Fejlődéslélektan 9. tételhez: Tomasello

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Az ember és a többi emberszabású genetikai állománya kb. olyan mértékben hasonlóak, mint a tigris és az oroszlán, ez kb. 99%. A különböző elméletek szerint csupán pár millió évvel ezelőtt vált el az ember fejlődése a többi emberszabásúétól. Mi tehát az a mechanizmus, ami ennyi idő alatt ilyen mértékű változást tud a viselkedés és a gondolkodás terén létrehozni?Ez a társadalmi és kulturális átadás: az egyes egyedek felhasználják fajtársaik tudását és képességeit. Pl. a patkánykölyök csak azt eszi meg, amit az anyja is megeszik.

Az ember kognitív készségeinek és alkotásainak sokasága a csak a fajra jellemző kulturális átadás eredménye.

Kumulatív kulturális evolúció: az emberi alkotások és társadalmi szokások (pl. eszközök, szimbolikus kommunikáció, társadalmi intézmények, stb.) nem úgy jöttek létre, hogy vkik egyszer kialakították őket mai formájukra. Időnként kicsit módosítottak, javítottak rajtuk és utána úgy adták tovább: ez a lendkerékhatás. A kumulatív kulturális evolúcióhoz kreativitás és pontos szociális átadás kell. (Sok állatfaj képes új viselkedést kialakítani, de a következő generációk nem bírják azt megtanulni, ezért az állatoknál erről nem beszélhetünk.) Az ember össze tudják gyűjteni kognitív erőforrásaikat.

A kulturális tanulás formái:

  • utánzásos
  • tanítás alapján való
  • együttműködéses

E 3 tanulási forma mindegyikét az teszi lehetővé, hogy az ember fajtársait olyannak látja, mint önmagát. A másik személy mentális helyébe tudjuk magunkat képzelni, a másikon keresztül tudunk tanulni.A gyermeknek először meg kell értenie, hogy miért, mi célból használja a másik az adott eszközt vagy szimbólumot. (Az autista gyerek pl. erre a momentumra nem képes.) Ez a tanulási mód nagyon hatékony, mert

  • a kulturális átadásnak nagyon pontos, hűséges módja
  • a társas-együttműködéses találékonyság és kreativitás (azaz a szociogenezis) sikeres módja.

Ez a megközelítés tehát egyetlen biológia adaptációt tételez fel: az adaptációt elindító folyamatok a meglévő kognitív képességeket (térbeli, tárgyi, eszközhasználati, mennyiségi, társas, szociális tanulási, stb) alakították át új, kulturális alapú kognitív képességekké, egy szociális-kollektív dimenziót adva hozzájuk.

A kumulatív kulturális evolúciónak köszönhetően az emberi kognitív egyedfejlődés állandóan megújuló tárgyak és szociális gyakorlatok világában megy végbe. Ez minden pillanatban a szociális csoport egészének a kulturtörténet során felhalmozott teljes kulturális bölcsességét képviseli.

A kultúra világában felnőni kognitív reprezentációk egyedülálló formáját teremti meg. Ennek legfontosabb lépése a nyelv és más kommunikációs szimbólumok elsajátítása. A nyelvi jelek azért kiemelkedő fontosságúak, mert megmutatják, hogy a társas csoport korábbi tagjai kommunikáció céljából hogyan osztották fel és értelmezték a világot. Pl. ugyanazon esemény lehet futás, menekülés, sport, túlélés a beszélő kommunikációs céljától függően. A nyelvi jelek perspektívafüggő kognitv reprezentációk és általuk a gyerek megtanulja egyazon helyzetet többféle prespektívából szemlélni/felfogni.Majd a gyerekek elméleteket alakítanak ki kommunikációs partnerük elméjéről, pedagógiai szituációkban interiorizálják a felnőtt utasításait és elindulnak a saját gondolkodásukkal kapcsolatos reflexiók, a végén talán vmiféle metakogníció és reprezentációs újraírás.

Az emberi gondolkodásnak azért vannak meg a fajra jellemző tulajdonságai, mert

  • az ember a törzsfejlődés során kialakította a fajtársakkal való azonosulás képességét, aminek következtében fajtársait saját magához hasonló intencionális és mentális lényekként értelmezi
  • a történelem során ez a kulturális tanulás és a szocigenezis új formáinak születését vonta maga után, így a kulturális alkotások és viselkedésbeli szokások a történelem folyamán sorozatos módosulásokat halmozhattak fel
  • az egyedfejlődés során az embergyermek ezek között a társadalmilag és történelmileg kialakult tárgyak és hagyományok között nő fel, ami lehetővé teszi számára, hogy
  • hozzájusson a szociális csoportja által felhalmozott tudáshoz és képességekhez
  • nyelvi jelek formájában perspektívákon alapuló kognitív reprezentációkat sajátítson el és használjon
  • bizonyos fajta diszkurzív interakciókat magáévá téve metakogníciós, reprezentációújraíró, vmint dialogikus gondolkodási képességeket alakítson ki
Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.