Logopédia

Az ajkak és a fogsorok szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

0
Share

Az ajkak és a fogsorok szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

Logopédia, 7. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A szájüregben kapják meg a hangok végleges jellegüket, a kiejtési normákhoz alkalmazkodva. Itt helyezkednek el az ajkak, a fogak, a nyelv , a szájpadlás és az állkapcsok.

Anatómiai és funkcionális rendellenességeik beszédhibák forrási lehetnek, főleg ha több is kombinálódik egyszerre.

Az ajkak körkörös izmok, amelyek különösképpen a bilabiális (p, b, stb.) és a labio-dentális (f, v) mássalhangzók, valamint bizonyos magánhangzók (o, ö, u, ü) képzésében játszanak döntő szerepet, ezért sérülés esetén főleg ezek a hangok torzulnak.

A fogak közül a beszédben főleg a metszőfogak és a szemfogak játszanak szerepet, de bizonyos hangok képzésében a zápfogak is közreműködnek.

A fogak hiánya vagy rendellenességei (rendellenes fogsorállás, szabálytalanul nőtt fogak, „nyitott harapás” stb.) gyakran önmagukban is tipikus beszédhibákat okozhatnak. Ezek közül a legjellemzőbbek a fogközi selypesség és az oldalhangzósság.

Ha a nyelv és az ajkak működése megfelelő, ellensúlyozhatják a fogak rendellenességeiből adódó képzési nehézségeket és ép beszédet tehetnek lehetővé.

Share

A nyelv szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

0
Share

A nyelv szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

Logopédia, 6. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A nyelv a szájüregben található szervek közül a legjelentősebb a hangképzés szempontjából. Nagyon mozgékony, és minden irányban futó izmai révén bonyolult mozgásokra képes úgy az egész nyelvet, mint egyes részeit tekintve.

Vékony hártyával, a nyelvfékkel kapcsolódik a szájfenékhez. Ha ez a hártya le van nőve, azaz rövidebb a kelleténél és a nyelv hegyétől indul, megakadályozza a nyelvemelést és a r, l, t, d, s, zs, cs hangok képzését akadályozhatja. Intenzív nyelvtorna vagy súlyosabb esetben a nyelvfék felmetszése ajánlatos.

A nyelv anatómiai rendellenességei a szájtérhez viszonyított túl kicsi vagy túl nagy méret, illetve asszimetria, vagy „cakkozott” nyelvhegy.

Legtöbbször azonban a nyelv nem megfelelő működése és a helytelen nyelvmozgás beidegződések okoznak beszédhibákat. Nyelvtornával kezelhetőek.

A szájpadlás választja el az orrüreget a szájüregtől. Elülső része a csontos kemény szájpad, hátsó része pedig a lágy szájpad, ami nyelvcsapban végződik. Előforduló rendellenességei a szájpadhasadék (műtéttel és protézissel korrigálható), a gótikus (magasan ívelt) szájpad, ami torzító tényező lehet a r, l, és a réshangok esetében.

Ha a lágy szájpad túl rövid vagy túl hosszú, nyílt, illetve zárt orrhangzósságot idézhet elő.

Leggyakrabban a lágy szájpad renyhesége okoz orrhangzós beszédet.(orrhangzós színezet, dünnyögés).

Az alsó állkapocs mozgásával módosítjuk a szájtér méreteit, teret biztosítva a nyelvmozgásoknak.

Beszédhibákat favorizál, ha elhelyezkedése nem megfelelő a felső állkapocshoz viszonyítva (túl elől, vagy túl hátul ) , vagy ha mérete nem arányos a többi koponyacsonttal.

Arcizom és nyelvizom ügyesítő gyakorlatokkal ellensúlyozható bizonyos mértékben.

Share

A gége szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

0
Share

A gége

Logopédia, 5. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A gége feladata a beszéd folyamatában, hogy rezgésbe hozza a tüdőből kiáramló levegőt és ezt a rezgést a hangszalagok különböző állásainak megfelelően módosítsa, változtatván a hangszínt is.

Anatómiailag 5 nagyobb, 4 kisebb porcból, gégefedőből és hangszalagokból tevődik össze. A hangszalagok rugalmas izomnyalábok, amelyek között széles rés található, a glottis.

Ezen keresztül áramlik kifele a tüdőből távozó levegő.

Hatféle helyzetű lehet a hangszalagok és a kannaporcok helyzetétől függően ( 1. ábra) :

I.

Lélegzőállásban a glottis teljesen nyitott, szabad az út a levegőáramlat számára

II.

Fúvóállás esetében a hangszalagok közti rés 30 fokos és a zöngétlen hangok ejtésére jellemző

III.

Zöngeállásban a hangszalagok zárulnak, de a távozó levegő húrszerű rezgésbe hozza őket

IV.

Zárállás esetén a hangszalagok zárulnak, majd hirtelen pattanással nyílnak meg a kiáramló levegő hatására. A keletkező hang nem jellemző a magyar nyelvre.

V.

H – állásban a hangszalagok között 10 fokos a rés és a kiáramló levegő H hangot hoz létre.

VI.

Suttogóállás esetén a hangszalagok lazán záródnak, de a kannaporcok eltávolodása következtében elegendő rés keletkezik a suttogás létrejöttéhez.

A hangszalagok rendellenességei (pl. kinövések, csomók, bénulások ) vagy túlerőltetése diszfóniát okozhatnak, ami a beszédhang erejének, színének és minőségének romlásában nyilvánulhat meg.

Share

A tüdő és a légzés szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

0
Share

A tüdő és a légzés

Logopédia, 4. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A tüdő élettani feladatain kívül fontos szerepet játszik a beszéd megvalósításában, biztosítva annak energiabázisát.

Az agyi légzőközpont hatására a légzőizmok (bordaközi izmok, rekeszizom, hasizmok) összehúzódnak vagy elernyednek és lehetővé teszik a levegő be , illetve kiáramlását a tüdőbe / ből.

Élettani (beszéd nélküli) légzés esetén ez a folyamat teljesen automatikusan megy végbe, míg a beszédlégzésben az automatikus és a tudatosan szabályozott szekvenciák váltakozása a jellemző.

Annak függvényében, hogy inkább a bordák aktív emelkedése vagy a hasfal kidomborodása dominál a belégzésben, mellkasi és hasi légzést különböztethetünk meg. Az előbbi a nőkre, míg az utóbbi inkább a férfiakra jellemző.

Összehasonlítva az élettani légzéssel a beszédlégzésnek több sajátosságát körvonalazhatjuk :

Nem olyan egyenletes mint az élettani légzés

Energiaigényesebb, fárasztóbb, hiszen a mondandó szöveg függvényében hosszabb ideig kell a légzőizmokat működtetni

A belégzés és a kilégzés időtartama között eltérés jelentkezik, a kilégzés átlagban 5-8- szor hosszabb mint a belégzés.

A belégzés egyidőben orron és szájon át történik, hogy gazdaságosabban, gyorsabban mehessen végbe és a hangsúly a kilégzésre tevődhessen.

A beszédlégzés tudatosan befolyásolható, irányítható, de vannak automatikus összetevői is. A levegőmennyiséget a tartalommal, a hangsúllyal , a hangerővel egyeztetni kell, ami iskoláskorra már egyre jobban tökéletesíthető készséggé alakul.

A beszédlégzés nem minden esetben történik zökkenőmentesen, hanem előállhatnak bizonyos zavarok :

Kisgyerekeknél (7éves korig) gyakran inspirációs (belégzéses) beszédindítással szembesülhetünk, ami legtöbbször spontánul, a

A nyílt orrhangzósság bármely formája esetén ( főleg szájpadhasadásos gyermekeknél) a kiáramló levegő nagyrészt az orrüregen át távozik, így többszöri belégzésre van szükség ami rendkívül energiaigényes és fárasztó és a beszéd folyamatosságát is megszakítja.

Súlyosan dadogó személyeknél a központi idegrendszer irányító tevékenységének átmeneti zavara következtében a légzőizmok szabálytalanul működnek, a kiáramló levegő útja elzáródik és komoly légzőgörcsök is létrejöhetnek.

A beszédszervek (légzőizmok, hangszalagok, stb.)bénulásos megbetegedései következtében is sérülhet a beszédlégzés és a beszédnek erőtlen, nehézkes jelleget kölcsönözhet.

Néha a beszédlégzés zavarát pszichológiai tényezők okozzák, például erős izgalom , érzelmi bevonódás hatására összeszűkülhet a hangrés, erőtlen, magas hangképzést, vagy elcsukló beszédet eredményezve.

A helyes beszédlégzés kialakítását célzó eljárásokat a különböző beszédhibákra vonatkozó terápiák keretén belül fogjuk bemutatni.

Share

A logopédusi hatáskör területei

0
Share

A logopédus hatásköre

Logopédia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A logopédus (speech and language therapist) vizsgálja, diagnosztizálja a beszédhibákat, kidolgozza az egyénreszabott terápiás terveket és megvalósítja azokat, az illető személyek kommunikációs képességeit a lehető leghatékonyabbá fejlesztve. A Royal College of Speech and Language Therapists honlapja szerint a logopédusi hatáskör a következő területekre vonatkozik:

Csecsemők:

  • szopási és nyelési nehézségek

Gyermekek:

  • enyhe, közepes és súlyos tanulási zavarok
  • fizikai alkalmatlanság
  • bármilyen okra (beleértve az elhanyagoltságot is) visszavezethető megkésett beszédfejlődés
  • sajátos beszédképesség romlás
  • hangképzési zavarok
  • hallásromlás
  • szájpadhasadék
  • dadogás/beszédfuencia zavarok
  • autizmus/társas interakció zavarai
  • diszlexia

Felnőttek:

  • agyvérzés következtében beálló nyelési és/vagy kommunikációs zavarok
  • neurológiai degeneratív betegségek, mint pl. agyhártya/velő gyulladás, Parkinson kór, MS, dementia, stb.
  • agytumor, gégerák (laryngectomiát beleértve)
  • hangadási zavarok
  • tanulási zavarok
  • fizikai alkalmatlanság
  • dadogás
  • hallásgyengülés (romlás)

A logopédus hatékony tevékenységének személyi feltételei:

  • hibátlan , tiszta kiejtés
  • jó hallás (abszolut és fonematikai)
  • artikulációs ügyesség
  • jó kommunikációs készség (verbális és non-verbális)
  • normális ritmusérzék
  • pszicho-pedagógiai készségek
  • fizikai és mentális egészség

A felsoroltak mellé a már említett Royal College of Speech and Language Therapists honlapja a következő kompetenciákat említi:

  • Önszabályozási képesség
  • Motiváltság
  • személyközi hatékonyság
  • hatékony döntésképesség
  • empátia
  • kreativitás
  • együttműködési képesség, stb.
Share

A logopédia szervezeti formái

0
Share

A logopédiai tevékenység szervezeti formái (intézmények)

Logopédia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

Romániában logopédiai jellegű foglalkozások az egészségügyben, a tanügyi hálózatban és különböző alapítványi intézményekben léteznek. Egészségügyben a poliklinikák ambuláns logopédiai szolgáltatást biztosítanak speciális rendelőkben, vagy különböző kórházakban (neurológia, pszichiátria, rehabilitációs kórház, fül-orr-gégészet ) időleges intenzív logopédiai terápiában részesülhetnek a rászorulók (afáziások, szelektív muthizmusban szenvedők, súlyos dadogók ).

A leghatékonyabbaknak jelenleg az iskolaközi logopédiai rendelők bizonyulnak, amelyek kb. 1500 fős óvodás és kisiskolás populációjú körzeteket látnak el logopédiai szempontból. Ezekben a rendelőkben szakképzett személyzet ingyenes logopédiai vizsgálatot, kezelést, utógondozást, felvilágosító munkát és környezetterápiát biztosít.

A terápia egyénileg vagy csoportosan (max. 5-6 fő) történik, heti 1-3 alkalommal. Sajnos kisebb városokban és falvakban nem létesültek még ilyen logopédiai rendelők, így az ottani beszédhibások csak akkor részesülhetnek logopédiai kezelésben, ha időnként beutaznak a nagyvárosi központokba.

Más országokban a logopédiai ambulanciákon kívül léteznek speciális logopédiai intézetek is, például logopédiai óvodák (súlyos dadogók, megkésett beszédfejlődésűek, vagy súlyos általános pösze gyermekek számára), logopédiai iskolák és integrált logopédiai osztályok (dadogók, súlyos hadarók, diszlexiások, diszgráfiások, diszkalkuliások számára), valamint logopédiai intézetek (pl. Országos Beszédjavító Intézet Budapesten).

Logopédiai szolgáltatást nyújthanak egészségügyi központokban, különböző gyermekmegőrzőkben (pl. bölcsőde), training központokban, és otthoni foglalkozásokon.

Legújabban számítógépes logopédiai szolgáltató egyesületek is működésbe léptek.

Share

A logopédia tárgya és feladatai

0
Share

A logopédia tárgya és feladatai

Logopédia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A logopédia empirikus formája már az ókorban létezett. Az ókori görögök különös figyelmet szenteltek a beszédkészség fejlesztésének, így érthető módon a beszédhibák javítása is fontos területet jelentett számukra. A „logopédia” kifejezést először Szókratész (436 – 338) használta, mint a beszédfejlesztést jelentő fogalmat. Plutarkhosz (384 – 322) műve volt a kor legátfogóbb írása a beszédhibákra vonatkozóan, beleértve Demosztenész dadogás tüneteinek és „terápiájának” bemutatását is.

A tudományos logopédia megteremtője Hermann Gutzmann (1865 – 1922) volt, aki az orvosi egyetemen bevezette tantárgyként a beszédhibákra vonatkozó ismereteket.

A későbbiekben a logopédia orvosi vagy pedagógiai jellegét illetően számtalan vita volt szakmai berkekben. E. Fröschels (1931) a foniátriával együtt az orvostudományok közé sorolta, míg Hvatcev (1954) a pedagógiai jellegét hangsúlyozta.

A mai álláspont szerint a logopédia az az interdiszciplináris jellegű pszicho-pedagógiai tudományág, amely a beszédhibák megelőzésével és javításával kapcsolatos pszichológiai, szociológiai és orvosi vonatkozású sajátosságokat tanulmányozza. (M. Gutu, 1975).

Olyan komplex tudományról van tehát szó, amely a beszédhibák kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával és korrekciójával foglalkozik és döntően gyakorlati jellegű.

Feladatai :

A beszéd fejlődésének és a beszédzavarok kialakulásának tanulmányozása az új tudományos kutatások eredményeit és a korszerű technikai eljárásokat igénybe véve ( CT, MRI, PET, stb.).

A logopédiai diagnosztika fejlesztése (hitelesség, pontosság), hatékonyabb, megbízhatóbb vizsgálati eljárások kidolgozásával.

A megelőzési (prevenciós) metodológiának a kor követelményeihez való igazítása (adaptálás) és hatékony felvilágosító munka megszervezése a szülők, pedagógusok és gyermekorvosok körében.

A kialakult beszédhibák lehető legkorábbi kijavítása, és a személyiséget érintő másodlagos sérülések (dezadaptáció, tanulási nehézségek, krónikus szorongás, stb.) megelőzése a beszédhibás személy komplex nevelése által.

Share
Go to Top