Neuropszichológia

Fájdalomérzékelés

0
Share

Neuropszichológia, 34. tétel, pszichológia távoktatás

Fájdalomérzékelés

A fájdalom bármely olyan intenzitású inger, amely szöveti károsodást okozhat: nyomás, elektromos áram, vegyi anyag -> kémiai anyagok szabadulnak fel -> magas küszöbbel rendelkező receptorokat ingerelnek

A fájdalom receptorai speciális szabad idegvégződéssel rendelkező neuronok – 4 féle (Brown, Deffenbacher, 1979)

A fájdalom minősége:

  • fázsisos – a sérülést azonna követő fájdalom: rövid, gyorsan nő és gyorsan csökken
  • tónusos – a sérülés után tapasztalt, hosszan tartó, állandó értékű fájdalom, súlyos – rák, égés: kezelése gyógyszer, morfium.

külön idegpályák közvetítik őket.

A fájdalom intenzitását és minőségét befolyásolják a közvetlen ingeren kívüli tényezők: kultúra, attitűd, tapasztalat (horoghinta szertartás).

A fájdalom kapuelmélete (melczak, 1973)

Necsak bőrben levő receptorok kell aktiválódjanak, hanem a regincvelőben levő “idegi kapuk” is nyitva kell legyeneks és továbbítsák a fájdalmat az agy felé. Mivel az idegi kaput az agyból lefele küldött jelek zárják, a fájdalom észlelt erősségét a mentális állapot is befolyásolja.

A nyomásinger hajlamos a kaput zárni, ezért enyhíti a masszírozás a fájdalmat.

Ingerléses érzéstelenítés:

a középagy egy területének az ingerlése

akkupunktúra – fájdalomcsillapító hatása – Kínában fejlődött ki –  a bőr egyes pontjaiba tűt szúrnak.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

FÁJDALOMÉRZÉKELÉS

A TEST NAGY RÉSZÉRŐL, A TELJES BŐRFELÜLETRŐL, A TESTNYÍLÁSOK NYÁLKAHÁRTYÁJÁRÓL, A VÉGTAGOK HELYZETÉRŐL, A TESTET ÉRŐ KÁROSÍTÓ INGEREKRŐL A SZOMATOSZENZOROS RENDSZER SZÁLLÍT INFORMÁCIÓT AZ AGYKÉREGNEK.

A SZOMATOSZENZÓRIUM

AZ EGÉSZ RENDSZERRE JELLEMZŐ, HOGY AZ INGERT A HÁTSÓ GYÖKI GANGLION PERIFÉRIÁS AXONJAINAK VÉGZŐDÉSE VESZIK FEL.

ANATÓMIAILAG 2 RÉSZRE OSZLIK:

1.HÁTSÓ KÖTEG/LEMNISCUS MEDIALIS RENDSZER – A PRIMER AFFERENS NEURONOK A GERINCVELŐ HÁTSÓ KÖTEGÉBEN HALADNAK FELFELÉ A NYÚLTVELŐBE- ÁTCSATOLÓDÁS UTÁN EZ A RENDSZER SZÁLLÍTJA A TAPINTÁS, A TUDATOSULÓ PROPRIOCEPCIÓ( MÉLY) INGERÜLETEIT.

2. AUTEROLATERALIS RENDSZER– A PRIMER AFFERENS NEURONJAI A GERINCVELŐ HÁTSÓ SZAKASZBAN CSATOLÓDNAK ÁT ÉS AUTEROLATERALIS KÖTEGEKBEN HALADNAK AZ INGERÜLETEK FELFELÉ. A pálya rostjai a gerincvelõben keresztezõdnek és az ellenoldali thalamusban, fõleg annak lateralis ventroposterior magjában (VPL) végzõdnek. Már a thalamusban megkezdõdik a fájdalomingerek feldolgozása, minõségi, idõbeli és intenzitásbeli elkülönítésük. A szomatoszenzoros ingerek topográfiailag már itt elkülönülnek

EZ A RENDSZER SZÁLLÍTJA A FÁJDALOM, A HŐÉRZET ÉS BIZONYOS DURVA TAKTILIS INGERÜLETEKET.

AZ AGYIDEG ÉRZŐROSTJAI AZ AGYIDEGI ÉRZŐDUCOKBAN VANNAK. A NEURONOK PERIFÉRIÁS ÉS CENTRÁLIS NYÚLVÁNYAI ALKOTJÁK. LEGFONTOSABB A TRIGEMINUS ÉRZŐRENDSZERE.

A TRIGEMINUS ÉRZŐRENDSZER A NEURONÁLIS KAPCSOLÁSOK ÉS ÉLETTANI FUNKCIÓK ALAPJÁN 3 RÉSZRE OSZTHATÓ

  1. 1. NYOMÁS-TAPINTÁSÉRZÉS ROSTJAI A GASSER-FÉLE DÚC NEURONJAIHOZ TARTOZNAK.
  2. 2. HŐ ÉS FÁJDALOMÉRZET
  3. 3. A RÁGÓIZMOK PROPRIOCEPTORAI

A FÁJDALOM FAJTÁI: 1. FELÜLETES 2. MÉLY 3. ZSIGERI

1.    FELÜLETES FÁJDALOM: 2 SZAKASZBAN JELENTKEZIK KÖZVETLENÜL A BŐRKÁROSODÁSNÁL( SZÚRÁS, VÁGÁS, ÉGÉS…)JELENTKEZŐ ÉLES FÁJDALOM, AMIT MP MÚLVA FOKOZATOSAN ERŐSÖDŐ TOMPA TARTÓS FÁJDALOM KÖVET.

2.    MÉLY FÁJDALOM: RECEPTORAI A MOZGÁSSZERVEKBEN, FŐLEG IZMOKBAN, IZÜLETI TOKOKBAN ÉS SZALAGOKBAN, INAKBAN, CSONTHÁRTYÁN LÉVŐ IDEGVÉGZŐDÉSEK. GYAKORI OKA AZ ELÉGTELEN VÉRELLÁTÁS.

3.    ZSIGERI FÁJDALOM: A BELSŐ SZERVEK FALÁBAN A SIMAIZOM RÉTEGEKBEN, A MELLHÁRTYA ÉS A HASHÁRTYA LEMEZEIBEN TALÁLHATÓK. ENNEK 2 FORMÁJA:

A.) KISUGÁRZÓ ENNEK IMPULZUSAIT A VEGETATIV IDEGEKKÖZVETITIK

B.) DIREKT A TESTÜREGET BÉLELŐ SAVÓS HÁRTYA FALI LEMEZÉNEK RECEPTORAIBÓL INDULNAK ÉS A SZOMATIKUS IDEGEKHEZ TARTOZÓ A-GAMMA ROSTOK VEZETIK. A FÁJDALOM ÉLES ÉS ANATÓMIALILAG JÓL LOKALIZÁLHATÓ. FŐ OK AZ ELÉGTELEN VÉRELLÁTÁS, OXIGÉNHIÁNY, SIMAIZMOK GÖRCSÖS ÁLLAPOTA.

A ZSIGERI SZERVEK KÓROS ELVÁLTOZÁSAI SORÁN JELENTKEZŐ FÁJDALOM MEGHATÁROZOTT BŐRFELÜLETRE VETÜL KI (  HEAD-FÉLE ZÓNA) AMI GYAKRAN TÁVOL ESIK AZ ÉRINTETT SZERVTŐL.

TOVÁBBÁ LEHET

1. FÁZISOS ÉLES, AZONNALI, HAMAR LECSENGŐ

2. TÓNUSOS FÁJDALOM TOMPA, HOSSZANTARTÓ

A FÁJDALOMÉRZÉKELÉS RECEPTORAI SZABAD IDEGVÉGZŐDÉSEK.

EGYIK ÉRZÉKELÉSÜNKRE SEM FIGYELÜNK ANNYIRA, MINT A FÁJDALOMRA KELLEMETLENSÉGE MIATT. ÉLETMENTŐ ÉRZÉKLETRŐL VAN SZÓ. A GYEREK SOSEM TANULNÁ MEG, MIT NE TEGYEN HA NEM SZEMBESÜLNE A FÁJDALOM FIGYELMEZTET EREJÉVEL.

A FÁJDALOM INGERE BÁRMILYEN SZÖVETI KÁROSODÁST OKOZÓ INGER LEHET. PL. NYOMÁS, HŐMÉRSÉKLET, ELEKTROMOS ÁRAM, VEGYI ANYAG, MECHANIKAI KÁROSODÁS.

A FÁJDALOMINGER VÉDEKEZŐREFLEXET VÁLT KI, A FÁJDALOM KELLEMETLEN SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYE A KIVÁLTÓ OK TUDATOS MEGSZÜNTETÉSÉRE KÉSZTET.

A FÁJDALOM INTENZITÁS ÉS MINŐSÉGE AZ INGEREKEN KÍVÜL NAGYBAN FÜGG AZ EGYÉN KULTÚRÁJA ELVÁRÁSAI VAGY KORÁBBI TAPASZTALATAITÓL.( INDIA-HOROGHINTA SZERTARTÁS. FÉMHORGOT KAMPÓZNAK A HÁTIZOM BŐRE ALÁ, KÖTÉLLEL FELHÚZZÁK, FENNT MÁR NEM KAPASZKODIK A KÖTÉLBE MÉGSEM ÉREZ FÁJDALMAT. AZ ÉV ADOTT IDŐSZAKÁBAN VÉGZIK A GYERMEKEK ÉS A TERMÉS MEGÁLDÁSA CÉLJÁBÓL)

A FÁJDALOMÉRZET TEHÁT LEGALÁBB ANNYIRA LELKI KÉRDÉS MINT ÉRZÉKELŐRECEPTOROK MŰKÖDÉSE. EZ VEZETETT EL A

FÁJDALOMKAPU-ELMÉLETHEZ: AMI SZERINT A FÁJDALOM ÉRZÉKELÉSÉNÉL NEM CSAK A BŐRBEN LÉVŐ RECEPTOROK AKTIVÁLÓDNAK, A GERINCVELŐBEN EGY „ IDEGI KAPU” IS NYITVA KELL H. LEGYEN H. TOVÁBBENGEDJE A FÁJDALOMINGERT AZ AGY FELÉ.

ANALGETIKUS HATÁS: A FÁJDALMAT MÉRSÉKLŐ VAGY TELJESEN MEGSZÜNTETŐ HATÁS.

ANALGESIA: FÁJDALOMMENTES ÁLLAPOT.

GENETIKAI VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉG A FÁJDALOMÉRZÉKETLENSÉG.

Share

Nyomásérzékelés

0
Share

Neuropszichológia, 33. tétel, pszichológia távoktatás

Nyomásérzékelés

Egy a három bőrérzéklet közül (nyomás, hő, fájdalom).

Nyomás: a bőrre gyakorolt fizikai nyomás.

Az állandó nyomásnak (pl. légnyomás) nem vagyunk tudatában, a nyomás változásaira érzékenyek vagyunk.

Egyes testrészek érzékenyebbek a nyomás érzékelésére.

Erős adaptációs hatások.

Nemcsak egyedi nyomáspontokra, hanem a nyomás mintázataira is érzékenyek vagyunk – nyomás minősége.

A mintaészlelés vizsgálatai: kétpont-küszöb – az a legkisebb távolság, melynél két vékony pálca érintését különbözőnek (kettőnek) érezzük. Ez változékony a test különböző részein.

Aktív tapintás – más érzés, mint a passzív megfelelője. Képesek vagyunk ismerős tárgyakat azonosítani.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A  NYOMÁSÉRZÉKELÉS

A TAPINTÁST 3 ÉRZÉKLET ADJA: NYOMÁS, HŐMÉRSÉKLET, FÁJDALOM.

A TEST NAGY RÉSZÉRŐL, A TELJES BŐRFELÜLETRŐL, A TESTNYÍLÁSOK NYÁLKAHÁRTYÁJÁRÓL, A VÉGTAGOK HELYZETÉRŐL, A TESTET ÉRŐ KÁROSÍTÓ INGEREKRŐL A SZOMATOSZENZOROS RENDSZER SZÁLLÍT INFORMÁCIÓT AZ AGYKÉREGNEK.

A SZOMATOSZENZÓRIUM

AZ EGÉSZ RENDSZERRE JELLEMZŐ, HOGY AZ INGERT A HÁTSÓ GYÖKI GANGLION PERIFÉRIÁS AXONJAINAK VÉGZŐDÉSE VESZIK FEL.

ANATÓMIAILAG 2 RÉSZRE OSZLIK:

  1. HÁTSÓ KÖTEG/LEMNISCUS MEDIALIS RENDSZER – A PRIMER AFFERENS NEURONOK A GERINCVELŐ HÁTSÓ KÖTEGÉBEN HALADNAK FELFELÉ A NYÚLTVELŐBE- ÁTCSATOLÓDÁS UTÁN EZ A RENDSZER SZÁLLÍTJA A TAPINTÁS, A TUDATOSULÓ PROPRIOCEPCIÓ( MÉLY) INGERÜLETEIT.
  2. AUTEROLATERALIS RENDSZER– A PRIMER AFFERENS NEURONJAI A GERINCVELŐ HÁTSÓ SZAKASZBAN CSATOLÓDNAK ÁT ÉS AUTEROLATERALIS KÖTEGEKBEN HALADNAK AZ INGERÜLETEK FELFELÉ. EZ A RENDSZER SZÁLLÍTJA A FÁJDALOM, A HŐÉRZET ÉS BIZONYOS DURVA TAKTILIS INGERÜLETEKET.

AZ AGYIDEG ÉRZŐROSTJAI AZ AGYIDEGI ÉRZŐDUCOKBAN VANNAK. A NEURONOK PERIFÉRIÁS ÉS CENTRÁLIS NYÚLVÁNYAI ALKOTJÁK. LEGFONTOSABB A TRIGEMINUS ÉRZŐRENDSZERE.

A TRIGEMINUS ÉRZŐRENDSZER A NEURONÁLIS KAPCSOLÁSOK ÉS ÉLETTANI FUNKCIÓK ALAPJÁN 3 RÉSZRE OSZTHATÓ

  1. 1. NYOMÁS-TAPINTÁSÉRZÉS ROSTJAI A GASSER-FÉLE DÚC NEURONJAIHOZ TARTOZNAK.
  2. 2. HŐ ÉS FÁJDALOMÉRZET
  3. 3. A RÁGÓIZMOK PROPRIOCEPTORAI

AZ ÉRZÉKELT NYOMÁS INGERE A BŐRRE GYAKOROLT FIZIKAI NYOMÁS.BÁR A TESTFELÜLETET ÉRŐ ÁLLANDÓ LÉGNYOMÁSNAK NEM VAGYUNK TUDATÁBAN, MÉGIS ÉRZÉKENYEN REAGÁLUNK RÁ.

AZ AJAK, AZ ORR, AZ ORCÁK ÉRZÉKENYEBBEK A NYOMÁSRA. A LEGÉRZÉKENYEBB A NAGYLÁBÚJJ. AZ ELTÉRÉS OKA AZ ADOTT HELYEN JELENLÉVŐ RECEPTOROK SZÁMA.

A TÖBBI ÉRZÉKLETHEZ HASONLÓAN A NYOMÁS IS ERŐS ADAPTÁCIÓT MUTAT, HUZAMOSABB IDEIG TARTÓ AZONOS HATÁST KEVÉSBÉ ÉRZÜNK AZ IDŐ MÚLÁSÁVAL.

Share

Az ízlelés

0
Share

Neuropszichológia, 32. tétel, pszichológia távoktatás

Az ízlelés

Az ízlelés élménye függ az anyagtól, a genetikai tényezőktől és a múltbéli tapasztalatok is befolyásolhatják (kinin, koffein, citromsav).

Az ízlelőrendszer

Az ízlelés ingerei a nyálban olódó anyagok. A nyál a sós vízhez hasonló folyadék.

Az ízlelőrendszer részei: a nyelvben elhelyezkedő receptorok, agyi területek, összekötő idegsejtek.

Ízlelőreceptorok, a nyelv dudorain (ízlelőbimbókon) és a szájban, csoportokban fordulnak elő.

Az ízlelés transzdukciós folyamata:

Az ízlelőreceptorok végéből rövid szőrszerű szervek nyúlnak ki, melyek érintkeznek a szájban levő oldatokkal, az érzékelés elektromos impulzust eredményez, ez jut el az agyba.

Az íz intenzitásának és mennyiségének észlelése

A különböző ízekre való érzékenység a száj különböző területein más és más:

  • nyelv hegyén sós és édes
  • a nyelv oldalain: savanyú
  • a lágy szájpadláson: keserű
  • a nyelv közepén van egy érzéketlen terület

Abszolút küszöb: alacsony Weber állandó (ÉÉK) magas: 0,2.

Minden íz leírható a négy alapvető ízminőség közül egyel:

  • édes – szacharóz
  • sós – nátrium klorid
  • savanyú – sósav
  • keserű – kinin

Saját szavak használata esetében is a négy alapízre hagyatkozunk (Goldstein, 1989).

Az ízlelőrendszer mind a specifikusan aktivált idegrostot, mind az idegrostok aktivációmintázatát használja az íz minőségének kódolásában. Bár minden rost mindegyik alapízre válaszol, legerősebben csak az egyik hat rá.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

AZ ÍZLELÉS

A KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓINKAT A LÁTÁS, HALLÁS, SZAGLÁS, TAPINTÁS, TESTÉRZÉKELÉS MELLETT AZ ÍZLELÉSRE IS TÁMASZKODVA GYÜJTJÜK BE.

OLYKOR MÁS ÉRZETET IS AZ ÍZLELÉSNEK TULAJDONÍTUNK.PL. AZT MONDJUK ÍZLETES AZ ÉTEL, DE HA NÁTHÁSAK VAGYUNK ÉS NEM ÉREZZÜK ANNAK ILLATÁT ÍZTELENNÉ VÁLIK. ENNEK ELLENÉRE AZ ÍZLELÉS ÖNÁLLÓ ÉRZÉKELÉSNEK SZÁMÍT.

AZ ÍZ ÉRZÉKELÉSÉT GENETIKAI ÖRÖKSÉG ÉS MÚLTBÉLI EMLÉKEK IS MEGHATROZZÁK. KÜLÖNBSÉG MUTATKOZIK A NYUGATI ÉS AZ INDIAI EMBER CITROMSAV ÉS A KININ ÍZÉNEK ÉLVEZETÉBEN.(INDIA GYES TARTOMÁNYAIBAN RENGETEG SAVANYÚ ÉTELT FOGYASZTANAK)

AZ ÍZLELŐRENDSZER

1. ÍZRECEPTOROK

2. AZ AGY EHHEZ KAPCS. TERÜLETEI

3. AZ EZEKET ÖSZEKÖTŐ IDEGPÁLYÁK

IZÉRZÉKELÉS SZERVEI AZ IZLELŐBIMBÓK 50-70 NANOMÉTER ÁTMÉRŐJŰ OVALIS TESTEK. MINDEGYIK ÍZLELŐBIMBÓ 40 TÁMASZTÓSEJTBŐL ÉS 5-18 SZŐRSEJTBŐL, ÍZÉRZŐ RECEPTORBÓL ÁLL. A RECEPTORSEJTEK SZÁMOS SZŐRT BOCSÁJTANAK AZ ÍZLELŐPÓRUSBA, AMI AZ ÍZLELŐBIMBÓ EPITELIALIS FELSZINÉN NYÍLIK.

MINDEN ÍZLELŐBIMBÓT 50 IDEGROST LÁT EL. UGYANAKKOR MINDEN IDEGROST ÁTLAGOSAN 5 ÍZLELŐBIMBÓBÓL SZÁRMAZÓ INGERÜLETET TOVÁBBÍT.

EMBERBEN AZ ÍZLELŐBIMBÓK :

1. A LÁGYSZÁJPADON

2. A GARAT NYÁLKAHÁRTYÁJÁN

3. A NYELVEN ELHELYEZKEDŐ PAPILLAE FUNGIFORMES (GOMBA ALAKÚ SZEMÖLCS) ÉS A CIRCUMVALLATAE ( KÖRÜLÁRKOLT SZEMÖLCS) FALÁBAN TALÁLHATÓK.

AZ ÍZLELŐBIMBÓK A SZÁJBAN CSOPORTOSAN VANNAK JELEN, A VÉGÜKBŐL KINYÚLÓ SZŐRSZERŰ KÉPLETEK TALÁLKOZNAK A SZÁJBA KERÜLT OLDATOKKAL. EZ AZ ÉRINTKEZÉS EREDMÉNYEZI AZ ELEKTROMOS IMPULZUST. AZ ELKTR. IMP. AZ AGYBA KERÜL.

AZ ÍZÉRZŐ PÁLYÁK A NYELV ELÜLSŐ 2/3-ÁN LEVŐ IZLELŐBIMBÓKBÓL AZ AFFERENS ROSTOK A NERVUS FACIALISHOZ A NYELV HÁTSÓ 2/3-ÁN LÉVŐKBŐL PEDIG A GLOSSOPHARINGEUSSZAL JUTNAK AZ AGYTÖRZSBE.

AZ ÍZÉRZÉKELÉSNEK ELSŐSORBAN ANNAK ELDÖNTÉSÉBEN VAN SZEREPE, H. MI JUSSON A TÁPCSATORNÁBA. MINŐSÉGI KONTROLL. AZ ÍZÉRZET ALAPJÁN KÜLÖNÍTJÜK EL AZ ÉRTÉKEST AZ ÉRTÉKTELENTŐL, AZ ÁRTALMATLANT A VESZÉLYESTŐL.

MINDEN ÍZ ÉRZÉKELÉSÉNEK KÜLÖN HELYE VAN: A NYELV HEGYE: A SÓS ÉS ÉDES. SZÉLEI: SAVANYÚ.A LÁGYSZÁJPADHOZ KÖZELI TERÜLET : KESERŰ.

ÁLTALBAN E 4 ALAPÍZZEL ÍRJUK LE TAPASZTALÁSUNKAT SZEMBEN A SZINEK V. SZAGOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL.

RENDELLENESSÉGEK:

AGEUSIA- ÍZÉRZÉS HIÁNYA

HYPOGEUSIA- IZÉRZÉS CSÖKKENÉSE

DYSGEUSIA- AZ ÍZÉRZÉS MINŐSÉGI ZAVARA

EGYES GYÓGYSZEREK IS OKOZHATNAK ÁTMENETI ÍZÉRZÉKELÉSI ZAVART!

Share

A szaglás

2
Share

Neuropszichológia, 31. tétel, pszichológia távoktatás

A szaglás

A szaglás az egyik legprimitívebb és legfontosabb érzéklet. Közvetlen pályája van az agyhoz. Receptorai közvetlenül érintkeznek a környezettel, szinapszisok nélkül kapcsolódnak az agyhoz.

Az embernél nem nagyon lényeges érzéklet a szaglás, agy agyféltekék egyhuszadát teszi ki (a kutyáét majdnem kitölti).

Más fajoknál – feromon kibocsájtás – befolyásolják a faj többi egyedét (szex, halál vegyületek).

Embernél – Russel, 1976 kísérlet – fehérnemű – férfi, női, saját

Mellintoch, 1971; Russel, Switz, Thompson, 1980 – menstruáció.

Szaglórendszer

inger: illékony (zsírban oldódó) molekulákat kibocsájtó anyagok -> lehagyják az anyagot, a levegőn keresztül eljutnak az orrba

A szaglórendszer részei: az orrüreg receptorai, az agy területei, összekötő pályák.

A szag receptorai az orrüregben található szaglórostok (a szaglóhámból kinyúló szőrszerű szerkezetek.

A szaglás transzdukciós folyamata:

illatanyag molekula -> szőrreceptorok -> elektromos impulzus -> idegrostok -> szaglógumó -> agy -> szaglókéreg

Szagérzékenyésg

intenzitás és minőség érzékelése

Függ az illatanyagtól – abszolút küszöb – akár a levegő 50 miolliárdod része is lehet.

A kutyák az ember által érzékelhető tevékenység század részét is érzékelik (Moulton, 1977) – szagreceptoraink nem kevésbé érzékenyek, hanem kevesebb van belőlük.

Minőség

10.000 40.000 féle szagot tudunk megkülönböztetni – a nők jobbak, mint a férfiak (Cain, 1988). Nem tudjuk megnevezni ezeket a szagokat, nincsenek hozzá szavaink.

A minőség érzékelkése

kb. 1000 különböző receptorfajta (Back és Axel, 1991).

Egy-egy receptor nem csak egy szagot kódol, hanem sok különböző illatra válaszolhat (Matthews, 1972).

Így a minőséget részben az idegi aktivitás mintázata is kódolhatja, még ebben a receptorfajtában gazdag modalitásban is.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A SZAGLÁS

A SZAGLÁS JELENTŐS SZEREPET JÁTSZOTT FAJUNK FENNMARADÁSÁBAN. MIVEL SEGÍTSÉG VOLT A MÉRGEZŐ GÁZOK VAGY ROMLOTT ÉTELEK ELKERÜLÉSÉBEN.

AZ ÁLLATOKNAK MÉG INKÁBB SZÜKSÉGÜK VAN E KÉPESSÉGRE. ÍGY PL. AZ AGYBAN A KUTYÁKNÁL A SZAGLÓKÉREG 33%, EMBERNÉL 5%. A LEGTÖBB ÁLLATI FAJ KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZKÉNT HASZNÁLJA A SZAGLÁST. ROVAROKNÁL ÉS NÉHÁNY MAGASABBRENDŰ ÁLLAT ESETÉBEN A NŐSTÉNYEK ERŐS FERROMONJA PL. TÖBB KM TÁVOLSÁGBÓL VONZZA A HÍMET.

EMBEREK ESETÉBEN IS MŰKÖDIK MÉG EZ A PRIMITIV KOMMUNIKÁCIÓ. PL. ÖNMAGUNKAT A TÖBBIEKTŐL ÉS A FÉRFIAKAT A NŐKTŐL KÉPESEK VAGYUNK CSAK SZAGLÁS ALAPJÁN ELKÜLÖNÍTENI. SŐT, EGYÜTT ÉLŐ NŐK A MÁSIK MENSTRUÁCIÓS CIKLUSÁT KÉPES EZ ALAPJÁN AZONOSÍTANI.

A SZAGLÁSI INGER A LEVEGŐ ÚTJÁN MOLEKULA FORMÁJÁBAN KERÜL AZ ORRJÁRATBA. EZEN MOLEKULÁKNAM ZSÍRBAN OLDÓDÓNAK KELL LENNIÜK, MIVEL A SZAGLÓRECEPTOROKAT ZSÍRSZER RÉTEG BORÍTJA.

A SZAGLÓRENDSZER: ORRÜREG, AZ AGY EGYES TERÜLETEI, ÉS AZ EZEKET ÖSSZEKÖTŐ IDEGPÁLYÁK.

A SZAGLÓRECEPTOROK AZ ORRNYÁLKAHÁRTYA SPECIÁLIS, SÁRGÁSAN PIGMENTÁLT MEMBRANA OLFACTORIABAN HELYEZKEDNEK EL. KUTYÁBAN , MÁS ÁLLATOKABAN EZ A TERÜLET KITERJEDT. GYENGÉBB SZAKLÁSÚ ÁLLATOKBAN ÉS AZ EMBERBEN EZ A TERÜLET 5 NÉGYZETCM.

AMIKOR A RECEPTOROK SZAGLÓROSTJAI(SZAGLÓHÁMBÓL KINYÚLÓ SZŐRSZERKEZETEK) EGY ILATANYAGMOLEKULÁVAL ÉRINTKEZIK: ELEKTROMOS IMPULZUS KELETKEZIK, EZ AZ IDEGROSTOKON KERESZTÜL A SZAGLÓGUMÓBA, AZ AGY HOMLOKLEBENY ALATTI TERÜLETÉRE KERÜL.EZ A HALÁNTÉKLEBENYBEN LÉVŐ SZAGLÓKÉREGHEZ KAPCSOLÓDIK.

KÖZVETLEN ÖSSZEKÖTETTÉS VAN A SZAGLÓGUMÓ ÉS AZ AG AZON TERÜLET KÖZÖTT, AMI A HOSSZÚTÁVÚ EMLÉKNYOMOK LÉTREHOZÁSÁT VÉGZI. EZ LEHET AZ OK, HOGY BIZONYOS SZAGOK RÉGI EMLÉKEKET HÍVNAK ELŐ.

INTENZITÁS ÉS MINŐSÉGÉRZÉKELÉS: EMBERNÉL AZ INTENZITÁS MÉRTÉKE FÜGG AZ ILLATANYAGTÓL.ELŐFORDULHAT HOGY TÖBBMILLIRD LEVEGŐEGYSÉGBŐL EGYETLEN EGY ILLATRÉSZT MEGÉRZÜNK. EZ AZ ABSZOLUT KÜSZÖB. MÉGIS A KUTYÁK PL. AZ EMBER ÁLTAL ÉSZLET TÖMÉNYSÉG SZÁZADRÉSZÉT IS KÉPES ÉRZÉKELNI. RECEPTORAINK ARÁNYA HASONLÓ: EMBER 10 MILLIÓ, KUTYA 1 MILLIÁRD SZAGLÓRECEPTORRAL RENDELKEZIK.

EMBERKÉNT SOK KÜLÖNBÖZŐ ILLATMINŐSÉGET ÉRZÉKELÜNK. EGÉSZSÉGES EMBER 10-40 000 SZAGOT KÉPES MEGKÜLÖNBÖZTETNI. A NŐK VALAMIVEL TÖBBET A FÉRFIAKNÁL.

VANNAK EMBEREK, KIKNEK EZ AZ ÉRZÉKELÉSÜK KIFINOMULTABB PL. PARFÜMTESZTELŐK. ŐK AKÁR 100EZER ILLATOT IS FELISMERNEK.

MÍG SZÍNLÁTÁSNÁL 3, SZAGLÁSNÁL EZERNÉL IS TÖBB RECEPTOR DOLGOZIK. EGY-EGY RECEPTOR NEMCSAK EGY, HANEM TÖBB KÜLÖNBÖZŐ ILLATRA IS VÁLASZOLHAT.

Share

A hangmagasság érzékelése

0
Share

Neuropszichológia, 30. tétel, pszichológia távoktatás

A hangmagasság érzékelése

Hangmagasság: alacsonytól magas hangokig rendezett skála, a hang frekvenciája határozza meg. Ahogy nő a frekvencia, úgy nő a hangmagasság.

  • 20 – 20.000 Hz
  • 1 Hz – 100 Hz – ÉÉK

Minden egyszerre elhangzó hangot hallunk.

Két hangmagasság közötti érzékelési elmélet

hangmagasság frekvencia vagy idő elmélet – Lord Rutherford brit fizikus 1886

  • a hang megrezegteti az egész alaphártyát és a rezgés tempója a hang frekvenciájának felel meg
  • az alaphártya rezgésének gyakorisága határozza meg a hallóideg idegrostjainak impulzusgyakoriságát

– hiba: 1000 impulzus közvetítenek, mi történik az 1000 Hz feletti frekvenciákkal?

Helyelmélet

Joseph Guichard Duverny francia anatómus, 1683; Hermin von Helmholtz, 1800; Green és Wier, 1984

A frekvencia hangmagassággá a rezonancia elvén keresztül kódolódik. Az alaphártya rezgésbe jön, minden egyes pontja egy bizonyos hangmagasság érzetét kelti. A membrán éppen rezgő helyei meghatározzák, hogy mely idegrostok aktiválódnak, ami viszont meghatározza a hangmagasságot.

Békéssy György, 1961 Nobel díj: az alaphártya mozog a legtöbb frekvenciára, a mozgás maximuainak helyez az adott frekvenciától függ.

Goldstein, 1989 – lehetséges, hogy 1000 és 5000 Hz között a hely és idő elmélet is működik egyidejűleg.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

HANGMAGASSÁG

A HANG A TÁRGYAK MOZGÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉPPEN JÖN LÉTRE. A TÁRGY ELŐTTI LEVEGŐMOLEKULÁK ÖSSZENYOMÓDNAK, A LEVEGŐBEN TÖRTÉNŐ NYOMÁSVÁLTOZÁS EREDMÉNYEZI A HANGOT.

A HANGOK PSZICHOLÓGIAI MINŐSÉGÉHEZ A HANGERŐN KÍVÜL A HANGMAGASSÁG TARTOZIK.

A HANG ERŐSSÉGE A HANGHULLÁM AMPLITUDÓJÁVAL, MAGASSÁGA A FREKVENCIVAL VAN ÖSSZEFÜGGÉSBEN. AHOGY NŐ A FREKVENCIAÚGY NŐ A HANGMAGASSÁG.

A FIATAL FELNŐTT 20 ÉS 20000 HZ KÖZÖTTI FREKVENCIÁT KÉPES ÉRZÉKELNI. ÉRZÉKENYSÉGÜNK  1000 HZ KÖRÜL A LEGNAGYOBB. EZ CSÖKKEN A HALLHATÓ FREKVENCIATARTOMÁNY SZÉLSŐ ÉRTÉKEIHEZ KÖZELEDVE.

A LEGTÖBB ZENEI HANGNAK VAN EGY ALAPFREKVENCIÁJA, AMI MEGHATÁROZZA A HANG MAGASSÁGÁT. HA EHHEZ BIZONYOS SZÁMÚ HARMÓNIKUS REZGÉS ADÓDIK, MEGADJÁK A HANGSZÍNT/HANGMINŐSÉGET. EZ TESZI LEHETŐVÉ H. MEGKÜLÖNBÖZTESSÜK A HANGSZEREKET AKKOR IS HA AZONOS HANGON SZÓLALNKA MEG.

ELMÉLETEK

  1. 1. IDŐBELI FREKVENCIAELMÉLET( LORD LUTHERFORD) EGY 1000 HZ-ES HANG EZERSZER REZEGTETI MEG MP-KÉNTAZ ALAPHÁRTYÁT, A HALLÓIDEG ROSTJAINAK MP-KÉNTI IMPULZUSGYKORISÁGA UGYNEKKORA, AZ AGY EZT EGY BIZONYOS HANGMAGASSÁGGAL AZONOSÍTJA.

EZEN ELMÉLET MÓDOSULT.MIVEL AZ IDEGIMPULZUSOK SZÁMA NEM TUD 1000-NÉL TÖBB LENNI, ÍGY AZ 1000HZ-NÉL MAGASABB HANGOKAT NEM HALLANÁNK. MÓDOSÍTVA: TÖBB MP-KÉNTI 1000-ES IDEGIMPULZUS ÖSSZEADÓDIK, ÍGY AZONOSÍT AZ AGY.

AZ IDEGIMPULZUSOK CSAK 4000HZ-IG KÖVETIK A HANG HULLÁMFORMÁJÁT.A FOLYAMT, BÁR HALLJUK A HANGOT, MEGTÖRIK. ÍGY CSAK RÉSZBEN ÁLLTA MEG HELYÉT.

A HANGMAGASSÁG KÓDOLÁSÁNAK MÁS MÓDJA KELL H. LEGYEN !

  1. 2. REZONANCIAELMÉLET/ A HANGMAGASSÁG ÉRZÉKELÉSÉNEK HELYELMÉLETE ( 1800-AS ÉVEK, HERMANN VON HELMHOLZ) A HANG KÜLÖNBÖZŐ REZONANCIÁJÁT AZ ALAPHÁRTYA KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETEKEN ÉRZÉKELI

A HELYELMÉLET NEM AZT JELENTI, HOGY AZ ALAPHÁRTYÁVAL HALLUNK, HANEM AZT, HOGY AZ ALAPHÁRTYA ÉPPEN REZGŐ RÉSZEI HATÁROZZÁK MEG, HOGY A HALLOTT HANGMAGASSÁG MELY IDEGROSTOT AKTIVIZÁLJA MAJD.

EZEN ELMÉLET KIIGAZÍTÁSA (1940- BÉKÉSY GYÖRGY, 1960 Nobel-díj)

KIMUTATTA, HOGY AZ ALAPHÁRTYÁN LÉTREJÖVŐ MAXIMUM MOZGÁS A HALLOTT FREKV.-TÓL FÜGG. A MAGAS FREKV. A HÁRTYA KÖZELEBBI RÉSZÉN KELTENEK REZGÉST ÉS AHOGY NŐ A FREKV. ÚGY TOLÓDIK EL A REZGÉSMITA AZ OVÁLIS ABLAK FELÉ.

DE! 50HZ ALATTI REZGÉSNÉL AZ ALAPHÁRTYA MINDEN RÉSZE  UGYANOLYAN MÉRTÉKBEN MOZOG.

KONKLÚZIÓ: A HELYELMÉLET A MAGAS FREKV., A FREKVENCIAELMÉLET AZ ALACSONY FREKV. HANGOK AZONOSÍTÁSÁT TESZI LEHETŐVÉ.

TEHÁT A HANGMAGASÁG EGYARÁNT FÜGG A TÉRBELI ÉS AZ IDŐBELI MINTÁZATTÓL.

Share

A hangerő érzékelése

0
Share

Neuropszichológia, 29. tétel, pszichológia távoktatás

A hangerő érzékelése

A hallásban érzékenyebbek vagyunk a közepes frekvenciákra, mint a hallható frekvenciatartomány bármely végére eső hangokra.

Ez elsősorban a külső és középfük hanghatásainak köszönhető.

Halláskárosodás

  • középfül gyente vezetőképessége miatt minden frekvencián ugyanannyival emelkedik a küszöb – vezetési károsodás
  • A küszöbnövekedés egyenetlen, a nagyobb frekvenciáknál fokozottabb – belső fül károsodása, szőrsejtek roncsolódnak (nem regenerálódnak) – szenzoros-neuronális károsodás – öregek, rockzenészek, repülőtéri dolgozók, pneumatikus fúróval dolgozók.

A két fülben vannak hangvezérlési különbségek.

A hangirányok: a hang felőli fülünkkel jobban hallunk. Ez nem hátrány, hanem előny, mert be tudjuk azonosítani a hang forrását.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A HANGERŐ ÉRZÉKELÉSE

A HANG A TÁRGYAK MOZGÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉPPEN JÖN LÉTRE. A TÁRGY ELŐTTI LEVEGŐMOLEKULÁK ÖSSZENYOMÓDNAK, A LEVEGŐBEN TÖRTÉNŐ NYOMÁSVÁLTOZÁS EREDMÉNYEZI A HANGOT.

HALLÁSNÁL, ÉPPÚGY MINT LÁTÁS  SZEMPONTJÁBÓL EGYES HULLÁMHOSSZOKRA ÉRZÉKENYEBBEK VAGYUNK.

A HANGOK PSZICHOLÓGIAI MINŐSÉGÉHEZ A HANGMAGASSÁGON KÍVÜL A HANGERŐ TARTOZIK.

A HANG ERŐSSÉGE A HANGHULLÁM AMPLITUDÓJÁVAL, MAGASSÁGA A FREKVENCIVAL VAN ÖSSZEFÜGGÉSBEN. MINÉL NAGYOBB AZ AMPLITUDÓ, ANNÁL HANGOSABB A HANG. VISZONT A FREKVENCIA IS BEFOLYÁSOLJA A HANGOSSÁGOT, MIVEL A HALLÁSKÜSZÖB BIZONYOS FREKVENCIÁKON MÁS ÉS MÁS.

A HANGERŐ ÉRZÉKELÉSÉNEK ALAPJA AZ AMPLITUDÓ ( DECIBEL) A KÜSZÖB FELETTI HANG 10 DECIBELES VÁLTOZÁSA 10x-ES, 20 DECIBEL 100x-OS, A 30 DECIBELES 1000x-ES HANGERŐNÖVEKEDÉSNEK FELEL MEG.

A FIATAL FELNŐTT 20 ÉS 20000 HZ KÖZÖTTI FREKVENCIÁT KÉPES ÉRZÉKELNI. ÉRZÉKENYSÉGÜNK  1000 HZ KÖRÜL A LEGNAGYOBB. EZ CSÖKKEN A HALLHATÓ FREKVENCIATARTOMÁNY SZÉLSŐ ÉRTÉKEIHEZ KÖZELEDVE.

A JOBB ÉS BAL FÜL ÁLTAL ÉSZLELT INTENZITÁS NEM AZONOS, BÁR A KÜLÖNBSÉG FINOM. JOBB IRÁNYBÓL ÉRKEZŐ INGER ESETÉN A JOBB FÜLBEN ERŐSEBBEN HALLJUK. MIVEL FEJÜNK „HANGÁRNYÉKKÉNT” VETÜL MÁSIK OLDALI FÜLÜNKRE. UGYANAKKOR EZ SEGÍT BENNÜNKET ABBAN, HOGY A HANGFORRÁS IRÁNYÁT PONTOSAN AZONOSÍTANI TUDJUK.

A TÚL ERŐS INGER HALLÁSKÁROSODÁST OKOZHAT. EZ 2FÉLE LEHET:

  1. KÖZÉPFÜL GYENGE VEZETŐKÉPESSÉGE A HALLÁSKÜSZÖB MEGEMELKEDIK MINDEN FREKVENCIÁN
  2. 2. SZENZOROS-IDEGI KÁROSODÁSNÁL  A BELSŐ FÜL SÉRÜLT

A KÜSZÖBNÖVEKEDÉS EGYENETLEN, ÁLTALÁBAN A MAGAS HANGOKNÁL JELENTKEZIK.

Share

Hallás, hanghullámok, hallórendszer

0
Share

Neuropszichológia, 28. tétel, pszichológia távoktatás

Hallás, hanghullámok, hallórendszer

A hang a tárgyak mozgásából vagy rezgéséből származik. A levegőmolekulák egymáshoz nyomódnak. A nyomásváltozás áramlik a levegőben – hasonlít a víz fodrozódásához.

Egyszerű hang – szinuszhullám

szinusz hullám, hanghullám

szinusz hullám, hanghullám

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hull%C3%A1mhossz

A bonyolultabb hangok felbonthatók egyszerű hangok összegére.

Hz – Hertz – másodpercenkénti rezgésszám – frekvencia

intenzitás – decibel – amplitúdó – Db – 0-180 (rakéta)

Hallórendszer

fülek, agy részei, összekötő idegpályák.

A hallás a hangok érzékelése.

Két részből áll: az egyik erősíti és továbbítja a hangot a receptorokhoz

Továbbítórendszer: a külső fül (fülcimpa, hallójárat), középfül (dobhártya, 3 halócsontocska: kapalács, kengyel, üllő) -> továbbítja és felerősíti a hangot.

Transzdukciós rendszer:

csiga (feltekert cső alakú csont, folyadékot tartalmaz) -> alaphártya-> receptorok -> szőrsejtek -> nyomásváltozás -> folyadék -> alaphártya rezeg -> szőrsejt elhajlik -> elektromos impulzus

Egyetlen szőrsejthez hallóidegek sokasága kapcsolódik.

Hallóideg:

A szőrsejtekhez kapcsolódó idegsejtek hosszú axonjai, 31000 neuron (Yoest, Nelson, 1985)

A hallópályák a két fülből mindkét agyféltekébe eljutnak és több idegmagban is átkapcsolódnak mielőtt elérik a hallókérget.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A HANG ÉS HANGHULLÁMOK

A HANG A TÁRGYAK MOZGÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉPPEN JÖN LÉTRE. A TÁRGY ELŐTTI LEVEGŐMOLEKULÁK ÖSSZENYOMÓDNAK, A LEVEGŐBEN TÖRTÉNŐ NYOMÁSVÁLTOZÁS EREDMÉNYEZI A HANGOT.

A HANGHULLÁM A LEVEGŐ NYOMÁSÁNAK AZ IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN KIRAJZOLÓDÓ GÖRBÉJE. SZINUSZGÖRBE ESETÉN TISZTA HANGRÓL BESZÉLÜNK.

A HANGHULLÁM 3 JELLEMZŐJE: AMPLITUDÓ, FREKVENCIA, HANGSZÍN

A HULLÁMOK AMPLITÚDÓJA (DECIBEL) AZ AMPLITUDÓ A NYOMÁS-IDŐ GRAFIKON  CSÚCSAI ÉS VÖLGYEI KÖZTI NYOMÁSKÜLÖNBSÉG. A HANG INTENZITÁSÁT, A HULLÁMOK MP-KÉNTI GYAKORISÁGA PEDIG A FREKVENCIÁT(HERZ) ADJA. EZ A HANGMAGASSÁG ÉRZÉKELÉSÉNEK ALAPJA.

A HANGSZÍN: A HANGOK KOMPLEXITÁSÁNAK SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYE. TISZTA HANGOT A HANGVILLÁN KÍVÜL NEMIGEN ÉRZÉKELHETÜNK, AZ EMBER, AZ ÁLLAT, A TERMÉSZET HANGJAI KOMPLEXITÁT MUTATNAK.

A LEGTÖBB ZENEI HANGNAK VAN EGY ALAPFREKVENCIÁJA, AMI MEGHATÁROZZA A HANG MAGASSÁGÁT. HA EHHEZ BIZONYOS SZÁMÚ HARMÓNIKUS REZGÉS ADÓDIK, MEGADJÁK A HANGSZÍNT/HANGMINŐSÉGET. EZ TESZI LEHETŐVÉ H. MEGKÜLÖNBÖZTESSÜK A HANGSZEREKET AKKOR IS HA AZONOS HANGON SZÓLALNKA MEG.

AZ ISMÉTLŐDŐ MINTÁZATOT MUTATÓ  REZGÉSEKET ZENEI HANGKÉNT, A NEM PERIODIKUS NEM ISMÉTLŐDŐ MINTÁZATOT ZAJKÉNT ÉRZÉKELJÜK.

Share

Színlátás, színlátás elméletek, színlátás zavarok

0
Share

Neuropszichológia, 27. tétel, pszichológia távoktatás

Színlátás, színlátás elméletek, színlátás zavarok

Látórendszerünk a fény hullámhosszait különböző színekké változtatja:

  • 450-500 nm kék
  • 500-570 nm zöld
  • 620-700 nm vörös

A színlátás szubjektív élmény.

Fenomenológiai szempontból a színek dimenziói:

  • világosság (intenzitás)
  • árnyalat (minőség)
  • telítettség (élénkség, tisztaság)

Albert Munsell – színorsó – 10 színnév + 2 szám (telítettség, világosság)

Hány különböző színt érzékelünk?

400-700 nm -> 15 szín -> ÉÉK 2nm + világosság+telítettség -> 7 millió szín

Judd és Kelly, 1965 – 7500-at meg is tudunk ezek közül nevezni.

Színkeverés – minden szín megalkotható néhány alapszín keveréséből.

Ebben az esetben színek keveréséről beszélünk, ami additív színkeverés (nem festék – a restékeknél szubattraktív színkeverés – a fizikai inger változik)

A fények keverése: háromegymástó elég távol eső hullámhosszúságú fény kombinálásával általában bármilyen fényt előállíthatunk. Valósághű színreprodukció tv vagy fénykép – apró pontok: vörös, zöld, kék (RGB)

Színlátászavarok – az emberek általában hasonlóan párosítanak 3 szín keverékével. Mások képesek ugyan erre, de csak két szín keverésével – dikromátok, színtévesztők; egészen ritka esetben pedig csak egytlen fény intenzitását változtatják – monokromátok, színvakok. Ezek genetikai eredetű rendellenességek, melyek a férfiak 2%-át, a nők 0,03%-át érintik. Az X kromoszóma egy recesszív génje – Nathaus, Thomas, Hoggness, 1986.

Színlátás elméletek

Young – helmholtz háromszín elmélet

Thomas Young, 1807, Hermann von Helmholtz 1857

három féle receptor:

  • rövid receptor (kék)
  • közepes receptor (zöld, sárga)
  • hosszú receptor (vörös)

A szín minőségét a három receptor aktivitásának mintázata kódolja, nem pedig minden színt külön receptor.

Ellenszín elmélet

Ewald Hering, 1978

Vörös <-> zöld   (sárga); sárga <-> kék   (fehér)

Két féle színérzékeny egység.

DeVolois és Jacobs, 1984-ben a talamusban megtalálták az ellenszínsejteket.

Jamerson és Hurvich, 1981 – kombinálni próbálták a két elméletet.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Share

Fényérzékelés

0
Share

Neuropszichológia, 26. tétel, pszichológia távoktatás

Fényérzékelés

A fényintenzitásra való érzékenységünket (fényérzékelés) a csapok és a pálcikák határozzák meg.

A pálcikákhoz kötődő ganglionsejteknek több bemenete van, mint a csapokhoz kötődőknek, ezért a pálcikákon alapuló látás érzékenyebb, mint a csapokon.

Máshol helyezkednek el: a a fovea sok csapot tartalmaz, de ott nincs pálcika, a periféria pedig gazdag pálcikákban és viszonylag szegény csapokban.

Mi történet: fovea; valami történt (érzékenység): periféria.

Szürkületkor érzékenyebbek vagyunk a kék fényekre.

Fényadaptáció

Ha az inger nem változik, alkalmazkodunk.

utca -> mozi -> utca

A látórendszer változatlan ingerre nem reagál -> valószínű, hogy a változás detektálására szolgál. Már a megközelítő stabilitás is homályossá teheti a képet, sőt a kép el is tűnhet.  A szem állandóan mozog – kiküszöbölt szemmozgás kísérletek.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Share

A látás. A látórendszer

0
Share

Neuropszichológia, 25. tétel, pszichológia távoktatás

A látás. A látórendszer

A látás ingere a fény. A fény elektromágneses sugárzás – az elektromos töltéssel rendelkező anyag rezgése által létrehozott energia – és a kozmikus sugárzással, röntrgensugárral, ibolyántúli és infravörös sugárral, a rádió és tévéhullámokkal közös kontinuumba tartozik.

Hullámtermészetű – hullámhosszal rendelkezik.

Szemünk ennek a kontinuzumnnak csak nagyon kis részére érzékeny: 400-tól 700 nanométerig (nm)

nm – a méter egymilliárdod része.

A látható terjedelembe tartozó sugárzást nevezzük fénynek, minden mást jullámhosszra vakok vagyunk.

A látórendszer:

a szem, az agy részei és az ezeket összekötő idegek.

A szemnek két része van: az egyik a képet alakítja ki, a másik a képet változtatja át elektromosimpulzusokká.

szaruhártya, csarnokvíz, pupilla, sugártest, szivárványhártya, látótengely, retna, érhártya, ínhártya, vakfolt, fovea, ideg

Az emberi szem

A szem felépítése

Forrás: http://fejesoptika.uw.hu/szem.htm

A szem képkialakító rendszere: szaruhártya, pupilla, lencse. Ezek nélkül fényt látnánk, mintákat nem.

A szaruhártya: a szem elülső átlátszó felszíne, a fény a szaruhártyán keresztül jut be, ezzel megkezdődik a képkialakítás.

A lencse teszi teljessé a képnek a retinára, a szemgolyó hátsó oldalát borító vékony rétegre való fókuszálását.

Miópia – rövidlátás – a lencse nem válik elég lapossá távoli tárgyak fókuszálásakor.

Hiperópia – távollátás: a lencse nem tud eléggé gömbszerűvé válni a közeli tárgyak fókuszálásához.

A pupilla körökörös nyílás a szivárványhártyán (színes rész) – a megvilágítás függvénényében változtatja az átmérőjét: erős fénynél nagyobb, gyengébb fénynél kisebb.

Ezek által a fény a retinára vetül – a szemgolyó hátsó oldala.

A retina részei: receptorok – pálcikák és csapok. Pálcikák – éjszakai látás, csapok – nappali látás.

Egyéb részei: idegsejtek, támasztósejtek, vérerek.

Fovea: a retina közepe – nagyon sok receptor található ott.

Perifária – a foveán kívül eső rész – kevesebb receptor.

A csapok és pálcikák fotoreceptorokat tartalmaznak, olyan vegyületek, amelyek elnyelik a fényt.

transzdukció -> elektromos impulzus -> bipoláris sejtek -> ganglionsejtek -> ezek hosszú axonjai a látóidegek

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Share
Go to Top