Intelligencia és kreativitás

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 14. tétel, pszichológia távoktatás

Intelligencia és kreativitás

Kidolgozta Berei Kati

– A kreativítás kutatásának atyja Francis GALTON – 1869

– Az intelligenciatesztek és elméletek uralma az 50-es évekig tartott, mikor elvonult a divat-hullám, hat következtetés maradt utánna (amelyek nem bizonyítottak, de beépültek a közgondolkodásba):

1. a hagyományos intelligenciatesztek ideje lejárt

a tesztek képtelenek bejósolni a jövőben kiemelkedő személyeket – 120-as IQ felett gyakorlatilag az IQ és az originalitás között semmi összefüggés nincs

– két lehetséges nagyarázat van:

• a motiváció egy bizonyos szint felett nagy szerephez jut
• az IQ tesztekkel csak egyszerű intellektuális képességek mérhetők

2. ezek helyébe a kreativítás – tesztek léptek

– kreativítás tesztek – köztudatban a többmegoldású tesztek – pedig nem a megoldások száma, hanem a szokatlan válaszok utalnak a kreativításra

-Mára a kreativítás – vizsgálat hulláma lecsendesedett, nem sikerült bebizonyítani, hogy valami mást mérnek mint a szokványos IQ tesztek.

3. nem az intellektuális hanem az egyéni faktorok döntőek

– nem magasabb szintű intelligencia-tesztekre hanem tökéletesebb személyiségtesztekre van szükség

– a tesztelésnek akkor van értelme, ha az egyén irányultságát meghatározó jellemzőket akarjuk mérni – ezek közül van ami intellektuális képességtől függ, de nagyrészük a személyiséghez tartozik

4. az originalitás és a divergens személyiségtípus együtt jár

– Roe, McKinnon – a divergencia és kreativítás között sokkal bonyolultabb a kapcsolat – nagy lélegzetű felmérés, közismert személyekkel, tudósokkal – eredmények:

• természettudományos kutatók – erős konvergens vonások
• a kreatív emberek jóval divergensebbek mint kollégáik.

– A felfedezések a konvencionális és a lázadó közötti feszültségek miatt jönnek létre.

5. a konvergencia a neurotikus védekezés egyik fajtája, a divergencia pedig az élet napos oldala (a konvergensek neurotikusak, a divergensek nem)

– A divergens egészségesebb a konvergensnél mert érzelmileg nyitottabb: míg ő képes az érzelmeivel szembe nézni, a konvergens legszivesebben hátat fordítana – az élet személyes aspektusainak kizárását egyesek neurotikusnak tartják

6. a hagyományos oktatás nem kedvez a divergenseknek

– a társadalom fosztja meg magát a tehetségektől → korszerűsíteni kell az oktatást

– a tanárok nem kedvelik a  kreatív diákot csak a könnyen kezelhető jó tanulókat

– Darwin és Einstein az iskolában boldogtalanok, sikertelenek voltak – mégis megalkották az evolúciós és a relativítás elméletét. Magyarázat:

1. pusztán a szerencséjüknek köszönhetik érvényesülésüket

2. a nagyságuk éppen a boldogtalanságuk következménye

3. boldogtalanok voltak, mert kivételesek voltak.

– a progresszív iskolák boldogabb gyerekeket nevelnek, de megfosztják őket a biztonsághiány, versengés és negatív indulatok ösztökélésétől. Ha túlzott módon letompítjuk a gyerekek nehézségeit – nem fogják a kiválósághoz szükséges erőfeszítéseket megtenni

– GUILFORD

• bevezette a kreativítás fogalmát
• az intelligencia és az alkotókészség nem mindig esik egybe, az IQ bizonyos számérték felett már nem hat az alkotásra
• célja: faktoranalízis segítségével feltérképezni a teljes emberi intellektust
• intelligencia-elmélete hatással volt több kreativítás kutatásra
• Az intellektuális tényezőket 2 csoportra osztotta:
  • emlékezés tényezői
  • gondolkodás tényezői:

1. megismerés (felfedezés)
2. produkció: konvergens vagy divergens gondolkodás
3. értékelés

– GUILFORD MODELL – 2 fontos fogalom:

• KONVERGENS PRODUKCIÓ – összetartó, egyirányba ható gondolkodás

–       lehetőségeket szűkíti, egyetlen lehetséges megoldás

• DIVERGENS PRODUKCIÓ – elágazó, széttartó gondolkodás– annyi válasz, ahány lehetséges
• intelligencia ≡ konvergens gondolkodás – az intelligenciatesztek egysíkúak, korlátok közé kényszerítik a gondolkodást, egy helyes választ várnak
  • divergens feladat – egyszerre több irányban haladva új, önálló gondolatokhoz eljutni

– számos jó megoldás lehetséges, nincs rossz válasz

–   úgy véli, az alkotóképesség az eredetiség, folyékonyság, hajlékonyság tesztjeivel illetve az átfogalmazás, kidolgozás és értékelés tényezőivel mérhető

– A kreativítás részképességei

• FLUENCIA – folyékonyság, ötletgazdagság, a problémákra adott megoldások mennyisége
• FLEXIBILITÁS – hajlékonyság – a válaszok hány kategóriába sorolhatók  – nézőpont változtatásra képes gondolkodás
• ORIGINALĺTÁS – egyediség, szokatlan megoldások adása, nonkonformizmus
• ELABORÁCIÓ – az ötletek kidolgozásának, továbbfejlesztésének képessége
• EGYÉB RÉSZKÉPESSÉGEK: problémaérzékenység, problémameghatározás, vizualizáció, regresszióra való képesség, metaforikus gondolkodás, értékelés, transzformáció, a határok átlépése, intuíció, a logikus gondolkodás képessége, ellenállás a korai befejezésnek, analízis, szintézis, a lehetséges kimenetelek megjósolása

– A kreativítás mérésére – SZOKATLAN HASZNÁLAT teszt – Guilford: egy-egy tárgy használatának szokványos módjától való elszakadás képességét, a divergens szemléletet , kreativítást méri

pl. mire lehet használni egy vedret vagy egy kapukulcsot, sorolja fel egy tégla minden lehetséges felhasználási módját 8 perc alatt

 

A KREATIVÍTÁS MEGHATÁROZÁSA

–Többféle aspektusból:

• a környezet szempontjából – hely és helyzet amiben az alkotás létrejött

1. a kreativításnak kedvező fizikai környezet: ingergazdag, a kutatási és felfedező tevékenységhez szükséges eszközökkel, fiziológiai szükségleteket kielégítő (ne éhezzen, ne fázzon), hogy ne legyen semmilyen spontán figyelemelterelő, ugyanakkor a környezet megoldandó problémák elé állĺtsa a kreativ személyt.

2. a kreativításnak kedvező szociális környezet – nyitottság, pozitív mintaadás, útmutatás, segítségnyujtás, humorérzék, empátia.

3. a bátorító felnőtt: a gyermek gondolkodására koncentrál, az önállóságot hangsúlyozza, kivár, aktívan figyel, mindent kivitelezhetőnek gondol, új ötlletek kipróbálására bíztatja a gyereket, elfogadja a gyerek döntéseit, utat enged a gyerek érdeklődésének, nyitott kérdéseket használ, értékli a kreatív ötleteket, a tévedésekben a tanulást látja, egyenlőként bánik a gyerekkel, nem ítél gyorsan, az eredményt optimistán várja

TORRANCE (1962, 1963) – kutatási eredményei: a nagyon kreatív gyerekeken a          nyomás a konformitásra nagyon erős – vagy elfogadhatóvá lesznek a csoportnak (így esetleg feláldozva az eredetiségüket) vagy elidegenednek tőle

– Ha az iskola a konvergens gondolkodásnak kedvez, akkor a divergens tendenciákat elbátortalanítják

– HUDSON      – angliai iskolai kutatásban:

– a természettudományok elősegítik a konvergens gondolkodást

– a divergens gondolkodók történelemre vagy irodalomra szakosodnak

• a folyamat mozzanatai (benne megmutatkozó kreativítás mennyisége alapján)

• a folyamat termékei, a produktum, az alkotó munka eredménye

–      lehet ötlet, elképzelés, művészi alkotás vagy tudományos elmélet

–      jellemző: valamilyen cél szempontjából jelentős, eredeti, újszerű

–         ha a termékekből határozzuk meg – ki ítéli meg, hogy milyen folyamatok alkotó jellegűek? Példák a tudománytörténelemben, amelyben az alkotómunkát a maga korában nem ismerték fel: E Galois 25 évvel megelőzte a kora matematikusait magasabb algebrából, munkáit mint érthetetlent elvetette a kora Tudományos Akadémiája.

–         egy másik produktum lehet a „kreativítás” – vizsgálatokon mutatott teljesítmény: ezeken a vizsgálatokon szabad befejezésű teszteket használnak – itt felmérik az eredetiséget, hajlékonyságot és folyékonyságot – ezek a kreatív embernek a jellemzői

–         ennek a teszteknek az érvényessége (validitás) a kérdés – azok akik a teszteken kreatívak, más területen is azok? Vagyis használhatók ezek a tesztek a kreativítás előrejelzéseként?

–    a produktum alapján – ötféle kreativításról beszélünk: kifejező, alkotó, feltaláló (inventiv), újító (innovatív) és teremtő kreativítás

– LANDAU szerint: –  egyéni és társadalmi szintű kreativítás

– a kiemelkedő képességnek három fokozatát különbözteti meg:

• képesség – egy területen nyilvánul meg
• tehetség – több területen megnyilvánuló
• zsenialitás – nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő

• a kreatív személy – aki létrehozza a produktumot

– Az IPAR (Személyiségvizsgáló és Kutató Intézet, Kaliforniai Egyetem) – kreatívnak tartott emberek vizsgálatából: – szorgalom, fegyelem, teljes odaadás jellemzi őket, óriási mennyiségű       munkát elvégeznek, jelentős a hajlékonyságuk

– valószínűleg az IQ-nak van egy „küszöbértéke” – 120 és 140 között – ahol elválik a kreativítás és az intelligencia

INTELLIGENCIA ÉS KREATIVíTÁS

– Vizsgálat egy amerikai középiskolában, a csoport  átlagos intelligenciája 132 – eredmény:

– konvergens és divergens gondolkodás egyformán eredményes az iskolában

– a magas kreativítású csoport kevésbbé konvencionális, jobban elvonatkoztat a közvetlen ingerhatástól, jobb a humorérzéke, kevésbé tűri az iskolai kötöttséget, hajlamosabb az agresszióra

FLESCHER- (1963) – Az intelligencia tesztek és az iskolai teljesítmény között erősebb a korreláció mint a kreativítás és az iskolai eredmények között.

BARKÓCZI és mtsai – a szociális státusz és a kreativítás között nincs kapcsolat

BARRON –     kreatív emberek kisebb IQ-val – agresszívek,követelőzők,türelmetlenek

– magas IQ, kisebb kreativítás –   lágyabb, optimistább, bizonytalanabb

– magas IQ – s kreatív személy – gondolkodás álomszerű módját éli át, anélkül, hogy elvesztené a kontrollját a viselkedése felett

A KREATIV GYEREKEK FŐ JELLEMZŐI:

–         fizikailag, mentálisan túlságosan aktív

–         bosszantóan kíváncsi

–         feledékeny és szórakozott

–         barátai furcsának találják

–         nem vesz részt az osztály tevékenységében

–         nehezen megközelíthető

–         gyakori kérdése: „mi lenne ha”?

–         nem érdekli, hogy másképp néz ki

–         elfoglalja magát anélkül, hogy másoktól kapna feladatot

–         képes egyszerű dolgokkal fantáziadúsan szórakozni

–         tele van ötletekkel

–         kísérletező kedvű.

 

AZ ALKOTÓ EMBER FŐ JELLEMZŐI:

 

–         változásra törekvés, merészség

–         impulzivitás (nem tudja magát kontrollálni)

–         hajlam a fegyelmezetlenségre (az elérni kívánt cél érdekében nagy önfegyelem)

–         nyitottság az új elképzelések iránt

–         nonkonformizmus, tekintély megkérdőjelezése

–         gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre

–         a gondolkodás alapossága

–         aktív kiváncsiság

–         a megfigyelésre való beállítottság

–         szorgalom, fegyelem

–         más jellemzők: függetlenség, eredetiség, intuitivítás, nyitottság, játékosság, sorsszerűség érzése

A KREATIVíTÁS SZINTJEI

 

TAYLOR        – a kreativítás nem típusában hanem mélységében és érvényességi terület szempontjában változik. Egy probléma-megközelítési módot jelent és több szinten nyilvánul meg:

1. KIFEJEZŐ KREATIVĺTÁS

– meghatározó jellemző: kifejezés függetlensége, nem számít eredetiség, minőség

– legjobb példa: gyerekrajz

– valószínű, hogy feltétele a későbbi alkotásnak, ami már több kontrollt, tudást        feltételez – a gyereket nem szabad figyelmeztetni, hogy a rajzai aránytalanok, stb.

2. PRODUKTĺV KREATIVĺTÁS

– itt már megfigyelhető a korlátozás a szabad játékban vagy a rajzban, a technika javítása, idősebb gyerekeknél jelenik meg

– a produktumok még nagyon hasonlítanak a másokéra

– cél: befejezett alkotás – amit realizmus, tárgyilagosság jellemez

3. INVENTĺV (FELTALÁLÓ) KREATIVĺTÁS

– fontos tulajdonsága a hajlékonyság = új, szokatlan kapcsolatok meglátása az előzőleg össze nem függő részek között

jellemzője:kitalálás, felfedezés, leleményesség, a téma szimbolikus megjelenítése – itt már birtokolják a technikát

– ez a felfedezők, feltalálók, kutatók szintje

4. ÚjĺTÓ (INNOVATĺV) KREATIVĺTÁS

– ezt már kevés ember éri el

– egy terület (tudományos vagy művészeti) alapvető elveit tökéletesíti, továbbfejleszti , egy egész művészeti vagy tudományág alapjainak módosítása

– általában a tudományos vagy művészeti „iskolák” képviselőinek jellemzője – ilyen a pszichológiában Jung és Adler (akik Freudot követik)

5. TEREMTŐ (EMERGENTĺV) KREATIVĺTÁS

-ez az emberi alkotóerő legmagasabb formája, ritkán bukkan fel

– egy teljesen új elv megjelenése a tudomány vagy művészet világában – pl. Einstein, Freud, Picasso

A KREATIVíTÁS MOTIVÁCIÓJA

– Forrásai:         – maga az alkotás vágya, szükséglete

– az alapos érdeklődés, elkötelezettség valamilyen munkaterület iránt

– kiváncsiság,

– elismerés iránti belső igény, „önmegvalósítás” szüksége

AZ ALKOTÁS FOLYAMATA

Korai magyarázat a kreativításra:- isteni őrültség (gr. enthusziaszmosz = Isten, belül)

1. ELŐKÉSZÜLÉSI SZINT

– ráeszmél a probléma létezésére,

– minden evvel kapcsolatos információ, a nyersanyagok” összegyűjtése

– a világra való fokozott érzékenység adja az élményeket – ezek szabadon, bőségesen áramlanak, nem esnek a korai minősítés, sztereotipizálás csapdájába

2. LAPPANGÁSI STÁDIUM (inkubáció)

– hosszas örlődés, kényelmetlen állapot, várakozási időszak

– lassan helyére kerülnek a dolgok, új összefüggések jönnek létre

– ez a folyamat gyakran nem tudatos

3. MEGVILÁGOSODÁSI STÁDIUM

– „AHA” élmény – hirtelen villan fel az ötlet a tudatban

– problémamegoldást eredményező, látszólag váratlan belátás

– gyakran fokozott emocionalitással jár együtt

4. KIVITELEZÉSI STÁDIUM

– az ötlet kidolgozása, bizonyítása, cáfolata, szimbolikus átfogalmazása

– ebben a stádiumban igazolják és ellenőrzik a megoldást

– feltételezi a kommunikációs készség meglétét – ennek hiányában sok nagy felfedezés megreked ezen a szinten

– Többen tanulmányozták ezt a folyamatot (pl. Catherine Patrick) → ezek a szakaszok összefonódnak – inkább dinamikus folyamatok – ugyanazok a kreativítást igénylő munkát vegzőknél mint a művészeknél, csak a kivitelezési technika, gyorsaság és a hozzáállás más.

A TUDATTALAN TÖRTÉNÉSEK SZEREPE

– ezek tanulmányozása abból ered, hogy a kreatív személyek gyakran nem tudják megmondani, honnan vannak az új elképzeléseik

– történetek a kreatív gondolatok és az álom kapcsolatáról – pl. Kekolé álma a benzolgyűrű felfedezése előtt

– Pszichoanalízis látása a gondolatokhoz kapcsolja a következő mechanizmusokat:

– szublimáció

– áttételeződés

– sűrítés

– A kreatív gondolkodásban: a hasonlóság észrevétele olyan dolgok között, amiket korábban nem észleltek → így a gondolatok átcsoportosulnak

– A flexibilitás jelenléte bizarr képzeleti folyamatok, a tudattalan működését jelzi

– A regresszió szerepét is feltételezik az alkotás folyamatában (Newton magát tengerparton játszó gyerekhez hasonlította)

KREATIVĺTÁSFEJLESZTŐ ALAPTECHNIKÁK

– módszerek a folyamat mesterséges serkentésére – hogy az embert megszabadítsák a gátlásaitól, megakadályozzák, hogy elsietett kritikus ítéletet hozzon:

• „BRAINSTORMING” = agyostrom, ötleroham

– legismertebb kreativításfejlesztő technika

–         ez az „elhalasztott értékelés elve”

–         két alapfázisa van: a generatív fázis (gondolatok létrehozása) és az értékelő fázis: a gondolkodást néha gátolják az értékelő mozzanatok – „igen, de …„, ez biztos nem lesz jó, mert …„ – gondolatokat későbbre kell halasztani

–         – az ötletek mennyisége fontosabb mint a minősége

–         ha valakinél az asszociációk és gondolatok szabadon, kritikátlanul áramlanak, akkor olyan tudat alatti asszociációk merülhetnek fel, amik segítik a megoldást.

–         Alapszabályai: a kritika és értékelés tilos; minél vadabb egy gondolat, annál jobb; minél több gondolat jut eszünkbe, annál jobb; ajánlatos a gondolatokat kombinálni

–         vannak pro és kontra kutatások ennek igazolására

 

• SZINEKTIKA

–         Gordon (1961) fejleszette ki, egyéneknek, csoportoknak használható, bátorítják a képzeletet, az elme játékosságát, elhárítják az elsietett kritikát, értékelést

–         jelentése: különböző elemek egyesítése

–         különféle analógiákat használ, hogy új, innovatív perspektívát érjen el, hogy segítsen másképp látni a megszokott dolgokat

–         feltételezi, hogy ezt végzi a nem tudatos elménk

–         kiindulópont: olyan tudatos mechanizmusok kiépítése, amelyek elősegítik a csoportnak a gondolkodás racionális és           nem racionális elemeinek a használatát (eltávolodás, beolvadás, halogatás, spekuláció, téma önállósága)

–         alapvető műveletei:

• a direkt analógia

–         a különösnek ismerőssé tétele

–         összehasonlítani a szóban forgó problémát egy másik ismert rendszerrel

–         a probléma megértésének, az elemzésnek a szakasza

• személyes analógia

–         – az ismerősnek különössé tétele

–         – képzeljük el önmagunkat a probléma részeként

–         – új kiindulás, új módon (friss szemmel) látjuk a problémát, új belátások születnek

• MINDMAP – gondolattérkép

– egy adott problémakörrel kapcsolatos asszociációkösszegyűjtésére és kezdetleges rendezésére, eldolgozására szolgál

– leírni a központi fogalmat a lap közepére, hozzákötve vonalakkal köré jegyezni az asszociációk egy sorát, ebben mindegyik fogalom más asszociáció ágakat hoz létre

• EGYÉB TECHNIKÁK:

CPS – creative problem solving

SCAMPER – gondolatugrasztás

KJ METHOD- csoportmódszer

HIERARCHIAL METHOD

-„ÖT MIÉRT” MÓDSZERE” a Toyota bevált módszere

ASSZOCIÁCIÓS HÁLÓ, TÁBLA ÉS MEGJEGYZÉSEK ALKALMAZÁSA

METAFORAGYÁRTÁS

INPUTGYŰJTÉS KÖRNYEZETVÁLTOZÁSSAL

INTUICIÓINGERLÉS JÖVŐKÉPGYÁRTÁSSAL

KREATÍV KLIMA: – „pszichológiai biztosítékot nyujt,

– az egyén értékét feltétlenül elfogadják

– a külső értékelés hiányzik

– beleélő (empátiás) megértés, pszichológiai szabadság jellemzi

A KREATIVĺTÁST SEGĺTŐ TÉNYEZŐK

 

1. A hibáktól való félelem csökkentése
2. az értékelés, értelmezés késleltetése (ha túl korai az értelmezés, gátolja a furcsának tűnő gondolkodás kibontakozását)
3. a bizalom légköre, a divergens gondolkodású (kreatív) tanulók segítése a magányosságérzés leküzdésében
4. játékos helyzetek teremtése – az alkotás folyamatán van a hangsúly, nem a végeredményen

KREATIVĺTÁS ÉS FÉLTEKEI LATERALITÁS

 

– A  „hasított agy” kísérletekből tudunk a két agyfélteke eltérő funkcióiról:

– jobb agyfélteke – divergens, intuitív gondolkodás , holisztikus információfeldolgozás

– bal   agyfélteke – konvergens, analitikus információfeldolgozás

– Többek foglalkoztak a lateralitás – kognitív stílus összefüggéssel

(kognitív stílus = az egyedre jellemző információfeldolgozás)

Következtetések:

– művészek – a jobb agyfélteke dominanciája

– vizuális – térbeli funkciók túlsúlya

– tudósok  – vezető szerep a bal agyféltekéé

– verbális – analitikai funkciók

VERNON – alacsony korreláció: divergens gondolkodás

téri faktor     → között

más kreativítástesztek eredm.

TEHETSÉG

 

Régen: – az intelligencia részeként – tesztekkel mérhetőnek – határozták meg

– háttérnek a genetikai hatásokat tartották

– Binet: nem a képességek ereje hanem használatuk módja, vagyis az értelmesség művészete a legfontosabb, ez a gyakorlattal finomodik – vagyis az alkotás a gondolati munka helyes belső irányításán, szervezésén múlik – ennek egyik eszköze a szenvedélyes érdeklődés

Ma:      TEHETSÉG = aki egy vagy több részképessége alapján kiemelkedő teljesítményt képes létrehozni

– az alkotó gondolkodást nem mérhető számokkal

KREATIVITÁS ÉS TEHETSÉG KAPCSOLATA

Háromféle kapcsolat lehet:

1. a tehetség fogalmában nincs benne a kreativítás

TERMAN –    – Amerikában 250 000 gyerekből Binet-Simon teszttel kiszűrtek 1500 gyereket akinek 135 vagy magasabb volt az IQ-ja – átlagéletkoruk 11 év, mind városiak, az IQ-n kivül regisztrálták a gyerekek társadalmi és családi helyzetét

-hosszmetszeti vizsgálat több évtizeden keresztül – ma is tart a leszármazottjaik vizsgálata

Hipotézis: – ebből a gyerekcsapatból lesznek az új elnökök, tudósok, stb.

– 30 évig követték az életútjukat – kb. 900-nak mérték fel az           eredményeit (közben 2. világháború) – megfigyelések lényege: a többségből sikeres ember lett, de nincsenek kimagasló eredmények

Hátrányok:

• feltételezte, hogy alkatban, egészségi állapotban is felülmúlják az átlagot
• a minta összeállításakor Terman nem gondolt arra, hogy a siker az életben a starthelyzettől is függ, sőt némiképp még az IQ is
• szerinte a tehetségesek homogén csoportot alkotnak

– A magas intelligencia nem hoz mindig kiemelkedő teljesítmlényt: a Cambridge Egyetem tudósai közül többnek kisebb az IQ-ja 130-nál – a szociálisan optimális intelligenciahányados a 125 – 155 IQ tartománya

A tehetséges gyerekek osztályozása:

• • • • 115 – 129 – alapvetően tehetséges
      • 130 – 144 – mérsékelten tehetséges
      • 145 – 159 – nagyon tehetséges
      • 160 – 179 – kivételesen tehetséges
      • nagyobb mint 180 – behatóan tehetségesek – nagyon ritka

2. tehetség = kreativítás

– ez az elmélet a nem kreatív tehetségeket kizárja, a reproduktív műfajokban

(pl. hangszeres játék) ne keressünk tehetségest csak ha új versorokat v. dallamot ad hozzá a műhöz.

3. a kreativítás mint a tehetség egyik alkotója

– a legnépszerűbb modell a RENZULLI MODELL – háromgyűrűs modell: a tehetség három halmaz metszete – átlagon felüli képesség, kreativítás, feladat iránti elkötelezettség halmazáé

– ezekhez még hozzátevődik a család, az iskola és a kortársak szerepe

GARDNER: – a genetika nem ad kellő információt a tehetség öröklött voltáról

– jobb valakit „ígéretesnek” tartani arra, hogy a meglévő tehetségét speciális körülmények között kibontakoztatja

– Gardner szerint az emberi értelemben fontos pszichológiai jelenségek:

– megismerő folyamatok – az információ átvétele, kezelése – ez nem csak a nyelvi és matematikai-logikai intelligencia

– problémamegoldás – probléma-érzékenység és megoldásra törekvés (ez kultúrafüggő)

– kompetencia – hatékonyság, ügyesség érzése valamilyen területen – ez az értelem fontos aspektusa

– Gardner intelligenciaelméletében a kreativítás:

– „általános mentális erő”

– ezzel minden ember rendelkezik

– számos területet foglal magába

– az elmélyülés és személyes erőfeszítés sokkal fontosabb mint a gyorsaság (mindegy, hogy valaki 3 hónappal előbb v. később tanul meg hegedűlni

AZONOSĺTÓ MÓDSZEREK ÉS KRITIKÁJUK

1. Önértékelés – a személy önvallomása alapján, szubjektív

2. egyenragúaktól származó jelölések

3. személyiségbeli összefüggések

4. divergens gondolkodást mérő tesztek

5. történeti ismétlődések

TEHETSÉGES GYEREKEK:- kiemelkedő képességeik folytán nagy teljesítményeket érnek el:

– általános intellektuális képesség

– specifikus iskolai alkalmasság

– kreatív vagy produktív gondolkodás    → területén

– vezetői gondolkodás

– zene és képzőművészetek

– pszichomotoros képesség

MARLAND     – általános (gifted) tehetség

– speciális (talented) tehetség

RANSCHBURG – tehetséges gyerek = akinek egy vagy több értelmi képessége messze felülmúlja a társaiét.

OLÁH – szerint a kreativítás tesztek nem mutatják, hogy a személy spontán helyzetben kreatív vagy sem.

-Az alkotásban a magas intellektuális szint, a kreativítástesztek magas pontszáma mellé kell még hozzá a motiváció = a megismerés vágya

RÉVÉSZ GÉZA:– szerint az muzikális, aki élvezi és érti a zenét, a zene személyiségének integráns része

– tehetség = az a képesség amely eredetit és értékeset hoz létre.

– alkotó ember vonásai:  – intelligencia

– intuíció

– spontaneitás

– ZSENI – ŐRÜLT ellentét: – az őrült a lényegtelenhez ragaszkodik, megbénítja és uralja eszméje – a zseni a lényegeshez ragaszkodik, megtermékenyíti és serkenti eszméje

KREPELIN – a mánia növeli a teljesítményt – ezt nem igazolta Robert SCHUMANN életútelemzése: a bipoláris betegségben szenvedett, a mániás periodusokban mennyiségileg valóban négyszer termékenyebb volt, de minőségileg nem!

GAGNÉ modellje          – négy képességtényezőt tartalmaz-  a képességek mint kompetencia (potenciális lehetőség) és a megvalósult talentum (performancia) közötti közvetítő folyamatok (környezet, személyiség, motiváció) katalizátoraként szerepelnek.

TEHETSÉGGONDOZÁS

– elkülönítés – speciális osztályok válogatott gyerekeknek

– gyorsítás – rövidebb idő alatt nagyobb fejlődési útat tesznek meg

– gazdagítás, dúsítás – egy-egy téma mélyebb, az egyéni kutatást, önfejlesztést is szolgáló eljárása

A KREATIVĺTÁS A PSZICHOLÓGIAI IRÁNYZATOKBAN

1. hagyományos – mentális tesztekkel mért, kreatív gondolkodás = logikus gond.

2. asszociácionizmus

3. alaklélektani

4. pszichoanalitikus-dinamikus – a tudattalan szerepe – ez a leglényegesebb

5. kibernetikai

Források:

Bernáth, Révész

Gyarmathy – IQ és tehetség

Hudson – A kreativitás kérdése

Landau – A kreativítás pszichológiája

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.