézés)

 

  • laterális dominanciavizsgálat kezekre vonatkozólag (célbadobás, gyöngyfűzés, kalapálás, ollóval vágás, leeső tárgy elkapása, Liebermann Lucy 8 próbája)

 

  • laterális dominanciavizsgálat lábakra vonatkozólag (székre lépés, focizás, nadrágba lépés, szappanbuborék eltaposása).

 

  • Harris teszt
Share

A beszédhibák osztályozása

0
Share

A beszédhibák osztályozása

Logopédia, 16. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A beszédhibák osztályozása a logopédia egyik legvitatottabb témaköre mind a mai napig. Nincsen még egy egységesen elfogadott osztályozási, felosztási rendszer. Ez többek között a Gutu M. (1975) által felsorolt tényezőkkel, okokkal indokolható :

Ø

A beszéd anatómiai-működési mechanizmusai rendkívül bonyolultak, és a beszédhibákat ennek különböző szintjein jelentkező rendellenességek idézhetik elő. Érintettek lehetnek periférikus vagy központi, érzékelő vagy motorikus, anatómiai vagy funkcionális komponensek, tehát a sérülés helye és foka számtalan variációban okozhat beszédhibákat.

Ø

A környezet (elsősorban a szociális környezet) nem megfelelő hatásai következtében is többféle beszédhiba alakulhat ki. A szociális (főleg verbális) ingerek mennyisége és minősége, a nevelési hatások, a szociális mikrokörnyezetben (család, bölcsőde, óvoda) kapott beszédmodellek jelentős szerepet játszanak a beszédhibák megjelenésében és evolúciójában. Ezeket gyakran nehezen lehet azonosítani, egymástól szétválasztani, hogy etiológiai osztályozást végezhessünk.

Ø

A különböző beszédhibák között sokféle kapcsolódási lehetőség létezik, s ezekből a kombinációkból nem könnyű feladat kihámozni, hogy melyik az elsődleges és hova sorolható. (pl. hadaró-dadogó, pösze-dadogó-diszlexiás, stb.)

Ø

Az általános fizikai és lelki fejlődési szint is kapcsolatban áll a beszédhibákkal. Ki kell deríteni például, hogy konkrét esetben a pszeudodebilitás okozza-e a beszédhibát, vagy a beszédhiba is hozzájárul a pszeudodebilitás megnyilvánulásához. Ahhoz, hogy pontos diagnózist tudjunk megállapítani, ezt mindenképpen tisztázandó.

Ø

Egy egységes osztályozási rendszer kialakítását formai természetű nehézségek is akadályozzák :

A használt terminológia nem egységes, az orvosi-etiológiai (pl. afázia, disarhtria), fonetikai-lingvisztikai (pl. fonetikai, vagy szemantikai zavarok), hétköznapi-empirikus (pl. raccsolás) és latinosított (pl. balbuties) fogalmak keveredése zavart okoz és erősen megnehezíti a beszédhibákkal kapcsolatos rendszerezési törekvéseket.

A szakkifejezéseket sokszor különböző szerzők más-más értelemben használják. Például az agyvérzés következtében beálló beszédkészség vesztést Frank eleinte „aláliának” nevezte, Broca később átkeresztelte „afémiának”, majd Trousseau „afáziának”

Ugyanazt a beszédhibát párhuzamosan több elnevezéssel is illetik (pl. alália – audiomutizmus – fejlődési afázia – megkésett beszédfejlődés).

A szakirodalomban előforduló etiológiai, lingvisztikai, morfológiai és tünettani osztályozásokat szintetizálva Gutu M.(1975) egy átfogó, több szempontot (anatómiai-működési szempont, a sérült lingvisztikai struktúra, a beszédhiba megjelenésének időpontja, pszichológiai szempont) figyelembe vevő logopédiai osztályozást dolgozott ki.

Ez a következő beszédhiba kategóriákat különíti el :

Ø

I. Kiejtési zavarok

  • Pöszeség (Diszlália) :

motorikus és szenzoriális

organikus (szervi) és funkcionális (működési)

  • Orrhangzósság (a periférikus organikus pöszeség egyik sajátos formája)

organikus és funkcionális

nyílt és zárt

  • Disarhtria (legtöbbször súlyos beszédhiba, amely az idegpályák sérülése következtében jön létre). Többféle szempontrendszer szerinti többféle osztályozása ismeretes.

Ø

II. Ritmuszavarok :

  • Hadarás

  • Lassú, vontatott beszéd (bradilália)
  • Dadogás elsődleges és másodlagos

klónusos, klono-tónusos,

tono-klónusos és tónusos

  • Szelektív mutizmus

Ø

III. Hangképzési zavarok :

  • Afónia – diszfónia (központi vagy periférikus, organikus vagy funkcionális meghatározottságú hangszalag-működési rendellenességek)
  • Fonaszténia (a hangszalagok túlerőltetése, szakmai ártalom okozza)

Ø

IV. Az írott beszéd zavarai :

  • Alexia – diszlexia (olvasási nehézségekben megnyilvánuló részképesség zavar)
  • Agráfia – diszgráfia (írási, helyesírási rendellenességekben megnyilvánuló részképesség zavar)
  • Akalkulia – diszkalkulia (számolási nehézségekben megnyilvánuló részképesség zavar)

Ø

V. Általános, többszörös (polimorf) beszédzavarok :

o

  • Megkésett beszédfejlődés – Fejlődési diszfázia (időszakos, enyhébb vagy súlyosabb beszédfejlődési elmaradás)
  • Afázia (részleges vagy teljes beszédképesség vesztés)

A további fejezetekben részletesen bemutatjuk az osztályozásban említett legtöbb beszédhiba okait, tüneteit és terápiáját.

Share

Logopédiai prevenció

0
Share

Logopédiai prevenció

Logopédia, 15. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

Logopédiai prevenció:

A logopédusok hatáskörébe tartozik, hogy szülőknek, nevelőknek felvilágosító előadásokat tartson, szórólapokat készítsen és a média minden eszközét felhasználva népszerűsítse a beszédhibák megelőzését szolgáló nevelési-higiéniai eljárásokat.

Egyszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb megelőzni a beszédhibák kialakulását, mint logopédiai terápiával orvosolni a már kialakult nyelvi zavart.

Az elsődleges megelőzés lényege a mikroszociális környezet megfelelő magatartása, kezdve a terhesség alatti egészséges életmódtól, a csecsemő megfelelő higiéniai és pszichológiai ellátásától az optimális verbális ingermennyiség és minőség biztosításáig, és a megfelelő érzelmi, valamint kognitív nevelési feltételek biztosításáig. Hasselman M.(2001) német logopédus ezzel kapcsolatban. a következőket tanácsolja a szülőknek:

  • Beszéljenek közvetlenül gyermekükhöz már egészen kicsi kortól kezdve
  • Nézzenek a gyermek szemébe, amikor hozzá beszélnek
  • Beszéljenek érthetően és lassan a gyermekhez
  • Nevezzék meg a dolgokat
  • Magyarázzanak a gyermek számára érthető szavakkal
  • Játsszanak a nyelvvel és a beszéddel (kiszámolósok, mondókák, énekek)
  • Biztosítsák a rágást gyermekeik számára (pl. ne vágják le a kenyér héját, rágóztassák)
  • Ne terheljék a gyereket fölösleges szóáradattal
  • Legyen idejük meghallgatni gyermeküket
  • Teremtsenek lehetőséget beszélgetésre

Kiegészítésképpen hozzáfűzzük, hogy fontos a mindennapi mese, a beszédre motiválás, a korai kiejtés-javítgatás mellőzése, a cumizás és ujjszopás normális keretek közt tartása, a megfelelő étkeztetés (szilárd ételek, gyümölcsök), stb.

Hasselman olyan összefoglaló táblázatot készített a beszédfejlődést segítő és hátráltató tényezőkről, amely hatékony segítséget nyújt a szülők számára:

SEGÍTI a beszédfejlődést HÁTRÁLTATJA a beszédfejlődést
Valós beszédhelyzet teremtése Ismételtetés
Helyesbítő visszajelzés Helyesbítés, kritizálás
A kommunikáció élvezetessé tétele A gyerek produkáltatása
Odafigyelés, szemkontaktus, megerősítés Félbeszakítás
Jó nyelvi minta A babanyelv kizárólagos használata
Tartalomra koncentrálás Tartalom helyett a beszédre való koncentrálás
Érdeklődés felkeltése A cselekvések kommentálása

A logopédiai prevenció hatáskörébe tartozik az a tevékenység is, amelyet a logopédus a beszédhibák (vagy sajátosan az egyik beszédhiba) szemponjából veszélyeztetett gyermekekkel végez általában egyéniesített célirányos program szerint.

A logopédiai vizsgálatok kiszűrik pl. a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetett óvodás gyermekeket, akik az alkalmazott prevenciós programok által felzárkóztathatóak társaikhoz és legtöbbször képesek lesznek kellőképpen megfelelni az iskolai követelményeknek.

Share

A beszédhibák pszichológiai és pszichoszociális okai

0
Share

A beszédhibák pszichológiai és pszichoszociális okai

Logopédia, 14. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

Pszichológiai okok

Előfordul, hogy a beszédhibát az általános értelmi fejlődés elmaradására lehet visszavezetni. A kognitív képességek (verbális és vizuális memória, figyelem, gondolkodás), valamint a motorikus funkciók fejlődési lemaradása legtöbbször a pöszeség súlyosabb formáit vagy diszlexiát okozhat.

Más típusú pszichogén oknak számít az erős szorongás, negatív énkép, önbizalomhiány, ami nemegyszer okozója, fenntartó tényezője és másodlagos következménye is a dadogásnak.

Pszichoszociális okok

Gyakori eset, hogy a logopédiai vizsgálat nem mutat ki szervi vagy funkcionális okot. Ilyenkor az anamnézis adatok vagy a szociális környezet megfigyelése elvezethetnek a valódi, pszichoszociális eredetű okok feltárásához.

Ide tartoznak:

  • Verbális elhanyagolás (kevés a közvetlen verbális kommunikáció a gyermekkel)
  • A szülők helytelen beszédmodellje (hadar, selypít, pontatlanul fejezi ki magát, nyelvek keverékét használja)
  • A gyermek beszédhibájának pozitív értékelése („olyan aranyos”)
  • Perfekcionizmus, túlzott szülői elvárások (dadogást, beszédfélelmet, szelektív muthizmust okozhat)
  • Pszichikai abúzus (brutalitás, megfélemlítés)
  • Többnyelvűség (főleg zsenge életkorban)
  • Balkezesek erőszakos átszoktatása (diszgráfiát, dadogást okozhat)
Share

A beszédhibák funkcionális (működési) okai

0
Share

A beszédhibák funkcionális (működési) okai

Logopédia, 13. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

Funkcionális okok

Sok esetben a beszédhibák hátterében nem fedezhető fel semmiféle szervi elváltozás( legalábbis a mai technikai felszerelésekkel még nem.).

Ilyenkor feltételezhető, hogy a sekentési/gátlási folyamatok neurodinamikájában, az agykérgi neuronok anyagcseréjében, vagy a neurotranszmitterek szintjén alakulnak ki rendellenességek.

A funkcionális zavarok a beszédszervek hiányos vagy hibás motorikájában, összrendezettségi zavaraiban és a fonematikus hallás nem megfelelő működésében nyilvánulnak meg.

Ezekben az esetekben a beszédhibás személy beszédszervei „ügyetlenek” vagy/és nehezen tudja egymástól megkülönböztetni a beszédhangokat (főleg az egymáshoz hasonlóakat, mint pl. s-zs, j-l, gy-ty).

Több vizsgálat bizonyítja, hogy a beszédhibák bizonyos fajtáinál öröklött hajlam fedezhető fel a családban és ez főleg funkcionális tényezőkkel kapcsolatos.

Ide tartoznak a ritmuszavarok (dadogás, hadarás), valamint a megkésett beszédfejlődés és a diszlexia.

Share

A beszédhibák szervi okai

0
Share

A beszédhibák szervi okai

Logopédia, 12. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

Ahhoz, hogy egy logopédiai terápia hatékony legyen, ismernünk kell a beszédhibát előidéző és fenntartó tényezőket, hiszen elsősorban az okot megszüntetve javíthatunk ki bármilyen beszédhibát.

Az etiológiai tényezők felismerése és elemzése részletes logopédiai vizsgálaton alapszik.

A beszédhibák hátterében általában nem csak egy, hanem több ok áll és ezek minden személy esetében egyéni módon kombinálódnak.

Néha együtt, máskor egymást követően fejtik ki hatásukat, felerősítve, vagy gyengítve a rendellenességek megnyilvánulását. Ahhoz, hogy jobban átláthassunk az etiológiai tényezők bonyolult szövevényén a legjobb megoldás az osztályozásuk.

A szakirodalom többféle osztályozást ismertet, mi azonban a Gutu M. (1975) által használt renszer szerint mutatjuk be az etiológiai tényezőket.

Eszerint három nagy kategóriát különböztethetünk meg:

  • Szervi
  • funkcionális és
  • pszichoszociális okokat.

A szervi okok:

Többféle kategóriába sorolható szervi okok ismeretesek.

Lehetnek központiak (pl. agysérülések, agytumorok) és periférikusak (pl. szájpadhasadék, nyelvfékrövidülés,stb.), de az érintett analizátornak megfelően verbális-hallásiak, (impresszív vagy szenzoriális) és verbo-motorosak (expresszív vagy motoros).

Megkülönböztethetünk velünkszületett és szerzett etiológiai tényezőket is, aszerint, hogy a patogén tényező mikor fejtette ki hatását.

A központi okok között vannak olyanok, amelyek a terhesség ideje alatt idézik elő a későbbi beszédhibát. Ide sorolhatjuk az anyát és magzatát ért mindenfajta erőszakot(ütések, sikertelen abortusz, stb.), amelyek agysérüléseket okozhatnak, a mérgezéseket (mérgező anyagok, bizonyos gyógyszerek, kábítószerek), a fertőzéseket (toxoplasmózis, rózsahimlő, stb.), a radioaktív sugárzást, a szülők RH összeférhetetlenségét.

A perinatális (szülés küzbeni) központi okok közé tartoznak az elhúzódó, nehéz szülés következtében beálló agyvérzés, hipoxia, valamint az orvosi

eszközök által okozott sérülések (forceps).

Születés után az agyi keringési zavarok (bevérzés, trombózis, embólia), különböző fertőző betegségek (agyhártya /agyvelő gyulladás), korai, magas lázzal és konvulziókkal társuló virózisok és balesetek (esések, mérgezésekstb) okozhatják a beszédközpont sérülését.

A periférikus okok is kialakulhatnak a méhenbelüli rendellenes fejlődés eredményeképpen (pl. vitaminhiány, szifilisz, mérgezések, mechanikai sérülések), ami szájpadhasadékot, mikro/makroglossziát, fülorrgégészeti rendellenességeket idézhet elő.

A születés után ható etiológiai tényezők közé sorolhatjuk a nyitott szájjal alvást (ajakizom fejletlenséget, középfülgyulladást, hallászavarokat okoz), ujjszopást, cumizást (fogazat és nyelv deformálódását okozza), a higiéniai elhanyagoltságot (szájüregi fertőzések, középfülgyulladások) és a baleseteket (ajak, nyelv, fogazat sérülései).

Megtörténhet, hogy az elsődleges szervi rendellenességek másodlagosan funkcionális zavarokat idéznek elő és súlyosbítják a már kialakult beszédhibát (pl. a szájpadhasadék másodlagosan fonematikai hallászavarokat is okoz).

Ugyancsak a periférikus szervi okok közé sorolhatóak bizonyos motoros idegpályák sérülései, amelyek a beszédszervek részleges vagy teljes bénulásáért felelősek.

Share

A beszéd fejlődése 2 éves kortól 6 éves korig

0
Share

A beszéd fejlődése 2 éves kortól 6 éves korig

Logopédia, 11. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

7.„18 hónap – 24 hónap”

A periódus végére megjelennek a két szóból álló mondatok, amelyekre a következő sajátosságok jellemzőek

Nyelvtanilag nem helyesek, de információban gazdagabbak mint a holofrázisok, világosabb a közlendő információ, lényeges elemeket kódol. (pl. „Hoppá fel”, „Még teóta”= még kérek teácskát)

Legtöbbször alanyból és állítmányból tevődnek össze (pl. „Baba el”, „Papa táj”), kötőszavak nincsenek.

A szókincs 24 hónapos korban elérheti a 300 szót.

8. „24 hónap – 36 hónap”

Fokozatosan megjelennek a három és több szóból álló mondatok, kezdetben a következő sajátosságokkal :

A mondatok ragozatlan szavakból állnak

A szavak sorrendje érzelmileg meghatározott, első helyen a „kulminációs” szó (Rubinstein), vagyis az érzelmileg fontos kifejezés található. (pl. „Vizet kéj baba”, vagyis „A baba vizet kér”).

A beszédben használt szavak egy–két szótagúak, a hosszabb szavakat összevonják (pl. „fogpaszta=opa”)

9. „36 hónap”(3 év)

Megjelennek az alárendelt mondatok, ami a gondolkodás fejlődésében is jelentős állomás.

A mondatok nyelvtanilag helyesebbek, mint korábban. A gyermekek „ráéreznek” a nyelvtani szabályokra, de sokszor helytelenül általánosítják ezeket és analógiát használva új szavakat alkot (Pl. „A nuszi fűt eszik” „Ez a alma eném, az a alma tiem”, ).

Önállósodási törekvéseik következtében (dackorszak) elkezdik használni az „én” szót (eddig leginkább harmadik személyben beszéltek önmagukról)

Elkezdődik a „Miért ?” korszak, mint a tudásvágy és a kapcsolatteremtési vágy kifejeződése.

Szókincsük kb. 1000-1100 szóból áll.

Sok hangot még helytelenül ejtenek, torzítják, kihagyják vagy helyettesítik őket. Leginkább a „sz” hangcsoport, a „s” hangcsoport, a „r” „l”, „h”, „gy”, „ny”, „ty”, „ö”, „ü” hangok érintettek. A zöngés és zöngétlen hangok közötti differenciálás is nehézkes.

Sok információ és bő szókincs birtokában sokat szeretnének egyszerre közölni környezetükkel, s ez gyakran a beszéd ritmusának zavarait idézheti elő, ami legtöbbször átmeneti jellegű (élettani) dadogásban nyilvánulhat meg.

Négy és hat éves kor között egyre bővebbé válik a szókincs, elérvén a 3500 – 3700 szót.

A nyelvtani szabályok használata tökéletesedik(de még gyakoriak a hibák), a kiejtés szempontjából pedig hatéves korra már minden hangot képesek helyesen artikulálni.

Érdekes jelenség az úgynevezett „önkényes jelentésadás”, amely a gyermeki gondolkodásnak azt a sajátosságát fejezi ki, hogy mindennek értelmet kell adni az előző tapasztalat segítségével. Pl. a „törvényszék” szót egy ötéves kislány úgy értelmezte, hogy „eltörött a szék”, vagy a „földrajz” azt jeleni, hogy „földre rajzolni”

Ha a fent vázolt általános beszédfejlődéshez viszonyítva jelentős lemaradás tapasztalható egy gyermeknél, ajánlatos a későbbi súlyos beszédhibák megelőzése érdekében minél hamarabb szakemberhez fordulni.

Share

A beszédelsajátítás folyamata születéstől 6 hónapos korig

0
Share

A beszédelsajátítás folyamata születéstől 6 hónapos korig

Logopédia, 9. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A beszédfejlődés szakaszai

A beszéd fejlődése egész életünkön keresztül végbemenő folyamat, de legintenzívebb, alapozó periódusa iskoláskor kezdetéig lezajlik. A könnyebb átláthatóság céljából kronológiai sorrendben mutatjuk be a beszédmagatartás szakaszonkénti meghatározó sajátosságait :

1. Újszülöttkor (0 – 6 hét)

Szándékosság nélküli hangjelzések (legtöbbször sírás) az állapotok jelzésére, kifejezésére.

A hangjelzések általában globális reakció (rugdalózás, izomfeszülés változások) velejárójaként jelentkeznek

Artikulációs szempontból leginkább az „a, á, e, o” hangok dominálnak

Létezik egy preferencia az emberi beszédhangok és sajátosan az anya beszéde (hangja, beszédtartalma) iránt, ami a méhen belüli fejlődés során elraktározott akusztikus emléknyomokkal magyarázható (P. G. Hepper, 1996)

2.” 6 hét – 3 hónap”

A sírás és a hangadás változatosabb mintázata, a különböző állapotoknak megfelelően (a jó közérzetet lágyabb hangvételű fonáció jellemzi )

2.

„3 hónap – 6 hónap”

Megjelenik a gőgicsélés, játék a saját hanggal (szenzoromotoros manipuláció a hangadás tekintetében). Jó közérzet, oldott állapot jellemzi.

A saját hang és a hangképző mozgások közötti asszociáció kezdetei. Ennek következtében elkezdi utánozni saját hangjait.

Kb. 200 féle hangot produkál (cuppogás, gurgulázás, szörcsögés stb. formájában). Ezek az „őshangok” (Kainz), amelyek az összes emberi nyelvben előforduló hangok tárát jelentik.

Megjelenik a „köszöntő hang”, mint örömöt kifejező kommunikációs eszköz. Ekkor még a látóterében felbukkanó idegen személyeknek is produkálja

A hangképző szervek vizuális mozgásmintáinak rögzítése (tekintet összpontosítása a felnőttek szájmozgásaira)

Share
Go to Top