Általános pszichológia, 14. tétel, pszichológia távoktatás
Intelligencia és kreativitás
Kidolgozta Berei Kati
– A kreativítás kutatásának atyja Francis GALTON – 1869
– Az intelligenciatesztek és elméletek uralma az 50-es évekig tartott, mikor elvonult a divat-hullám, hat következtetés maradt utánna (amelyek nem bizonyítottak, de beépültek a közgondolkodásba):
1. a hagyományos intelligenciatesztek ideje lejárt
a tesztek képtelenek bejósolni a jövőben kiemelkedő személyeket – 120-as IQ felett gyakorlatilag az IQ és az originalitás között semmi összefüggés nincs
– két lehetséges nagyarázat van:
- a motiváció egy bizonyos szint felett nagy szerephez jut
- az IQ tesztekkel csak egyszerű intellektuális képességek mérhetők
2. ezek helyébe a kreativítás – tesztek léptek
– kreativítás tesztek – köztudatban a többmegoldású tesztek – pedig nem a megoldások száma, hanem a szokatlan válaszok utalnak a kreativításra
-Mára a kreativítás – vizsgálat hulláma lecsendesedett, nem sikerült bebizonyítani, hogy valami mást mérnek mint a szokványos IQ tesztek.
3. nem az intellektuális hanem az egyéni faktorok döntőek
– nem magasabb szintű intelligencia-tesztekre hanem tökéletesebb személyiségtesztekre van szükség
– a tesztelésnek akkor van értelme, ha az egyén irányultságát meghatározó jellemzőket akarjuk mérni – ezek közül van ami intellektuális képességtől függ, de nagyrészük a személyiséghez tartozik
4. az originalitás és a divergens személyiségtípus együtt jár
– Roe, McKinnon – a divergencia és kreativítás között sokkal bonyolultabb a kapcsolat – nagy lélegzetű felmérés, közismert személyekkel, tudósokkal – eredmények:
- természettudományos kutatók – erős konvergens vonások
- a kreatív emberek jóval divergensebbek mint kollégáik.
– A felfedezések a konvencionális és a lázadó közötti feszültségek miatt jönnek létre.
5. a konvergencia a neurotikus védekezés egyik fajtája, a divergencia pedig az élet napos oldala (a konvergensek neurotikusak, a divergensek nem)
– A divergens egészségesebb a konvergensnél mert érzelmileg nyitottabb: míg ő képes az érzelmeivel szembe nézni, a konvergens legszivesebben hátat fordítana – az élet személyes aspektusainak kizárását egyesek neurotikusnak tartják
6. a hagyományos oktatás nem kedvez a divergenseknek
– a társadalom fosztja meg magát a tehetségektől → korszerűsíteni kell az oktatást
– a tanárok nem kedvelik a kreatív diákot csak a könnyen kezelhető jó tanulókat
– Darwin és Einstein az iskolában boldogtalanok, sikertelenek voltak – mégis megalkották az evolúciós és a relativítás elméletét. Magyarázat:
1. pusztán a szerencséjüknek köszönhetik érvényesülésüket
2. a nagyságuk éppen a boldogtalanságuk következménye
3. boldogtalanok voltak, mert kivételesek voltak.
– a progresszív iskolák boldogabb gyerekeket nevelnek, de megfosztják őket a biztonsághiány, versengés és negatív indulatok ösztökélésétől. Ha túlzott módon letompítjuk a gyerekek nehézségeit – nem fogják a kiválósághoz szükséges erőfeszítéseket megtenni
– GUILFORD
- bevezette a kreativítás fogalmát
- az intelligencia és az alkotókészség nem mindig esik egybe, az IQ bizonyos számérték felett már nem hat az alkotásra
- célja: faktoranalízis segítségével feltérképezni a teljes emberi intellektust
- intelligencia-elmélete hatással volt több kreativítás kutatásra
- Az intellektuális tényezőket 2 csoportra osztotta:
- emlékezés tényezői
- gondolkodás tényezői:
- megismerés (felfedezés)
- produkció: konvergens vagy divergens gondolkodás
- értékelés
– GUILFORD MODELL – 2 fontos fogalom:
- KONVERGENS PRODUKCIÓ – összetartó, egyirányba ható gondolkodás
– lehetőségeket szűkíti, egyetlen lehetséges megoldás
- DIVERGENS PRODUKCIÓ – elágazó, széttartó gondolkodás– annyi válasz, ahány lehetséges
- intelligencia ≡ konvergens gondolkodás – az intelligenciatesztek egysíkúak, korlátok közé kényszerítik a gondolkodást, egy helyes választ várnak
- divergens feladat – egyszerre több irányban haladva új, önálló gondolatokhoz eljutni
– számos jó megoldás lehetséges, nincs rossz válasz
– úgy véli, az alkotóképesség az eredetiség, folyékonyság, hajlékonyság tesztjeivel illetve az átfogalmazás, kidolgozás és értékelés tényezőivel mérhető
– A kreativítás részképességei
- FLUENCIA – folyékonyság, ötletgazdagság, a problémákra adott megoldások mennyisége
- FLEXIBILITÁS – hajlékonyság – a válaszok hány kategóriába sorolhatók – nézőpont változtatásra képes gondolkodás
- ORIGINALĺTÁS – egyediség, szokatlan megoldások adása, nonkonformizmus
- ELABORÁCIÓ – az ötletek kidolgozásának, továbbfejlesztésének képessége
- EGYÉB RÉSZKÉPESSÉGEK: problémaérzékenység, problémameghatározás, vizualizáció, regresszióra való képesség, metaforikus gondolkodás, értékelés, transzformáció, a határok átlépése, intuíció, a logikus gondolkodás képessége, ellenállás a korai befejezésnek, analízis, szintézis, a lehetséges kimenetelek megjósolása
– A kreativítás mérésére – SZOKATLAN HASZNÁLAT teszt – Guilford: egy-egy tárgy használatának szokványos módjától való elszakadás képességét, a divergens szemléletet , kreativítást méri
pl. mire lehet használni egy vedret vagy egy kapukulcsot, sorolja fel egy tégla minden lehetséges felhasználási módját 8 perc alatt
A KREATIVÍTÁS MEGHATÁROZÁSA
–Többféle aspektusból:
- a környezet szempontjából – hely és helyzet amiben az alkotás létrejött
1. a kreativításnak kedvező fizikai környezet: ingergazdag, a kutatási és felfedező tevékenységhez szükséges eszközökkel, fiziológiai szükségleteket kielégítő (ne éhezzen, ne fázzon), hogy ne legyen semmilyen spontán figyelemelterelő, ugyanakkor a környezet megoldandó problémák elé állĺtsa a kreativ személyt.
2. a kreativításnak kedvező szociális környezet – nyitottság, pozitív mintaadás, útmutatás, segítségnyujtás, humorérzék, empátia.
3. a bátorító felnőtt: a gyermek gondolkodására koncentrál, az önállóságot hangsúlyozza, kivár, aktívan figyel, mindent kivitelezhetőnek gondol, új ötlletek kipróbálására bíztatja a gyereket, elfogadja a gyerek döntéseit, utat enged a gyerek érdeklődésének, nyitott kérdéseket használ, értékli a kreatív ötleteket, a tévedésekben a tanulást látja, egyenlőként bánik a gyerekkel, nem ítél gyorsan, az eredményt optimistán várja
TORRANCE (1962, 1963) – kutatási eredményei: a nagyon kreatív gyerekeken a nyomás a konformitásra nagyon erős – vagy elfogadhatóvá lesznek a csoportnak (így esetleg feláldozva az eredetiségüket) vagy elidegenednek tőle
– Ha az iskola a konvergens gondolkodásnak kedvez, akkor a divergens tendenciákat elbátortalanítják
– HUDSON – angliai iskolai kutatásban:
– a természettudományok elősegítik a konvergens gondolkodást
– a divergens gondolkodók történelemre vagy irodalomra szakosodnak
- a folyamat mozzanatai (benne megmutatkozó kreativítás mennyisége alapján)
- a folyamat termékei, a produktum, az alkotó munka eredménye
– lehet ötlet, elképzelés, művészi alkotás vagy tudományos elmélet
– jellemző: valamilyen cél szempontjából jelentős, eredeti, újszerű
– ha a termékekből határozzuk meg – ki ítéli meg, hogy milyen folyamatok alkotó jellegűek? Példák a tudománytörténelemben, amelyben az alkotómunkát a maga korában nem ismerték fel: E Galois 25 évvel megelőzte a kora matematikusait magasabb algebrából, munkáit mint érthetetlent elvetette a kora Tudományos Akadémiája.
– egy másik produktum lehet a „kreativítás” – vizsgálatokon mutatott teljesítmény: ezeken a vizsgálatokon szabad befejezésű teszteket használnak – itt felmérik az eredetiséget, hajlékonyságot és folyékonyságot – ezek a kreatív embernek a jellemzői
– ennek a teszteknek az érvényessége (validitás) a kérdés – azok akik a teszteken kreatívak, más területen is azok? Vagyis használhatók ezek a tesztek a kreativítás előrejelzéseként?
– a produktum alapján – ötféle kreativításról beszélünk: kifejező, alkotó, feltaláló (inventiv), újító (innovatív) és teremtő kreativítás
– LANDAU szerint: – egyéni és társadalmi szintű kreativítás
– a kiemelkedő képességnek három fokozatát különbözteti meg:
- képesség – egy területen nyilvánul meg
- tehetség – több területen megnyilvánuló
- zsenialitás – nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő
- a kreatív személy – aki létrehozza a produktumot
– Az IPAR (Személyiségvizsgáló és Kutató Intézet, Kaliforniai Egyetem) – kreatívnak tartott emberek vizsgálatából: – szorgalom, fegyelem, teljes odaadás jellemzi őket, óriási mennyiségű munkát elvégeznek, jelentős a hajlékonyságuk
– valószínűleg az IQ-nak van egy „küszöbértéke” – 120 és 140 között – ahol elválik a kreativítás és az intelligencia
INTELLIGENCIA ÉS KREATIVíTÁS
– Vizsgálat egy amerikai középiskolában, a csoport átlagos intelligenciája 132 – eredmény:
– konvergens és divergens gondolkodás egyformán eredményes az iskolában
– a magas kreativítású csoport kevésbbé konvencionális, jobban elvonatkoztat a közvetlen ingerhatástól, jobb a humorérzéke, kevésbé tűri az iskolai kötöttséget, hajlamosabb az agresszióra
FLESCHER- (1963) – Az intelligencia tesztek és az iskolai teljesítmény között erősebb a korreláció mint a kreativítás és az iskolai eredmények között.
BARKÓCZI és mtsai – a szociális státusz és a kreativítás között nincs kapcsolat
BARRON – kreatív emberek kisebb IQ-val – agresszívek,követelőzők,türelmetlenek
– magas IQ, kisebb kreativítás – lágyabb, optimistább, bizonytalanabb
– magas IQ – s kreatív személy – gondolkodás álomszerű módját éli át, anélkül, hogy elvesztené a kontrollját a viselkedése felett
A KREATIV GYEREKEK FŐ JELLEMZŐI:
– fizikailag, mentálisan túlságosan aktív
– bosszantóan kíváncsi
– feledékeny és szórakozott
– barátai furcsának találják
– nem vesz részt az osztály tevékenységében
– nehezen megközelíthető
– gyakori kérdése: „mi lenne ha”?
– nem érdekli, hogy másképp néz ki
– elfoglalja magát anélkül, hogy másoktól kapna feladatot
– képes egyszerű dolgokkal fantáziadúsan szórakozni
– tele van ötletekkel
– kísérletező kedvű.
AZ ALKOTÓ EMBER FŐ JELLEMZŐI:
– változásra törekvés, merészség
– impulzivitás (nem tudja magát kontrollálni)
– hajlam a fegyelmezetlenségre (az elérni kívánt cél érdekében nagy önfegyelem)
– nyitottság az új elképzelések iránt
– nonkonformizmus, tekintély megkérdőjelezése
– gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre
– a gondolkodás alapossága
– aktív kiváncsiság
– a megfigyelésre való beállítottság
– szorgalom, fegyelem
– más jellemzők: függetlenség, eredetiség, intuitivítás, nyitottság, játékosság, sorsszerűség érzése
A KREATIVíTÁS SZINTJEI
TAYLOR – a kreativítás nem típusában hanem mélységében és érvényességi terület szempontjában változik. Egy probléma-megközelítési módot jelent és több szinten nyilvánul meg:
1. KIFEJEZŐ KREATIVĺTÁS
– meghatározó jellemző: kifejezés függetlensége, nem számít eredetiség, minőség
– legjobb példa: gyerekrajz
– valószínű, hogy feltétele a későbbi alkotásnak, ami már több kontrollt, tudást feltételez – a gyereket nem szabad figyelmeztetni, hogy a rajzai aránytalanok, stb.
2. PRODUKTĺV KREATIVĺTÁS
– itt már megfigyelhető a korlátozás a szabad játékban vagy a rajzban, a technika javítása, idősebb gyerekeknél jelenik meg
– a produktumok még nagyon hasonlítanak a másokéra
– cél: befejezett alkotás – amit realizmus, tárgyilagosság jellemez
3. INVENTĺV (FELTALÁLÓ) KREATIVĺTÁS
– fontos tulajdonsága a hajlékonyság = új, szokatlan kapcsolatok meglátása az előzőleg össze nem függő részek között
jellemzője:kitalálás, felfedezés, leleményesség, a téma szimbolikus megjelenítése – itt már birtokolják a technikát
– ez a felfedezők, feltalálók, kutatók szintje
4. ÚjĺTÓ (INNOVATĺV) KREATIVĺTÁS
– ezt már kevés ember éri el
– egy terület (tudományos vagy művészeti) alapvető elveit tökéletesíti, továbbfejleszti , egy egész művészeti vagy tudományág alapjainak módosítása
– általában a tudományos vagy művészeti „iskolák” képviselőinek jellemzője – ilyen a pszichológiában Jung és Adler (akik Freudot követik)
5. TEREMTŐ (EMERGENTĺV) KREATIVĺTÁS
-ez az emberi alkotóerő legmagasabb formája, ritkán bukkan fel
– egy teljesen új elv megjelenése a tudomány vagy művészet világában – pl. Einstein, Freud, Picasso
A KREATIVíTÁS MOTIVÁCIÓJA
– Forrásai: – maga az alkotás vágya, szükséglete
– az alapos érdeklődés, elkötelezettség valamilyen munkaterület iránt
– kiváncsiság,
– elismerés iránti belső igény, „önmegvalósítás” szüksége
AZ ALKOTÁS FOLYAMATA
Korai magyarázat a kreativításra:- isteni őrültség (gr. enthusziaszmosz = Isten, belül)
1. ELŐKÉSZÜLÉSI SZINT
– ráeszmél a probléma létezésére,
– minden evvel kapcsolatos információ, a nyersanyagok” összegyűjtése
– a világra való fokozott érzékenység adja az élményeket – ezek szabadon, bőségesen áramlanak, nem esnek a korai minősítés, sztereotipizálás csapdájába
2. LAPPANGÁSI STÁDIUM (inkubáció)
– hosszas örlődés, kényelmetlen állapot, várakozási időszak
– lassan helyére kerülnek a dolgok, új összefüggések jönnek létre
– ez a folyamat gyakran nem tudatos
3. MEGVILÁGOSODÁSI STÁDIUM
– „AHA” élmény – hirtelen villan fel az ötlet a tudatban
– problémamegoldást eredményező, látszólag váratlan belátás
– gyakran fokozott emocionalitással jár együtt
4. KIVITELEZÉSI STÁDIUM
– az ötlet kidolgozása, bizonyítása, cáfolata, szimbolikus átfogalmazása
– ebben a stádiumban igazolják és ellenőrzik a megoldást
– feltételezi a kommunikációs készség meglétét – ennek hiányában sok nagy felfedezés megreked ezen a szinten
– Többen tanulmányozták ezt a folyamatot (pl. Catherine Patrick) → ezek a szakaszok összefonódnak – inkább dinamikus folyamatok – ugyanazok a kreativítást igénylő munkát vegzőknél mint a művészeknél, csak a kivitelezési technika, gyorsaság és a hozzáállás más.
A TUDATTALAN TÖRTÉNÉSEK SZEREPE
– ezek tanulmányozása abból ered, hogy a kreatív személyek gyakran nem tudják megmondani, honnan vannak az új elképzeléseik
– történetek a kreatív gondolatok és az álom kapcsolatáról – pl. Kekolé álma a benzolgyűrű felfedezése előtt
– Pszichoanalízis látása a gondolatokhoz kapcsolja a következő mechanizmusokat:
– szublimáció
– áttételeződés
– sűrítés
– A kreatív gondolkodásban: a hasonlóság észrevétele olyan dolgok között, amiket korábban nem észleltek → így a gondolatok átcsoportosulnak
– A flexibilitás jelenléte bizarr képzeleti folyamatok, a tudattalan működését jelzi
– A regresszió szerepét is feltételezik az alkotás folyamatában (Newton magát tengerparton játszó gyerekhez hasonlította)
KREATIVĺTÁSFEJLESZTŐ ALAPTECHNIKÁK
– módszerek a folyamat mesterséges serkentésére – hogy az embert megszabadítsák a gátlásaitól, megakadályozzák, hogy elsietett kritikus ítéletet hozzon:
- „BRAINSTORMING” = agyostrom, ötleroham
– legismertebb kreativításfejlesztő technika
– ez az „elhalasztott értékelés elve”
– két alapfázisa van: a generatív fázis (gondolatok létrehozása) és az értékelő fázis: a gondolkodást néha gátolják az értékelő mozzanatok – „igen, de …„, ez biztos nem lesz jó, mert …„ – gondolatokat későbbre kell halasztani
– – az ötletek mennyisége fontosabb mint a minősége
– ha valakinél az asszociációk és gondolatok szabadon, kritikátlanul áramlanak, akkor olyan tudat alatti asszociációk merülhetnek fel, amik segítik a megoldást.
– Alapszabályai: a kritika és értékelés tilos; minél vadabb egy gondolat, annál jobb; minél több gondolat jut eszünkbe, annál jobb; ajánlatos a gondolatokat kombinálni
– vannak pro és kontra kutatások ennek igazolására
- SZINEKTIKA
– Gordon (1961) fejleszette ki, egyéneknek, csoportoknak használható, bátorítják a képzeletet, az elme játékosságát, elhárítják az elsietett kritikát, értékelést
– jelentése: különböző elemek egyesítése
– különféle analógiákat használ, hogy új, innovatív perspektívát érjen el, hogy segítsen másképp látni a megszokott dolgokat
– feltételezi, hogy ezt végzi a nem tudatos elménk
– kiindulópont: olyan tudatos mechanizmusok kiépítése, amelyek elősegítik a csoportnak a gondolkodás racionális és nem racionális elemeinek a használatát (eltávolodás, beolvadás, halogatás, spekuláció, téma önállósága)
– alapvető műveletei:
- a direkt analógia
– a különösnek ismerőssé tétele
– összehasonlítani a szóban forgó problémát egy másik ismert rendszerrel
– a probléma megértésének, az elemzésnek a szakasza
- személyes analógia
– – az ismerősnek különössé tétele
– – képzeljük el önmagunkat a probléma részeként
– – új kiindulás, új módon (friss szemmel) látjuk a problémát, új belátások születnek
- MINDMAP – gondolattérkép
– egy adott problémakörrel kapcsolatos asszociációkösszegyűjtésére és kezdetleges rendezésére, eldolgozására szolgál
– leírni a központi fogalmat a lap közepére, hozzákötve vonalakkal köré jegyezni az asszociációk egy sorát, ebben mindegyik fogalom más asszociáció ágakat hoz létre
- EGYÉB TECHNIKÁK:
CPS – creative problem solving
SCAMPER – gondolatugrasztás
KJ METHOD- csoportmódszer
HIERARCHIAL METHOD
-„ÖT MIÉRT” MÓDSZERE” a Toyota bevált módszere
ASSZOCIÁCIÓS HÁLÓ, TÁBLA ÉS MEGJEGYZÉSEK ALKALMAZÁSA
METAFORAGYÁRTÁS
INPUTGYŰJTÉS KÖRNYEZETVÁLTOZÁSSAL
INTUICIÓINGERLÉS JÖVŐKÉPGYÁRTÁSSAL
KREATÍV KLIMA: – „pszichológiai biztosítékot nyujt,
– az egyén értékét feltétlenül elfogadják
– a külső értékelés hiányzik
– beleélő (empátiás) megértés, pszichológiai szabadság jellemzi
A KREATIVĺTÁST SEGĺTŐ TÉNYEZŐK
- A hibáktól való félelem csökkentése
- az értékelés, értelmezés késleltetése (ha túl korai az értelmezés, gátolja a furcsának tűnő gondolkodás kibontakozását)
- a bizalom légköre, a divergens gondolkodású (kreatív) tanulók segítése a magányosságérzés leküzdésében
- játékos helyzetek teremtése – az alkotás folyamatán van a hangsúly, nem a végeredményen
KREATIVĺTÁS ÉS FÉLTEKEI LATERALITÁS
– A „hasított agy” kísérletekből tudunk a két agyfélteke eltérő funkcióiról:
– jobb agyfélteke – divergens, intuitív gondolkodás , holisztikus információfeldolgozás
– bal agyfélteke – konvergens, analitikus információfeldolgozás
– Többek foglalkoztak a lateralitás – kognitív stílus összefüggéssel
(kognitív stílus = az egyedre jellemző információfeldolgozás)
Következtetések:
– művészek – a jobb agyfélteke dominanciája
– vizuális – térbeli funkciók túlsúlya
– tudósok – vezető szerep a bal agyféltekéé
– verbális – analitikai funkciók
VERNON – alacsony korreláció: divergens gondolkodás
téri faktor → között
más kreativítástesztek eredm.
TEHETSÉG
Régen: – az intelligencia részeként – tesztekkel mérhetőnek – határozták meg
– háttérnek a genetikai hatásokat tartották
– Binet: nem a képességek ereje hanem használatuk módja, vagyis az értelmesség művészete a legfontosabb, ez a gyakorlattal finomodik – vagyis az alkotás a gondolati munka helyes belső irányításán, szervezésén múlik – ennek egyik eszköze a szenvedélyes érdeklődés
Ma: TEHETSÉG = aki egy vagy több részképessége alapján kiemelkedő teljesítményt képes létrehozni
– az alkotó gondolkodást nem mérhető számokkal
KREATIVITÁS ÉS TEHETSÉG KAPCSOLATA
Háromféle kapcsolat lehet:
1. a tehetség fogalmában nincs benne a kreativítás
TERMAN – – Amerikában 250 000 gyerekből Binet-Simon teszttel kiszűrtek 1500 gyereket akinek 135 vagy magasabb volt az IQ-ja – átlagéletkoruk 11 év, mind városiak, az IQ-n kivül regisztrálták a gyerekek társadalmi és családi helyzetét
-hosszmetszeti vizsgálat több évtizeden keresztül – ma is tart a leszármazottjaik vizsgálata
Hipotézis: – ebből a gyerekcsapatból lesznek az új elnökök, tudósok, stb.
– 30 évig követték az életútjukat – kb. 900-nak mérték fel az eredményeit (közben 2. világháború) – megfigyelések lényege: a többségből sikeres ember lett, de nincsenek kimagasló eredmények
Hátrányok:
- feltételezte, hogy alkatban, egészségi állapotban is felülmúlják az átlagot
- a minta összeállításakor Terman nem gondolt arra, hogy a siker az életben a starthelyzettől is függ, sőt némiképp még az IQ is
- szerinte a tehetségesek homogén csoportot alkotnak
– A magas intelligencia nem hoz mindig kiemelkedő teljesítmlényt: a Cambridge Egyetem tudósai közül többnek kisebb az IQ-ja 130-nál – a szociálisan optimális intelligenciahányados a 125 – 155 IQ tartománya
A tehetséges gyerekek osztályozása:
-
-
-
- 115 – 129 – alapvetően tehetséges
- 130 – 144 – mérsékelten tehetséges
- 145 – 159 – nagyon tehetséges
- 160 – 179 – kivételesen tehetséges
- nagyobb mint 180 – behatóan tehetségesek – nagyon ritka
-
-
2. tehetség = kreativítás
– ez az elmélet a nem kreatív tehetségeket kizárja, a reproduktív műfajokban
(pl. hangszeres játék) ne keressünk tehetségest csak ha új versorokat v. dallamot ad hozzá a műhöz.
3. a kreativítás mint a tehetség egyik alkotója
– a legnépszerűbb modell a RENZULLI MODELL – háromgyűrűs modell: a tehetség három halmaz metszete – átlagon felüli képesség, kreativítás, feladat iránti elkötelezettség halmazáé
– ezekhez még hozzátevődik a család, az iskola és a kortársak szerepe
GARDNER: – a genetika nem ad kellő információt a tehetség öröklött voltáról
– jobb valakit „ígéretesnek” tartani arra, hogy a meglévő tehetségét speciális körülmények között kibontakoztatja
– Gardner szerint az emberi értelemben fontos pszichológiai jelenségek:
– megismerő folyamatok – az információ átvétele, kezelése – ez nem csak a nyelvi és matematikai-logikai intelligencia
– problémamegoldás – probléma-érzékenység és megoldásra törekvés (ez kultúrafüggő)
– kompetencia – hatékonyság, ügyesség érzése valamilyen területen – ez az értelem fontos aspektusa
– Gardner intelligenciaelméletében a kreativítás:
– „általános mentális erő”
– ezzel minden ember rendelkezik
– számos területet foglal magába
– az elmélyülés és személyes erőfeszítés sokkal fontosabb mint a gyorsaság (mindegy, hogy valaki 3 hónappal előbb v. később tanul meg hegedűlni
AZONOSĺTÓ MÓDSZEREK ÉS KRITIKÁJUK
1. Önértékelés – a személy önvallomása alapján, szubjektív
2. egyenragúaktól származó jelölések
3. személyiségbeli összefüggések
4. divergens gondolkodást mérő tesztek
5. történeti ismétlődések
TEHETSÉGES GYEREKEK:- kiemelkedő képességeik folytán nagy teljesítményeket érnek el:
– általános intellektuális képesség
– specifikus iskolai alkalmasság
– kreatív vagy produktív gondolkodás → területén
– vezetői gondolkodás
– zene és képzőművészetek
– pszichomotoros képesség
MARLAND – általános (gifted) tehetség
– speciális (talented) tehetség
RANSCHBURG – tehetséges gyerek = akinek egy vagy több értelmi képessége messze felülmúlja a társaiét.
OLÁH – szerint a kreativítás tesztek nem mutatják, hogy a személy spontán helyzetben kreatív vagy sem.
-Az alkotásban a magas intellektuális szint, a kreativítástesztek magas pontszáma mellé kell még hozzá a motiváció = a megismerés vágya
RÉVÉSZ GÉZA:– szerint az muzikális, aki élvezi és érti a zenét, a zene személyiségének integráns része
– tehetség = az a képesség amely eredetit és értékeset hoz létre.
– alkotó ember vonásai: – intelligencia
– intuíció
– spontaneitás
– ZSENI – ŐRÜLT ellentét: – az őrült a lényegtelenhez ragaszkodik, megbénítja és uralja eszméje – a zseni a lényegeshez ragaszkodik, megtermékenyíti és serkenti eszméje
KREPELIN – a mánia növeli a teljesítményt – ezt nem igazolta Robert SCHUMANN életútelemzése: a bipoláris betegségben szenvedett, a mániás periodusokban mennyiségileg valóban négyszer termékenyebb volt, de minőségileg nem!
GAGNÉ modellje – négy képességtényezőt tartalmaz- a képességek mint kompetencia (potenciális lehetőség) és a megvalósult talentum (performancia) közötti közvetítő folyamatok (környezet, személyiség, motiváció) katalizátoraként szerepelnek.
TEHETSÉGGONDOZÁS
– elkülönítés – speciális osztályok válogatott gyerekeknek
– gyorsítás – rövidebb idő alatt nagyobb fejlődési útat tesznek meg
– gazdagítás, dúsítás – egy-egy téma mélyebb, az egyéni kutatást, önfejlesztést is szolgáló eljárása
A KREATIVĺTÁS A PSZICHOLÓGIAI IRÁNYZATOKBAN
1. hagyományos – mentális tesztekkel mért, kreatív gondolkodás = logikus gond.
2. asszociácionizmus
3. alaklélektani
4. pszichoanalitikus-dinamikus – a tudattalan szerepe – ez a leglényegesebb
5. kibernetikai
Források:
Gyarmathy – IQ és tehetség
Hudson – A kreativitás kérdése
Landau – A kreativítás pszichológiája
Szép munka, köszi.
Nagyon sokat segitett rajtam a dolgozatod, koszonom szepen, sok sikert!